Search Results

You are looking at 1 - 10 of 79 items for

  • Author or Editor: Zoltán Farkas x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a társadalmi viszonyok fő típusaival és az egyes típusok által meghatározott társadalmi kölcsönhatásokkal foglalkozunk. A tanulmány első részében, amely a folyóirat előző számában jelent meg, először felvázoltuk a társadalmi viszonyok tipizálásának és a társadalmi kölcsönhatások magyarázatának szempontjait. Majd az egybeesési társadalmi viszonyokkal foglalkoztunk, e viszonyokon belül megkülönböztetve a közvetlenül magánjószágra vonatkozó és a közvetlenül közjószágra vonatkozó egybeesési viszonyokat. A tanulmány második részében először az ellentétes társadalmi viszonyokat elemezzük, e viszonyokon belül külön tárgyalva az olyan viszonyokat, amelyekben érdekellentét és hatalmi viszony van a felek között, illetve amelyekben érdekellentét és kiegyenlített erőviszony van a felek között. Ezt követően az azonossági társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokat egyértelműen megkülönböztetve az egybeesési társadalmi viszonyoktól. Végül az egyoldalúan külsőleges társadalmi viszonyokat tárgyaljuk, e viszonyokon belül is megkülönböztetve az egybeesési és az ellentétes társadalmi viszonyokat.

Restricted access

Társadalmi képességeknek azokat a valóságos létezőket nevezzük, amelyeket többnyire erőforrásoknak említenek a szociológiai irodalomban. A társadalmi erő (hatalom) és a társadalmi tőke fogalmát mi úgy értelmezzük, hogy az adott fogalmakban kifejezett létezők társadalmi képességekből épülnek fel. E tanulmányban azonban csak a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkozunk, és odáig már nem jutunk el, hogy a társadalmi képesség fogalmára támaszkodva a társadalmi erő és a társadalmi tőke fogalmát meghatároznánk. Először tipizáljuk a cselekvési képességeket, és a cselekvési képességek egyik sajátos típusaként meghatározzuk a társadalmi képesség fogalmát. Majd a társadalmi képességeken belül megkülönböztetjük a tiszta intézményes és a személyes társadalmi képességeket, valamint a társadalmi képesítéseket és a kizárólagos informáltságot, és e típusokat elemezve rávilágítunk a társadalmi képességek természetére. A tanulmányt két részben közöljük. Az első részben a tiszta intézményes társadalmi képességeket elemezzük, és a második részben kerül sor a személyes társadalmi képességek, a társadalmi képesítések és a kizárólagos informáltság tárgyalására.

Restricted access

The paper examines Westerink’s edition of Psellos’s poems, their place in the sequence of his work and their authenticiy. A new approach to some of these poems is discussed as well, i.e. the question of treating poems this far considered to be separate items ( epigr . 34 a–e) as one single poem of six lines.

Restricted access

In his youth Bela III, king of Hungary (1172-1196) lived in Constantinople as the betrothed of the emperor Manuel Comnenus' daughter and was appointed to be heir to the Byzantine throne. There he was called Alexius probably owing to an oracle, according to which Manuel's successor's name would start with the letter alpha. However, when a son - also named Alexius - was born to Manuel, he had him crowned co-emperor and had the betrothal of Bela and Maria dissolved on the pretext of a ruling of the 1166 Synod of Constantinople, which banned marriage between relations by marrige to the seventh degree. It is this ruling that is referred to in a sentence in Cinnamus, which has been ignored this far because of the assumption that Bela and Maria were related in the eighth degree. As a matter of fact, they were related in the seventh degree by the marriage of the Hungarian king Stephen IV and Maria Comnena, daughter of Isaac Sebastokrator.

Restricted access

A társadalmi helyzet fogalma meglehetősen tisztázatlan és sokértelmű fogalom a mai szociológiaelméleti irodalomban. E tanulmány első részében röviden a szociológia klasszikusainak, nevezetesen Marxnak és Webernek a felfogására utalunk. A második részben azt hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi helyzet fogalmának különböző értelmezései szorosan kapcsolódnak a különböző szociológiai szemléletmódokhoz; és ebből a szempontból megkülönböztetjük a társadalmi helyzet fogalmának normativista, a strukturalista szemléletmódra jellemző kategoriális és konfliktuselméleti, kreativista, racionalista és hálózatelméleti értelmezését. Az egymástól nagyon különböző felfogások általában értelmezhetők úgy, hogy a társadalmi helyzet bizonyos értelemben a társadalmi viszonyok rendszerében elfoglalt helyzet. Azonban ahogyan a különböző szemléletmódokat képviselő szerzők különbözőképpen értelmezik a társadalmi viszony fogalmát, különbözőképpen értelmezik a társadalmi helyzet fogalmát is.

Restricted access

Társadalmi képességeknek azokat a valóságos létezőket nevezzük, amelyeket többnyire erőforrásoknak említenek a szociológiai irodalomban. A társadalmi erő (hatalom) és a társadalmi tőke fogalmát mi úgy értelmezzük, hogy az adott fogalmakban kifejezett létezők társadalmi képességekből épülnek fel. E tanulmányban azonban csak a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkozunk, és odáig már nem jutunk el, hogy a társadalmi képesség fogalmára támaszkodva a társadalmi erő és a társadalmi tőke fogalmát meghatároznánk. Először tipizáljuk a cselekvési képességeket, és a cselekvési képességek egyik sajátos típusaként meghatározzuk a társadalmi képesség fogalmát. Majd a társadalmi képességeken belül megkülönböztetjük a tiszta intézményes és a személyes társadalmi képességeket, valamint a társadalmi képesítéseket és a kizárólagos informáltságot, és e típusokat elemezve rávilágítunk a társadalmi képességek természetére. A tanulmányt két részben közöljük. Az első részben a tiszta intézményes társadalmi képességeket elemezzük, és a második részben kerül sor a személyes társadalmi képességek, a társadalmi képesítések és a kizárólagos informáltság tárgyalására.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében először a motívumokkal összefüggésben határozzuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezetjük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutatunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Végül röviden bemutatjuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatározzuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükséglet-kielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükséglet-kielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a társadalmi viszonyok fő típusaival és az egyes típusok által meghatározott társadalmi kölcsönhatásokkal foglalkozunk. A tanulmány első részében először felvázoljuk a társadalmi viszonyok tipizálásának és a társadalmi kölcsönhatások magyarázatának szempontjait. Majd az egybeesési társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokon belül megkülönböztetve a közvetlenül magánjószágra vonatkozó és a közvetlenül közjószágra vonatkozó egybeesési viszonyokat. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, először az ellentétes társadalmi viszonyokat elemezzük, e viszonyokon belül külön tárgyalva az olyan viszonyokat, amelyekben érdekellentét és hatalmi viszony van a felek között, és amelyekben érdekellentét és kiegyenlített erőviszony van a felek között. Ezt követően az azonossági társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokat egyértelműen megkülönböztetve az egybeesési társadalmi viszonyoktól. Végül az egyoldalúan külsőleges társadalmi viszonyokat tárgyaljuk, e viszonyokon belül is megkülönböztetve az egybeesési és az ellentétes társadalmi viszonyokat.

Restricted access

Egy korábban megjelent tanulmányban a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkoztam. Ebben a tanulmányban ehhez kapcsolódva határozom meg a társadalmi erő fogalmát. Egy pozitivista erőfogalom kidolgozására vállalkozom, amely szerint a társadalmi erő a társadalmi jelenségek oksági magyarázatában – általában más meghatározó tényezőkkel együtt – a társadalmi jelenségek okának tekinthető. A tanulmány első részében meghatározom a társadalmi erő fogalmát, amely szerint a társadalmi erő az adott egyén (vagy csoport) társadalmi képességeinek az a mértéke, amelyben ezek a képességek egy másik egyén (vagy csoport) mint objektum számára a szükségletkielégítés eszközeit vagy feltételeit képezik. A második részben felvázolom a társadalmi erő meghatározó tényezőit, és elemzem a társadalmi erőt létrehozó mechanizmust. Adott szubjektum számára a társadalmi erő létrehozásában szerepet játszó létezőkön belül megkülönböztetem az erő hordozóit, illetve az erő belső és külső meghatározó tényezőit. A társadalmi erőt létrehozó valóságos folyamat igen összetett, e folyamatot alkotó leglényegesebb hatásokat emelem ki a szóban forgó mechanizmus elemzése során. A harmadik részben rátérek annak a kérdésnek a tárgyalására, hogy következményként milyen jelenséget vagy milyen jelenségeket tulajdonítok a társadalmi erőnek. A társadalmi erő közvetlenül abban a következményben nyilvánul meg, hogy az erő az adott egyénnek (vagy csoportnak) aktuálisan lehetőséget nyújt más egyén (vagy csoport) bizonyos mértékű társadalmi befolyásolására, azaz mások érdekei érvényesülésének az elősegítésére vagy akadályozására.

Restricted access