Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Zoltán Galajda x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Bevezetés: A sternotomia utáni sebfertőzések kezelésére az elmúlt évtizedben egy új módszer – a vákuumtámogatott sebkezelési eljárás (VAC – Vacuum-Assisted Closure) – került bevezetésre, amelyet a szívsebészetben hazánkban elsőként a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szívsebészeti Központjában alkalmaztak. Anyag és módszerek: Az eljárást 2002. szeptember és 2005. december között 62 betegnél használták a szívműtéteket követő sterno-mediastinitisek kezelésében. A dolgozat célja ezen új kezelési eljárás és módszer eredményeinek középtávú vizsgálata. Eredmények: A tanulmányba bevont 42 férfi és 20 nő átlagéletkora 63,1 ± 6,8 (42–75) év volt, akiknél mesterséges keringés segítségével végzett szívműtétet követően alakult ki a sternotomiás seb felszínes vagy mély fertőzése. A vákuumtámogatott sebkezelés a fertőzött sternotomiás seb feltárását és kitakarítását követően került alkalmazásra a seb feltisztulásáig, amely minden esetben sikerült. Ezt követően a mellkasi seb helyreállítására került sor. Ez 34 betegnél a nagy mellizomból képzett izomlebeny(ek) és/vagy a nagycseplesz-, illetve szívburokzsírszövet felhasználásával, 13 esetben a sternum újrarögzítésével, 11 betegnél a seb másodlagos varratával, 1 esetben pedig Ley-protézis (a sternum stabilizálására alkalmazott fémprotézis) beültetésével történt. Három beteg a kezelés során elhalálozott, ezért nem kerülhetett sor helyreállító műtétre. A fertőzés első tüneteitől átlagosan 42,2 ± 18,5 (5–185) nap, az első seb helyreállításától 19 ± 9,6 (1–63) nap telt el a beteg elbocsátásáig. A vákuumtámogatott sebkezelés átlagos időtartama 7,9 ± 3,4 (1–21) nap volt. A kórházi halálozás 11,3% volt (7/62). Az utánvizsgálatok során két beteg esetében (3,6%) észleltük a fertőzés kiújulását. Következtetések: Az elért eredmények alapján megállapítható, hogy a vákuumasszisztált sebkezelés a szívműtéteket követő sternotomiás sebfertőzések kezelésének hatékony és biztonságos módszere, melynek alkalmazása a sebek gyors feltisztulását eredményezi, továbbá jelentősen csökkenti a kiújulás veszélyét.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Galajda, Géza Jakó, Ronald von Jakó and Árpád Péterffy

Cikkükben a szerzők egy olyan sebészi feltárót (ún. jakoszkóp) mutatnak be, amely hasi, urológiai, mellkasi, ér- és szívsebészeti területen egyaránt használhatónak bizonyult. Az eszköz sokoldalú használhatósága a felépítésének köszönhető, és lehetővé teszi a fenti sebészeti szakmákban a minimálisan invazív direkt feltárást. Ezzel a műszerrel a szerzők sikeresen végeztek aortaműbillentyű-beültetést jobb oldali mini-thoracotomiából, koszorúér-áthidalást mini-thoracotomiából dobogó szíven, illetőleg elektrofiziológiai beavatkozások során bal kamrai elektródaimplantációt és radiofrekvenciás pulmonalis vénaablatiót. Jelen közleményükben elsőként szeretnék közölni szívsebészetben szerzett tapasztalataikat. Az előbb említett beavatkozásoknál a jakoszkóp minimális behatolás mellett megfelelő direkt feltárást biztosított, szövődmény egyik esetben sem lépett fel.

Restricted access

Absztrakt

A szerzők vizsgálatukban a hazai forgalomba hozott élelmiszer-kiegészítők közül a Flavon Max (GéSz Kft., Debrecen) készítmény szív- és érrendszeri hatásait értékelték többek között súlyos koszorúérbetegeken. A vizsgálatokat két randomizált, kettős vak-, placebóval ellenőrzött betegcsoporton végezték, felhasználva impedancia-kardiográfot, TensioMed Arteriographot®, az arteria ulnaris intima vastagságának mérését, illetve biokémiai módszereket. A vizsgálat eredményeit összesítve és elemezve, a Flavon Max hatására két tényező esetében találtak jelentős (p < 0,05) javulást: a vérnyomásgörbék vizsgálatával kapott augmentációs index, illetve a laboratóriumi vizsgálat során mért C-reaktív protein (CRP) érték esetében. Összefoglalva: A Flavon Max a koszorúérműtétet követő időszakban a betegek számára hasznos kiegészítő kezelésnek bizonyult.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Éva Tamás, Zoltán Galajda, Tamás Maros, István Szentkirályi, Lehel Palotás, Endre Jagamos and Árpád Péterffy

Absztrakt

A tricuspidalis annuloplasztika eredményének értékelése a műtét során transoesophagealis echocardiographiás vizsgálattal lehetséges. Ahhoz, hogy a vizsgálat megbízható eredményt nyújtson, fel kell függeszteni az extracorporalis keringést. A szerzők azt tapasztalták, hogy ha a megjavított tricuspidalis billentyű megfelelően működik, akkor verő szív mellett a pitvari varrat elkészítésekor nem észleltek visszaáramlást a billentyűn keresztül. Más szóval a sinus coronariuson visszatérő vért nem kell elszívni, ugyanis az a jobb kamrába befolyva, a jól záró billentyű meggátolja a vér visszaáramlását a pitvarba. Ez a jelenség jól egyezik a műtét alatt és után végzett echocardiographiás vizsgálattal. Ezt bizonyítja a 72 betegnél történt, nagyobbrészt tervezett (51 eset) vizsgálat. A műtétet túlélő és távozott 69 beteg (95,8%) közül csak egyetlen esetben (1,5%) volt jelentős eltérés az itt ismertetett észlelés és a műtét utáni echocardiás eredmény között. Összegezve: A funkcionális tricuspidalis elégtelenség (regurgitatio) megjelenése a bal szívfél betegsége esetén a szívizom-károsodás jele, és így a szívműtét elvégzésének sürgető javallata. A tricuspidalis plasztika elvégzendő mérsékelt-közepes billentyűelégtelenségnél is, mivel javítja a betegek rövid és hosszú távú életkilátásait. A leírt módszer alkalmas a beavatkozás sikerének műtét alatti megállapítására.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Dashti Asghar, Lehel Palotás, Zsanett Kromplák, Lajos Patonay, István Szentkirályi and Zoltán Galajda

Absztrakt

Jelenleg az elmeszesedett mitralis billentyű kimetszése ultrahangvágóval még nem meghonosodott eljárás a szívsebészetben. A szerzők az elmeszesedett mitralis billentyű kimetszését ultrahangvágóval végezték, ily módon lerövidítve a műtét idejét. Ugyanakkor a billentyű kimetszése helyben történik, anélkül hogy előhúznák vagy kiemelnék. Az eljárást előbb sertésszíveken (20 eset) próbálták ki, majd 15 emberen végzett műtét során alkalmazták. A kísérletekben és műtéteknél nyert szövetmintákat szövettani vizsgálatnak vetették alá. A szöveti károsodás átlagos kiterjedése az állatkísérleteknél 0,7 mm-t, az emberi műtétek esetén 1,1 mm-t mutatott. Nem észleltek hátrányos mellékhatást az ultrahangvágó használatával mitralis billentyű kimetszése során, és ezért javasolják a használatát.

Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Tamás Ruttkay, László Bárány, András Grimm, Lajos Patonay, Örs Petneházy, Gergely Rácz, Gábor Baksa and Zoltán Galajda

Introduction

Many coronary anastomotic devices have been designed to replace manual stitching in coronary surgery; however, interestingly, none of them became widespread. Our aim was to work out an easy and fast endoluminal vessel-to-vessel stent bridge distal anastomotic technique.

Materials and methods

Ten coronary arteries of eight fresh human hearts were used in this study. The anastomosis was performed with the implantation of a graft vessel into the lumen of the coronary artery by performing stent fixation. The technique is described and photo documented in detail. The durability and the conductibility of the anastomosis were examined with intraluminal endoscopy, functional streaming test, and a coloring of the vessels.

Results

The anastomosis had great results in all cases. Obstruction, dissection, or dislocation of the vessels was not observable.

Conclusions

This study confirmed the ex-vivo feasibility of the described technique. This method can be an easy, fast, and reliable method applied in the endoscopic distal coronary artery anastomosis surgery. The development of stents adapted to this method and the in-vivo testing of this technique are necessary for the future.

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Tamás Ruttkay, László Bárány, András Grimm, Lajos Patonay, Örs Petneházy, Gergely Rácz, Gábor Baksa and Zoltán Galajda

Introduction

Many coronary anastomotic devices have been designed to replace manual stitching in coronary surgery; however, interestingly, none of them became widespread. Our aim was to work out an easy and fast endoluminal vessel-to-vessel stent bridge distal anastomotic technique.

Materials and methods

Ten coronary arteries of eight fresh human hearts were used in this study. The anastomosis was performed with the implantation of a graft vessel into the lumen of the coronary artery by performing stent fixation. The technique is described and photo documented in detail. The durability and the conductibility of the anastomosis were examined with intraluminal endoscopy, functional streaming test, and a coloring of the vessels.

Results

The anastomosis had great results in all cases. Obstruction, dissection, or dislocation of the vessels was not observable.

Conclusions

This study confirmed the ex-vivo feasibility of the described technique. This method can be an easy, fast, and reliable method applied in the endoscopic distal coronary artery anastomosis surgery. The development of stents adapted to this method and the in-vivo testing of this technique are necessary for the future.

Open access