Search Results

You are looking at 1 - 10 of 75 items for

  • Author or Editor: Zoltán Farkas x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The recurrence of certain musical ideas from piece to piece can be considered as one of the main characteristic features of Kurtág's music. These recurring ideas create a web between the different groups of compositions which should span over even more decades in his oeuvre. This essay follows the path of two musical materials which are associated with Hölderlin's name in Kurtág's music and at the same time, are closely connected with each other.The members of the first group of compositions examined ('Hölderlin' the 3rd out of  Four Songs to János Pilinszky's Poems, op. 11, - Study to 'Hölderlin”, Játékok IV,   - Sketch to Hölderlin, Játékok VII) are homogeneous pieces characterized by the exclusiveness of the Hölderlin topos. The three compositions can be considered as variants of each other. The members of the other group (The Székely Mangle, Nr. 2 out of Three Old Inscriptions - Preface to a Bálint Exhibition, Játékok V - Lebenslauf op. 32 and the 1st movement of Stele op. 33) however, are aesthetically autonomous, independent works and the Hölderlin topos is only one of their formal constituents. The musical form itself develops from the confrontation of the toposwith a new material. This essay tries to find an answer to the question how the role of the Hölderlin toposchanges in the form and dramaturgy of each individual composition.

Restricted access

Johann Evangelist Fuss (1777-1819) war unter den Komponisten Ungarns seiner Zeit der begabteste Pfleger der Liedgattung, der sich in seinen besten Momenten an ein mit den großen Meistern vergleichbaren Niveau annäherte. Das Liedkomponieren bedeutete wohl das ergiebigste Gebiet in der Komponistenlaufbahn von Fuss. Zwischen 1808 und 1818 erschienen von ihm 10 Werke und 8 Einzelausgaben, insgesamt 36 Lieder. Bisher kennt man von ihm lediglich ein einziges Lied, das ausschließlich handschriftliche Verbreitung fand. Nach einem chronologischen Überblick der Fuss-Lieder gibt der Verfasser eine Formtypologie der Lieder unter Berücksichtigung der verschiedenen Gattungen, die innerhalb des Sammelbegriffs „Lied“ vorstellbar sind (14 Notenbeispiele).

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében először a motívumokkal összefüggésben határozzuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezetjük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutatunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Végül röviden bemutatjuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatározzuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükséglet-kielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükséglet-kielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében, amely a folyóirat 24. kötet 1. számában jelent meg, először a motívumok­kal összefüggésben határoztuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezettük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutattunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Az első részben végül röviden bemutattuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatároztuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükségletkielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükségletkielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access

Társadalmi képességeknek azokat a valóságos létezőket nevezzük, amelyeket többnyire erőforrásoknak említenek a szociológiai irodalomban. A társadalmi erő (hatalom) és a társadalmi tőke fogalmát mi úgy értelmezzük, hogy az adott fogalmakban kifejezett létezők társadalmi képességekből épülnek fel. E tanulmányban azonban csak a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkozunk, és odáig már nem jutunk el, hogy a társadalmi képesség fogalmára támaszkodva a társadalmi erő és a társadalmi tőke fogalmát meghatároznánk. Először tipizáljuk a cselekvési képességeket, és a cselekvési képességek egyik sajátos típusaként meghatározzuk a társadalmi képesség fogalmát. Majd a társadalmi képességeken belül megkülönböztetjük a tiszta intézményes és a személyes társadalmi képességeket, valamint a társadalmi képesítéseket és a kizárólagos informáltságot, és e típusokat elemezve rávilágítunk a társadalmi képességek természetére. A tanulmányt két részben közöljük. Az első részben a tiszta intézményes társadalmi képességeket elemezzük, és a második részben kerül sor a személyes társadalmi képességek, a társadalmi képesítések és a kizárólagos informáltság tárgyalására.

Restricted access

Társadalmi képességeknek azokat a valóságos létezőket nevezzük, amelyeket többnyire erőforrásoknak említenek a szociológiai irodalomban. A társadalmi erő (hatalom) és a társadalmi tőke fogalmát mi úgy értelmezzük, hogy az adott fogalmakban kifejezett létezők társadalmi képességekből épülnek fel. E tanulmányban azonban csak a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkozunk, és odáig már nem jutunk el, hogy a társadalmi képesség fogalmára támaszkodva a társadalmi erő és a társadalmi tőke fogalmát meghatároznánk. Először tipizáljuk a cselekvési képességeket, és a cselekvési képességek egyik sajátos típusaként meghatározzuk a társadalmi képesség fogalmát. Majd a társadalmi képességeken belül megkülönböztetjük a tiszta intézményes és a személyes társadalmi képességeket, valamint a társadalmi képesítéseket és a kizárólagos informáltságot, és e típusokat elemezve rávilágítunk a társadalmi képességek természetére. A tanulmányt két részben közöljük. Az első részben a tiszta intézményes társadalmi képességeket elemezzük, és a második részben kerül sor a személyes társadalmi képességek, a társadalmi képesítések és a kizárólagos informáltság tárgyalására.

Restricted access

Egy korábban megjelent tanulmányban a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkoztam. Ebben a tanulmányban ehhez kapcsolódva határozom meg a társadalmi erő fogalmát. Egy pozitivista erőfogalom kidolgozására vállalkozom, amely szerint a társadalmi erő a társadalmi jelenségek oksági magyarázatában – általában más meghatározó tényezőkkel együtt – a társadalmi jelenségek okának tekinthető. A tanulmány első részében meghatározom a társadalmi erő fogalmát, amely szerint a társadalmi erő az adott egyén (vagy csoport) társadalmi képességeinek az a mértéke, amelyben ezek a képességek egy másik egyén (vagy csoport) mint objektum számára a szükségletkielégítés eszközeit vagy feltételeit képezik. A második részben felvázolom a társadalmi erő meghatározó tényezőit, és elemzem a társadalmi erőt létrehozó mechanizmust. Adott szubjektum számára a társadalmi erő létrehozásában szerepet játszó létezőkön belül megkülönböztetem az erő hordozóit, illetve az erő belső és külső meghatározó tényezőit. A társadalmi erőt létrehozó valóságos folyamat igen összetett, e folyamatot alkotó leglényegesebb hatásokat emelem ki a szóban forgó mechanizmus elemzése során. A harmadik részben rátérek annak a kérdésnek a tárgyalására, hogy következményként milyen jelenséget vagy milyen jelenségeket tulajdonítok a társadalmi erőnek. A társadalmi erő közvetlenül abban a következményben nyilvánul meg, hogy az erő az adott egyénnek (vagy csoportnak) aktuálisan lehetőséget nyújt más egyén (vagy csoport) bizonyos mértékű társadalmi befolyásolására, azaz mások érdekei érvényesülésének az elősegítésére vagy akadályozására.

Restricted access

A társadalmi viszony fogalma meglehetősen tisztázatlan és sokértelmű fogalom a mai szociológiaelméleti irodalomban. A társadalmi viszony fogalmának a meghatározásában mi a legtágabb viszonyfogalomból indulunk ki, amely az emberek közötti területre vonatkozik, az emberi viszony fogalmából. Az emberi viszonyok bizonyos szempontok szerinti tipizálásának az eredményeként jutunk el – az emberi viszony fogalmához képest jóval szűkebben értelmezett – társadalmi viszony fogalmához. Az emberi viszonyokon belül a tipizálás első lépéseként megkülönböztetjük a motivációs viszonyokat és a szituációs viszonyokat. A tipizálás következő lépéseként a szituációs viszonyokon belül különbséget teszünk a nem intézményes és az intézményes viszonyok között. Majd az intézményes viszonyokon belül megkülönböztetjük a közösségi viszonyokat, a társadalmi viszonyokat és az intézményes testiségi viszonyokat, valamint e viszonyok további altípusait. A társadalmi viszonyok altípusaiként megkülönböztetjük a belsőleges és a külsőleges társadalmi viszonyokat, valamint az ilyen szempontból felemás társadalmi viszonyokat.

Restricted access