Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Zoltán Bajory x
Clear All Modify Search
Authors: Ádám Miklós Fehér and Zoltán Bajory

Absztrakt

A nocturia a mai napig egy jelentős mértékben alábecsült panasz, amelynek kapcsán az érintett személy életminősége minden tekintetben romlik, ezzel párhuzamosan morbiditása és mortalitása növekszik. Hátterében számos urológiai és egyéb, például belgyógyászati kórok is állhat, amelyek közt súlyos kimenetelű megbetegedések is szerepelnek. Fentiek miatt javasolt a nocturia részletes kivizsgálása és célirányos kezelése. Jelen dolgozatban a szerzők összefoglalják a nocturiával kapcsolatos ismereteiket. A PubMed és a ScienceDirect adatbázisa alapján áttekintik a nocturiával kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat és összegzik a releváns információkat. Részletesen elemzik a nocturia előfordulási gyakoriságát, annak okait és kedvezőtlen hatásait, továbbá kitérnek a diagnosztikai és a kezelési lehetőségekre. Megállapítják, hogy sok esetben az életmódváltás és a klasszikus gyógyszeres terápia enyhítheti a tüneteket, de éjszakai polyuria esetén dezmopresszinnel érhető el klinikailag szignifikáns javulás. A nocturia potenciálisan negatív hatással van az egyén életminőségére, sőt negatív társadalmi hatásai is vannak. A korai felismerés és a megfelelő kezelés elengedhetetlen. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1419–1426.

Open access
Authors: István Farkas, Zsuzsanna Besenyi, Anikó Maráz, Zoltán Bajory, András Palkó, Gábor Sipka and László Pávics

Absztrakt:

Bevezetés: A prosztataspecifikus membránantigén (PSMA) egy transzmembránfehérje, amely a prosztatarákos sejtek felszínén fokozott mértékben van jelen. Az utóbbi években számos PSMA-specifikus ligandot fejlesztettek ki, melyek az eddigi adatok alapján eredményesen használhatók mind a primer prosztatarák, mind a recidívák és metasztázisok kimutatására. Célkitűzés: Munkánk célja egy, a rutindiagnosztikában alkalmazható 99mtechnéciummal jelölt radiofarmakon klinikai gyakorlatban történő alkalmazásának vizsgálata volt. Módszer: 15 férfi beteget vizsgáltunk, akiknél szövettanilag prosztataadenocarcinomát igazoltak, és a klinikai adatok alapján a betegség progressziójának vagy recidívájának gyanúja vetődött fel. Egy héten belül egésztest-PSMA-SPECT/CT-t, valamint a prosztata- és kismedence-régióról multiparametrikus MR-leképezést végeztünk. A SPECT-vizsgálatokhoz 99mTc-mas3-y-nal-k(Sub-KuE) radiofarmakont használtunk. A képeket egymástól függetlenül vizuálisan értékeltük. Az eredményeket a betegek követése során készült csontszcintigráfiás képekkel is összevetettük. Eredmények: Összesen 22 PSMA-pozitív laesiót találtunk. Ezek közül 9 az MR látóterén kívül, 13 azon belül volt. Az MR látómezejébe eső 13 laesióból 7 esetben egyezett az MR és a SPECT/CT eredménye, 5 esetben az MR-vizsgálaton nem volt kóros eltérés a PSMA-dúsulásnak megfelelően. Egy esetben az MR felvetette a metasztázis gyanúját, de azon a helyen nem volt kimutatható kóros radiofarmakonhalmozás. Két betegnél egyik vizsgálat során sem találtunk prosztataeredetű malignitásra utaló jelet. Négy betegnél mutattunk ki PSMA-pozitív csontmetasztázist. Közülük egy esetben egyezett a PSMA-SPECT és a csontszcintigráfia eredménye, egy esetben a negatív csontszcintigráfia ellenére a PSMA-SPECT/CT vizsgálat áttétet mutatott. Következtetés: Az általunk vizsgált radiofarmakon a prosztatarákok vizsgálatában jól használható ígéretes diagnosztikum, amely a csontmetasztázisok specifikus ábrázolása mellett a lokális recidívák és visceralis áttétek megjelenítésére is alkalmas. Orv Hetil. 2018; 159(35): 1433–1440.

Restricted access
Authors: Linda Varga, Zoltán Bajory, László Pajor, János Révész, Farkas Sükösd and Anikó Maráz

Absztrakt:

Bevezetés: A korszerű diagnosztikus és kezelési lehetőségek igénybevételével a prosztatarák mortalitása jelentősen csökkenthető. A korai stádiumú daganatos betegek radikális műtéttel vagy sugárkezeléssel is meggyógyíthatók. Célkitűzés: A jelenlegi kivizsgálási és a terápiás módszerek áttekintése és összehasonlítása a korábbi gyakorlattal a diagnózis pontossága, a hatékonyság javítása és a mellékhatások csökkentése szempontjából, valamint általános összefüggések megvilágítása súlyos szövődményes esetek kapcsán. Módszer: Két prosztatadaganatos eset mentén ismertetjük a pontos szövettani diagnózis jelentőségének és változásának, a megfelelő képalkotó vizsgálatok alkalmazásának, a besugárzás hagyományos és modern paramétereinek, valamint a sugárkezelés akut és késői szövődményeinek részleteit. Elemzésre kerülnek a korábbi és a napjainkban alkalmazott módszerek lényegi különbségei és ezek konzekvenciái is. Eredmények: Betegeink diagnózisában napjainkra módosult a szövettani vélemény. Mindkét esetben 2009–2011-ben hagyományos, 3 dimenziós konformális technikával definitív sugárkezelés történt, melynek hatására meggyógyultak prosztatatumorukból. Az egyik beteg besugárzást kapott a hólyagra is, mivel a daganat beszűrte azt. A másiknál a biztonsági zóna kiterjesztése miatt, a kor színvonalán álló besugárzás a hólyagalapot is kiterjedtebben érintette. Bár mindkét esetben hetek alatt szanálódott a hevenyen jelentkező kettes fokozatú cystitis, mégis késői szövődményként zsugorhólyag alakult ki. Ezek elhárítására – az első esetben a vérzés megállítására, a második esetben az incontinentia megszüntetésére – a hagyományos eljárások kudarca miatt radikális cystoprostatectomiára volt szükség. Következtetések: A prosztatadaganatok diagnosztikai és terápiás fejlődésének összetett lépései együttesen vezetnek a súlyos szövődmények elkerüléséhez. Az adatok szintézise azonban akkor lehet még sikeresebb, ha azokat a korábbi tapasztalatok birtokában is elemezzük. Orv Hetil. 2018; 159(32): 1317–1325.

Restricted access