Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Zoltán Gloviczki x
Clear All Modify Search

Calliope éneke (5.338-678), illetve az Orpheus dalában kirajzolódó történetfüzér (10.1-11.84) számos ponton mutat párhuzamot egymással s az ovidiusi mű egészével is. A két részlet ilyen szempontú elemzése a varietas esztétikai alapján szerkesztett Metamor-phoses szerkezeti egyensúlyára éppúgy lehetséges magyarázattal szolgál, mint ahogy közelebb visz a teljes mű értelmezéséhez is. A két részlet párhuzamai és újragondolása újabb szempontokat vet föl az Orpheus-történet vergiliusi és ovidiusi feldolgozásának kapcsolatáról is, a parodisztikus újramesélés helyett utóbbinál is a költő dalnok szerepének fontosságára és drámaiságára hívva föl a figyelmet.

Restricted access
Author: Zoltán Gloviczki

Pygmalion és Arachne figuráját Ovidius paradigmatikus művészábrázolásaként tartjuk számon. Magától értetődne a Metamorphoses VIII. énekében szereplő Daedalus-epizód hasonló értelmezése. A részlet elemzése és összehasonlítása a téma Ars Amatoria-beli feldolgozásával ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy a későbbi változat középpontjába az archetipikus Daedalus helyett Icarus alakja kerül. Ő jeleníti meg egyúttal az ovidiusi költőideál számos markáns vonását: meghatározva szerzőnk viszonyát a közönséghez, az idejét múlt vagy éppen kisszerűnek tartott művészi magatartásformákhoz, saját költői ambíciói beteljesülhetetlenségéhez.

Restricted access
Author: Zoltán Gloviczki

Daedalus in the Metamorphoses may be interpreted as one of Ovid's typical artist figures, like Pygmalion or Arachne. A detailed comparative analysis of Ovid's two Daedalus-Icarus episodes, and similarly the structure of Met. VIII 183-259 go to show that here is Icarus in the limelight as an artist-allegory, serving to express the poet's view on poetry and his own role in it. His winged artist refuses the Horatian middle course and approaches to the winged soul of Plato's Phaedrus, representing at the same time the tragical impossibility of its attempt.

Restricted access

It appears that there is little to add to the research of the textual connections between the first chapters of the Annales and the Res Gestae Divi Augusti . Philologists and classical historians have maintained for a long time that Tacitus used the autobiography of Augustus. On the other hand, the untrue claims of the Res Gestae are obvious, its historical unreliability is supported by its historiographical reception as well. If the Annales uses and cites this work as a source, that can be said at least astonishing. This paper looks for the parallels at the level of structure . Thus we can read the Tacitean text as a rhetorically formal speech, answering the autobiography of Augustus.

Restricted access