Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Zoltán Berzsenyi x
Clear All Modify Search

A növénytermesztés, mint a biológiának bármely más területe, a komplex folyamatok megértésére törekszik. Számos forrásból és diszciplínából az ismeretek szintézise szükséges a sürgős és gyakorlati problémák megoldásához. A növénytermesztés kialakította a kísérleti és elméleti módszerek széles skáláját, többek között a szántóföldi kísérleteket, a fiziológiai kutatásokat és a környezeti fizikai módszereket. A növekedésanalízis, sensu lato, magában foglalja a növények vagy növényi szervek produkciójának kvantitatív tanulmányozását, integrálva a vizsgált rendszerekben és az ökológiailag vagy agronómiailag értelmezhető intervallumokban. A növekedésanalízis lehetőséget nyújt a produkciót befolyásoló különböző faktorok independens és interaktív hatásának tanulmányozására. A növényfiziológia szerepet játszhat azoknak a növényi folyamatoknak az identifikálásában, amelyek fontosak a termés és a minőség meghatározásában, más növényi folyamatokkal összefüggésben. A diszciplínák teljes tartományának kell arra törekedni, hogy biztosítsuk az ismeretek integrációját a genom szintjétől a szántóföldön termesztett növényig.

Restricted access

Összefoglalás

A szárazanyag-akkumuláció időbeni folyamatának tanulmányozása hozzájárulhat a kukorica hibridek N-műtrágya hasznosításának javításához. 2001. és 2002. években, 40 éves kukorica monokultúra tartamkísérletben, mint stressz-környezetben vizsgáltuk négy N-műtrágya kezelés (0, 80, 160, 240 kg/ha) hatását három eltérő tenyészidejű kukorica hibrid [Mv TC 272 (FAO 280), Mv 355 SC (FAO 390) és Maraton SC (FAO 450)] növekedésére és produktivitására. A kísérletet Martonvásáron, erdőmaradványos csernozjom talajon, osztott parcellás elrendezésben, négy ismétlésben állítottuk be. A növekedésanalízishez 14 naponként, évente 8 alkalommal vettünk növénymintát. A Richards-függvény illesztésével jellemeztük a N-műtrágyázás, a kukorica hibrid és az évjárat hatását a kukoricanövény és a különböző növényi szervek (levél, szár, szemtermés) szárazanyag-akkumulációjának, illetve növekedési sebességének (AGR) és növekedési gyorsulásának (AAR) dinamikájára. Az N0 kezelésben jelentősen csökkent a szárazanyag-akkumuláció, illetve a növekedési sebesség és görbéje jól elkülönült a többi kezeléstől. N-műtrágyázás hatására a szárazanyag-akkumuláció és a növekedési sebesség N160 kezelésig nőtt. A Richards-függvény aszimptotikus maximumával (A), az AGR és AAR növekedési mutatókkal, valamint a jellegzetes növekedési időpontoknak (AARmax, inflexiós pont, AARmin) és a növekedés fő periódusának meghatározásával kvantitatív módon tudtuk jellemezni az N-műtrágyázás és a genotípus hatását eltérő évjáratokban.

Restricted access

Összefoglalás

A termést meghatározó növekedésdinamika egyrészről genetikailag meghatározott tulajdonság, másrészről pedig környezeti adottságoktól függ. A környezeti tényezők közül a N-műtrágyázásra (0, 80, 160 és 240 kg/ha) adott növekedési- és produkcióbeli reakciókat vizsgáltuk három eltérő tenyészidejű genotípus (extra korai Mv Toborzó, korai Mv Palotás és középkorai Mv Verbunkos) esetében 2007-ben és 2008-ban. A kísérletet Martonvásáron, erdőmaradványos csernozjom talajon állítottuk be. A növekedésanalízishez hetente vettünk mintát, 2007-ben összesen 24, 2008-ban 21 alkalommal. A szárazanyag és levélterület dinamikájával, és az ezekből számított növekedési mutatókkal jellemeztük a N-műtrágyázás, a fajták, illetve az évjárat hatását. A növekedésanalízis klasszikus és funkcionális módszerével kiszámítottuk a levélterület index (LAI), a biomassza- és levélterület tartósság (LAD, BMD), valamint harvest index (HI) mutatókat. Megállapítottuk, hogy a szárazanyag produkció és a levélterület az N160, ill. az N240 kezelésig szignifikáns növekedést mutatott. A maximális LAI, a kumulált LADLAI és BMD, valamint HI mutatók kvantitatív értékekkel jellemezték a N-műtrágyázás, a genotípus és az évjáratok hatását. A legnagyobb termést 2007-ben az N160, 2008-ban az N80 műtrágyaszinten kaptuk, a növekedési mutatók legmagasabb értékeit pedig mindkét évben az N160 és N240 kezelésekben.

Restricted access

Összefoglalás

Kukorica monokultúra tartamkísérletben, hatóanyag-azonosság elve alapján összehasonlítottuk az istállótrágya és a műtrágya hatását a kukorica növekedési mutatóira, három éven keresztül, 2005–2007-ben. Az istállótrágya és a műtrágya hatásának jellemzésére a növekedésanalízis mutatói közül vizsgáltuk a kukoricanövény szárazanyag-produkciójának és levélterületének abszolút növekedési rátáját (AGR), a nettó asszimilációs rátáját (NAR) és a levélterület arányát (LAR). Az eredmények értékeléséhez Hunt és Parsons (1974) által kidolgozott növekedésanalízis programot használtuk, amely magában foglalja a matematikai és statisztikai számításokat is. Az évjárathatás elemzése elsősorban a csapadékhiány jelentős terméslimitáló hatására mutatott rá, amelynek következtében, a kísérleti kezelések hatása a kedvezőtlen évjáratokban kevésbé, vagy egyáltalán nem volt mérhető a terméseredményekben. Ugyanakkor az évjárathatás jól jellemezhető volt a szárazanyag-produkció dinamikájával és a levélterület eltérő szezondinamikájával.

Restricted access