Search Results

You are looking at 1 - 10 of 70 items for

  • Author or Editor: Zoltán Farkas x
Clear All Modify Search

The Path of a Hölderlin Topos 

Wandering Ideas in Kurtág's Compositions

Author: Zoltán Farkas

The recurrence of certain musical ideas from piece to piece can be considered as one of the main characteristic features of Kurtág's music. These recurring ideas create a web between the different groups of compositions which should span over even more decades in his oeuvre. This essay follows the path of two musical materials which are associated with Hölderlin's name in Kurtág's music and at the same time, are closely connected with each other.The members of the first group of compositions examined ('Hölderlin' the 3rd out of  Four Songs to János Pilinszky's Poems, op. 11, - Study to 'Hölderlin”, Játékok IV,   - Sketch to Hölderlin, Játékok VII) are homogeneous pieces characterized by the exclusiveness of the Hölderlin topos. The three compositions can be considered as variants of each other. The members of the other group (The Székely Mangle, Nr. 2 out of Three Old Inscriptions - Preface to a Bálint Exhibition, Játékok V - Lebenslauf op. 32 and the 1st movement of Stele op. 33) however, are aesthetically autonomous, independent works and the Hölderlin topos is only one of their formal constituents. The musical form itself develops from the confrontation of the toposwith a new material. This essay tries to find an answer to the question how the role of the Hölderlin toposchanges in the form and dramaturgy of each individual composition.

Restricted access

Johann Evangelist Fuss (1777-1819) war unter den Komponisten Ungarns seiner Zeit der begabteste Pfleger der Liedgattung, der sich in seinen besten Momenten an ein mit den großen Meistern vergleichbaren Niveau annäherte. Das Liedkomponieren bedeutete wohl das ergiebigste Gebiet in der Komponistenlaufbahn von Fuss. Zwischen 1808 und 1818 erschienen von ihm 10 Werke und 8 Einzelausgaben, insgesamt 36 Lieder. Bisher kennt man von ihm lediglich ein einziges Lied, das ausschließlich handschriftliche Verbreitung fand. Nach einem chronologischen Überblick der Fuss-Lieder gibt der Verfasser eine Formtypologie der Lieder unter Berücksichtigung der verschiedenen Gattungen, die innerhalb des Sammelbegriffs „Lied“ vorstellbar sind (14 Notenbeispiele).

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében először a motívumokkal összefüggésben határozzuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezetjük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutatunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Végül röviden bemutatjuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatározzuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükséglet-kielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükséglet-kielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében, amely a folyóirat 24. kötet 1. számában jelent meg, először a motívumok­kal összefüggésben határoztuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezettük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutattunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Az első részben végül röviden bemutattuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatároztuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükségletkielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükségletkielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access

Ebben a tanulmányban főleg a szociológia szempontjából elemezzük a piaci társadalmi viszonyok és a teljes társadalmi viszonyok közötti legfőbb összefüggéseket, elfogadva a piaci viszonyok természetére vonatkozó hagyományos közgazdaságtani felfogást. Különbséget teszünk a játszmaszerű és a csereszerű társadalmi kölcsönhatások között, és meghatározzuk a társadalmi csere fogalmát. A társadalmi viszony fogalmához kapcsolódva meghatározzuk a piaci viszonyokat mint társadalmi viszonyokat, valamint — a részleges társadalmi viszonyok és a teljes társadalmi viszonyok közötti megkülönböztetéshez kapcsolódva — a piaci viszonyokon belül különbséget teszünk a tiszta piaci viszonyok és az összetett piaci viszonyok között. Elemezzük a piaci társadalmi viszonyok és a nem piaci társadalmi viszonyok közötti legfőbb összefüggéseket; rámutatunk arra, hogy felfogásunk szerint a piaci viszonyok elemzése és a piaci csere magyarázata mennyiben esik a közgazdaságtan és mennyiben a szociológia érdeklődési körébe.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a társadalmi viszonyok fő típusaival és az egyes típusok által meghatározott társadalmi kölcsönhatásokkal foglalkozunk. A tanulmány első részében először felvázoljuk a társadalmi viszonyok tipizálásának és a társadalmi kölcsönhatások magyarázatának szempontjait. Majd az egybeesési társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokon belül megkülönböztetve a közvetlenül magánjószágra vonatkozó és a közvetlenül közjószágra vonatkozó egybeesési viszonyokat. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, először az ellentétes társadalmi viszonyokat elemezzük, e viszonyokon belül külön tárgyalva az olyan viszonyokat, amelyekben érdekellentét és hatalmi viszony van a felek között, és amelyekben érdekellentét és kiegyenlített erőviszony van a felek között. Ezt követően az azonossági társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokat egyértelműen megkülönböztetve az egybeesési társadalmi viszonyoktól. Végül az egyoldalúan külsőleges társadalmi viszonyokat tárgyaljuk, e viszonyokon belül is megkülönböztetve az egybeesési és az ellentétes társadalmi viszonyokat.

Restricted access