Search Results
You are looking at 1 - 10 of 10 items for
- Author or Editor: Zoltán Györgyi x
- Refine by Access: All Content x
Változások a hazai szakképzésben 2004–2019
Changes in the Hungarian School System of VET 2004–2019
Absztrakt:
A tanulmány a szakpolitikai célkitűzéseken és beavatkozásokon keresztül elemzi a hazai szakképzés 2004 óta eltelt időszakát. Kitér a decentralizált és centralizált oktatásirányítás időszakára, a két időszak szakpolitikai célkitűzéseire és eszközeire. Rámutat arra, hogy a középfokú szakképzés folyamatai sokszor felülírták a szakpolitikai célokat. 2010 előtt a korai iskolaelhagyás csökkentésében és a tanulószerződés keretében szakmai gyakorlatot folytató szakiskolai tanulók számának emelkedésében volt előrelépés. Az ezt követő időszak szakpolitikája elsősorban a gazdaság igényeihez kívánta igazítani a szakképzést, de mivel nem vette figyelembe a tanulással kapcsolatos társadalmi elvárásokat, a tanulók elpártoltak mindkét középfokú szakképzési programtól.
Célok és következmények: tanügyirányításunk átalakítása
Changes in the Education Governance in Hungary and Theirs Background
Absztrakt:
A tanulmány egyrészt arra a kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az oktatásirányítás 2010 utáni változásai mennyire voltak összhangban az uniós elvárásokkal, másrészt, hogy az új irányítási rendszer mennyiben s mely elemeiben segítette, illetve gátolta ezeket a kormányzati oktatáspolitikai törekvéseket. A szerző úgy látja, hogy oktatásirányításunk sokkal inkább az öncélú bezárkózás jeleit mutatja, mintsem a korszerű, az egyéni igényekre reagáló, a lemaradókkal is törődő oktatásét. Csak érintőlegesen veszi figyelembe az uniós célokat, s a széles lakossági rétegekkel való együttműködés helyett igyekszik a nyilvánosság teljes kizárásával működtetni a rendszert. Mindez hozzájárul a magyar oktatás teljesítményének visszaeséséhez.
A negyedik ipari forradalom és a hazai szakképzés
The Fourth Industrial Revolution and Hungarian Vocational Training
Összefoglaló. A 2018-as választások után a Kormány jóváhagyta a Szakképzés 4.0 koncepciót, amely a későbbi jogszabályi változások alapja. Tanulmányunkban ez alapján elemezzük a 2018–2022-es kormányzati ciklus szakképzés-politikáját.
A koncepció – felvezetése szerint – a negyedik ipari forradalom kihívásaira igyekszik választ adni, de a tapasztalatok szerint ez a megközelítés háttérbe szorul. Továbbra is a középfokú szakképzésben tanulók számát helyezi előtérbe. Előrelépést a szakmaszerkezettel és a hátrányos helyzetűek oktatásával kapcsolatban tapasztalunk, de ezek eredményessége egyelőre nem látható. A tanulmány megállapítja, hogy olyan, önmagába forduló rendszer rajzolódik ki, ami alig reagál a társadalom igényeire, nem képes feltárni a rendszeranomáliákat, ugyanakkor a rendszer működésére vonatkozó információk mások számára történő átadását nem tartja fontosnak.
Summary. After the 2018 elections, the Hungarian Government approved the Vocational Training 4.0 concept, which has formed the basis for legislative changes. In this study, we analyse the Hungarian vocational education policy for the 2018–2022 government cycle.
The concept seeks to respond to the challenges of the fourth industrial revolution, but experience shows that this approach is being overshadowed. It continues to focus on the number of students in upper secondary vocational education. Progress is being made on the structure of professions and on education for disadvantaged people, but their effectiveness is not yet visible. The study concludes that education policy focuses mainly on the short-term needs of the economy but does not take into account the needs of the wider society.
Összefoglalás
Kukorica monokultúra tartamkísérletben, hatóanyag-azonosság elve alapján összehasonlítottuk az istállótrágya és a műtrágya hatását a kukorica növekedési mutatóira, három éven keresztül, 2005–2007-ben. Az istállótrágya és a műtrágya hatásának jellemzésére a növekedésanalízis mutatói közül vizsgáltuk a kukoricanövény szárazanyag-produkciójának és levélterületének abszolút növekedési rátáját (AGR), a nettó asszimilációs rátáját (NAR) és a levélterület arányát (LAR). Az eredmények értékeléséhez Hunt és Parsons (1974) által kidolgozott növekedésanalízis programot használtuk, amely magában foglalja a matematikai és statisztikai számításokat is. Az évjárathatás elemzése elsősorban a csapadékhiány jelentős terméslimitáló hatására mutatott rá, amelynek következtében, a kísérleti kezelések hatása a kedvezőtlen évjáratokban kevésbé, vagy egyáltalán nem volt mérhető a terméseredményekben. Ugyanakkor az évjárathatás jól jellemezhető volt a szárazanyag-produkció dinamikájával és a levélterület eltérő szezondinamikájával.
Képzési háttér és gyermekvállalási tervek
Educational Background and Childbearing Plans
Összefoglaló. A tanulmány a népesedési folyamatok és az oktatási rendszer kölcsönhatásának értelmezési keretében mozog. Ezen belül a szülői végzettség egy lehetséges demográfiai következményével, a második gyermek vállalásának tervezésére gyakorolt hatásával foglalkozik. Az elemzés a KSH NKI Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat várandósok körében gyűjtött adatain alapul. Az eredmények alapján az anyák második gyermek vállalására vonatkozó terveiben mindkét szülő végzettségének önálló hatása mutatható ki. A szülői iskolázottság szintje és a második gyermek tervezése között pozitív a kapcsolat. Legerősebb a felsőfokú végzettség hatása, mely mindkét szülő esetében növeli a második gyermek tervezésének esélyét. A szakképzettség alacsony szinten csökkenti, ugyanakkor a magasabb, középfok feletti szinteken növeli a gyermekvállalási kedvet. Az anyai tervekre az apa legmagasabb iskolai végzettsége is kimutatható hatással bír. Az eredmények oktatáspolitikai szempontú értelmezésében kiemelhető a magasabb végzettségi szintek gyermekvállalásra gyakorolt pozitív hatása, valamint a szakmunkásképzés felé irányítás potenciálisan kedvezőtlen demográfiai következményeinek azonosítása.
Summary. The interpretive framework of the study is the interaction between demographic trends and the education system. Within this, it addresses a possible demographic consequence of parental education, i.e., its impact on the planning of having a second child. The analysis is based on the data of Cohort ’18 Growing Up In Hungary, collected among pregnant women by the Hungarian Demographic Research Institute in 2018 as a part of a Hungarian Birth Cohort Study. According to the results, the plans of the expecting mothers to have a second child significantly affected by the educational attainment. As regards directions, there is a linear positive relationship between the level of education and the odds of planning a second child. Higher educational background of both parents shows the strongest effect on the plans. Elementary vocational training works against planning chances, but upper vocational background increases the desire to have a second child. Educational attainment of the partner also has a significant effect on maternal childbearing plans. From the point of view of educational policy, the positive effect of higher education degree on having children can be highlighted. Potentially unfavorable demographic consequences of the direction towards vocational training can be also highlighted by the results.
Idiopathic retroperitoneal fibrosis
Buktatók és kihívások – két kórlefolyás tapasztalatai
A retroperitonealis fibrosis a retroperitoneum idült, nem specifikus gyulladása; az esetek 75%-ában idiopathiás. Fibrosis jellemzi, amely valószínűleg autoimmun gyulladást követően alakul ki. A kiváltó tényező nem ismert, de az atherosclerosis szerepét feltételezik. A jellegtelen klinikai tünetek, laboratóriumi eltérések miatt gyakran hosszú idő telik el a kórisméig, ezért sok esetben már szövődmények megjelenésével találkozunk. A gyógyszeres kezelés – a szövődmények sebészi vagy urológiai megoldását követően – az immunszuppresszív terápia. A kortikoszteroid a leggyakrabban alkalmazott készítmény, az optimális dózis és a kezelés időtartama nem teljesen egyértelmű. Kiújulás miatt az esetek többségében ismételt vagy a szteroiddózis csökkentését lehetővé tevő kezelés szükséges. A kezelésre adott válasz megjósolására, a kortikoszteroidigény megítélésére vagy a betegség visszatérésének előrejelzésére alkalmas tényezők nem ismertek. A szerzők két beteg kórtörténetét ismertetik – bemutatva a kórisme megállapításának nehézségeit. Orv. Hetil., 2011, 152, 1818–1826.
Meibom-mirigy-diszfunkció és a száraz szem
Diagnosztikai és kezelési lehetőségek
Meibomian gland dysfunction and dry eye
Diagnosis and treatment
Összefoglaló. A szárazszem-panaszok hátterében gyakran áll Meibom-mirigy-diszfunkció, melynek felismerése kiemelten fontos a hatékony kezelés érdekében. A Meibom-mirigyek kóros működése miatt a termelt lipid nem oszlik el megfelelően a szemfelszínen, így a könnyfilm párolgása fokozódik. A könnytermelési zavar következtében szárazszem-panaszok alakulnak ki, melyek a hagyományos könnypótló kezelésre rendszerint csak átmenetileg javulnak. A Meibom-mirigy-diszfunkciót gyakran kíséri a szemhéjszél Demodex-atka-fertőzése – az atka eradikálása szükséges a mirigyek működésének helyreállításához és ezáltal a panaszok megszüntetéséhez. A Meibom-mirigy-diszfunkció a leggyakrabban enyhe formában jelentkezik; a terápia ilyenkor a beteg által is elvégezhető szemhéjtisztításból áll, míg a gyógyszeres kezelés csak az előrehaladottabb, kifejezett gyulladással járó formákban szükséges. Az összefoglaló áttekinti a Meibom-mirigy-diszfunkció klinikai jeleivel és kezelésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel a Demodex-fertőzés felismerésére és kezelésére vonatkozóan. Orv Hetil. 2021; 162(2): 43–51.
Summary. The onset of dry eye complaints is often a result of Meibomian gland dysfunction and its diagnosis is essential for effective treatment. In the case of Meibomian gland dysfunction, there is an increased evaporation of the tear film due to the abnormal secretion of lipids that cannot spread on the ocular surface. The treatment of dry eye complaints associated with Meibomian gland dysfunction with tear supplementation is usually ineffective and only results in an intermittent relief of complaints. Meibomian gland dysfunction is often associated with Demodex infestation of the eyelids, and eradicating the mites is essential to re-establish normal meibum production and thus, decreasing ocular complaints. In most cases, Meibomian gland dysfunction is mild, and the treatment of these forms is based on ocular hygiene performed by the patient, while only more advanced forms with inflammatory processes require pharmacologic treatment. This review summarizes the most important knowledge on the clinical signs and treatment of Meibomian gland dysfunction with particular attention to the diagnosis and treatment of ocular Demodex infection. Orv Hetil. 2021; 162(2): 43–51.
