Search Results

You are looking at 1 - 10 of 91 items for

  • Author or Editor: Zoltán Farkas x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Johann Evangelist Fuss (1777-1819) war unter den Komponisten Ungarns seiner Zeit der begabteste Pfleger der Liedgattung, der sich in seinen besten Momenten an ein mit den großen Meistern vergleichbaren Niveau annäherte. Das Liedkomponieren bedeutete wohl das ergiebigste Gebiet in der Komponistenlaufbahn von Fuss. Zwischen 1808 und 1818 erschienen von ihm 10 Werke und 8 Einzelausgaben, insgesamt 36 Lieder. Bisher kennt man von ihm lediglich ein einziges Lied, das ausschließlich handschriftliche Verbreitung fand. Nach einem chronologischen Überblick der Fuss-Lieder gibt der Verfasser eine Formtypologie der Lieder unter Berücksichtigung der verschiedenen Gattungen, die innerhalb des Sammelbegriffs „Lied“ vorstellbar sind (14 Notenbeispiele).

Restricted access

The recurrence of certain musical ideas from piece to piece can be considered as one of the main characteristic features of Kurtág's music. These recurring ideas create a web between the different groups of compositions which should span over even more decades in his oeuvre. This essay follows the path of two musical materials which are associated with Hölderlin's name in Kurtág's music and at the same time, are closely connected with each other.The members of the first group of compositions examined ('Hölderlin' the 3rd out of  Four Songs to János Pilinszky's Poems, op. 11, - Study to 'Hölderlin”, Játékok IV,   - Sketch to Hölderlin, Játékok VII) are homogeneous pieces characterized by the exclusiveness of the Hölderlin topos. The three compositions can be considered as variants of each other. The members of the other group (The Székely Mangle, Nr. 2 out of Three Old Inscriptions - Preface to a Bálint Exhibition, Játékok V - Lebenslauf op. 32 and the 1st movement of Stele op. 33) however, are aesthetically autonomous, independent works and the Hölderlin topos is only one of their formal constituents. The musical form itself develops from the confrontation of the toposwith a new material. This essay tries to find an answer to the question how the role of the Hölderlin toposchanges in the form and dramaturgy of each individual composition.

Restricted access

In his youth Bela III, king of Hungary (1172-1196) lived in Constantinople as the betrothed of the emperor Manuel Comnenus' daughter and was appointed to be heir to the Byzantine throne. There he was called Alexius probably owing to an oracle, according to which Manuel's successor's name would start with the letter alpha. However, when a son - also named Alexius - was born to Manuel, he had him crowned co-emperor and had the betrothal of Bela and Maria dissolved on the pretext of a ruling of the 1166 Synod of Constantinople, which banned marriage between relations by marrige to the seventh degree. It is this ruling that is referred to in a sentence in Cinnamus, which has been ignored this far because of the assumption that Bela and Maria were related in the eighth degree. As a matter of fact, they were related in the seventh degree by the marriage of the Hungarian king Stephen IV and Maria Comnena, daughter of Isaac Sebastokrator.

Restricted access

In his discussion about the Biblical paraphrases written by the two Apolinarii Socrates Scholasticus claims that the study of pagan literature is necessary for the Christians. He starts by proving the harmlessness of studying Greek philosophy and comes to the conclusion that far from being harmful it is actually desirable, since familiarity with Greek philosophy (especially with logic) enables the Christians to argue against the pagans more effectively. Socrates, a lawyer from Constantinople is not averse to a little prevarication, neither is he accurate when he is writing about the purpose and contents of Julian's edict (362), which throws a bad light on the reliability of the church historian. The fact that Socrates' argument for Greek paideia was timely at the beginning of the fifth century proves the vitality of paganism and Greek philosophy on the one hand, and the antipathy of certain groups of Christians (especially monks) towards pagan culture on the other.

Restricted access

Társadalmi képességeknek azokat a valóságos létezőket nevezzük, amelyeket többnyire erőforrásoknak említenek a szociológiai irodalomban. A társadalmi erő (hatalom) és a társadalmi tőke fogalmát mi úgy értelmezzük, hogy az adott fogalmakban kifejezett létezők társadalmi képességekből épülnek fel. E tanulmányban azonban csak a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkozunk, és odáig már nem jutunk el, hogy a társadalmi képesség fogalmára támaszkodva a társadalmi erő és a társadalmi tőke fogalmát meghatároznánk. Először tipizáljuk a cselekvési képességeket, és a cselekvési képességek egyik sajátos típusaként meghatározzuk a társadalmi képesség fogalmát. Majd a társadalmi képességeken belül megkülönböztetjük a tiszta intézményes és a személyes társadalmi képességeket, valamint a társadalmi képesítéseket és a kizárólagos informáltságot, és e típusokat elemezve rávilágítunk a társadalmi képességek természetére. A tanulmányt két részben közöljük. Az első részben a tiszta intézményes társadalmi képességeket elemezzük, és a második részben kerül sor a személyes társadalmi képességek, a társadalmi képesítések és a kizárólagos informáltság tárgyalására.

Restricted access

Társadalmi képességeknek azokat a valóságos létezőket nevezzük, amelyeket többnyire erőforrásoknak említenek a szociológiai irodalomban. A társadalmi erő (hatalom) és a társadalmi tőke fogalmát mi úgy értelmezzük, hogy az adott fogalmakban kifejezett létezők társadalmi képességekből épülnek fel. E tanulmányban azonban csak a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkozunk, és odáig már nem jutunk el, hogy a társadalmi képesség fogalmára támaszkodva a társadalmi erő és a társadalmi tőke fogalmát meghatároznánk. Először tipizáljuk a cselekvési képességeket, és a cselekvési képességek egyik sajátos típusaként meghatározzuk a társadalmi képesség fogalmát. Majd a társadalmi képességeken belül megkülönböztetjük a tiszta intézményes és a személyes társadalmi képességeket, valamint a társadalmi képesítéseket és a kizárólagos informáltságot, és e típusokat elemezve rávilágítunk a társadalmi képességek természetére. A tanulmányt két részben közöljük. Az első részben a tiszta intézményes társadalmi képességeket elemezzük, és a második részben kerül sor a személyes társadalmi képességek, a társadalmi képesítések és a kizárólagos informáltság tárgyalására.

Restricted access

Egy korábban megjelent tanulmányban a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkoztam. Ebben a tanulmányban ehhez kapcsolódva határozom meg a társadalmi erő fogalmát. Egy pozitivista erőfogalom kidolgozására vállalkozom, amely szerint a társadalmi erő a társadalmi jelenségek oksági magyarázatában – általában más meghatározó tényezőkkel együtt – a társadalmi jelenségek okának tekinthető. A tanulmány első részében meghatározom a társadalmi erő fogalmát, amely szerint a társadalmi erő az adott egyén (vagy csoport) társadalmi képességeinek az a mértéke, amelyben ezek a képességek egy másik egyén (vagy csoport) mint objektum számára a szükségletkielégítés eszközeit vagy feltételeit képezik. A második részben felvázolom a társadalmi erő meghatározó tényezőit, és elemzem a társadalmi erőt létrehozó mechanizmust. Adott szubjektum számára a társadalmi erő létrehozásában szerepet játszó létezőkön belül megkülönböztetem az erő hordozóit, illetve az erő belső és külső meghatározó tényezőit. A társadalmi erőt létrehozó valóságos folyamat igen összetett, e folyamatot alkotó leglényegesebb hatásokat emelem ki a szóban forgó mechanizmus elemzése során. A harmadik részben rátérek annak a kérdésnek a tárgyalására, hogy következményként milyen jelenséget vagy milyen jelenségeket tulajdonítok a társadalmi erőnek. A társadalmi erő közvetlenül abban a következményben nyilvánul meg, hogy az erő az adott egyénnek (vagy csoportnak) aktuálisan lehetőséget nyújt más egyén (vagy csoport) bizonyos mértékű társadalmi befolyásolására, azaz mások érdekei érvényesülésének az elősegítésére vagy akadályozására.

Restricted access

A társadalmi viszonyokra vonatkozó felfogásunkhoz kapcsolódva, ebben a tanulmányban a társadalmi viszony fogalmához képest eltérő fogalomként határozzuk meg a társadalmi kapcsolat fogalmát. A társadalmi kapcsolat kifejezett vagy hallgatólagos megegyezés által kialakított kölcsönös elvárás és elkötelezettség adott egyének között abban a vonatkozásban, hogy elősegítik egymás érdekeinek az érvényesítését. Az adott kapcsolatokat kialakító szabályrendszer formája, illetve az adott kapcsolatokat alkotó kötelezettségek, valamint e kötelezettségekhez kapcsolódó ellenőrzés szabályozottsága szempontjából a társadalmi kapcsolatokon belül különbséget teszünk a szoros és a laza társadalmi kapcsolatok között. A laza társadalmi kapcsolatokon belül a normatív egyenlőség vagy egyenlőtlenség szempontjából megkülönböztetjük egymástól a partneri kapcsolatokat és a hűségi kapcsolatokat.

Restricted access

Ebben a tanulmányban főleg a szociológia szempontjából elemezzük a piaci társadalmi viszonyok és a teljes társadalmi viszonyok közötti legfőbb összefüggéseket, elfogadva a piaci viszonyok természetére vonatkozó hagyományos közgazdaságtani felfogást. Különbséget teszünk a játszmaszerű és a csereszerű társadalmi kölcsönhatások között, és meghatározzuk a társadalmi csere fogalmát. A társadalmi viszony fogalmához kapcsolódva meghatározzuk a piaci viszonyokat mint társadalmi viszonyokat, valamint — a részleges társadalmi viszonyok és a teljes társadalmi viszonyok közötti megkülönböztetéshez kapcsolódva — a piaci viszonyokon belül különbséget teszünk a tiszta piaci viszonyok és az összetett piaci viszonyok között. Elemezzük a piaci társadalmi viszonyok és a nem piaci társadalmi viszonyok közötti legfőbb összefüggéseket; rámutatunk arra, hogy felfogásunk szerint a piaci viszonyok elemzése és a piaci csere magyarázata mennyiben esik a közgazdaságtan és mennyiben a szociológia érdeklődési körébe.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében először a motívumokkal összefüggésben határozzuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezetjük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutatunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Végül röviden bemutatjuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatározzuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükséglet-kielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükséglet-kielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access