Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for

  • Author or Editor: Zoltán Győri x
Clear All Modify Search

Napjainkban mind gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy az intenzív agrotechnika és az ilyen körülmények között termesztett fajták genetikai adottságai következtében megváltozik-e a takarmányozási/táplálkozás-élettani minőség. A válasz megadását több tényező is nehezíti, hiszen nehéz évtizedekig archiválni a mintákat és azután egy időpontban ugyanazzal a műszerrel, módszerrel a mérést elvégezni. A szerzőnek, lehetősége volt arra, hogy a rendelkezésére álló, 1974–2006 között atomabszorpciós spektrofotométerrel, majd 1988-tól ICP-OES-sel, később ICP-MS-el mért minták adatait ilyen szempontok szerint is feldolgozza. Ehhez még sikerült néhány mintát elemeztetnie az 1839 és 1950 közötti évekből, a hazánkban fellelhető mintagyűjteményekből. A mért ásványielem-tartalmakat (P, K, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu) a hazai irodalmi adatokkal hasonlította össze.

Az 1974–2006 között kapott nagyszámú adatot összevetve az 1839–1936 közötti eredményekkel megállapította, hogy a Cu, a Zn, a Mn és a Mg esetében figyelhető meg csökkenés. Ez a csökkenés az elemeként változott, hiszen a mangánnál és a réznél több mint 25%-os, míg a cinknél és a magnéziumnál pedig 15%-os. Ezzel szemben a Ca-tartalom mintegy 150 mg·kg-1-mal magasabb, míg a P-tartalom nem változott. A P- és K-tartalomban a korábban BARDÓCZ és PUSZTAI (2013) által kö-zölt nagymértékű csökkenés nem figyelhető meg.

Restricted access

A gabonafélék táplálkozásunkban fontos szerepet töltenek be, ezáltal hozzájárulnak többek között napi ásványianyag- és fehérjefelvételünkhöz. Jelen dolgozat egyik célja volt annak vizsgálata, hogy hogyan változik az ásványianyag- és fehérjetartalom a búza termésében az eltérő termőhelyek hatására. Ennek során megfigyeltük a K, P, S, Mg, Ca, Fe, Mn, Zn, Cu, Sr és a fehérje mennyiségi alakulását az egységes Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) öt kísérleti helyéről (Karcag, Kompolt, Iregszemcse, Nagyhörcsök és Putnok) származó búzaszem- és lisztmintákban, majd összehasonlítottuk a kapott eredményeket. Ezek a termőhelyek eltérő klimatikus viszonyokkal, és különböző talajtípusokkal rendelkeznek. A mintavétel 2005-ben történt, amely csapadékos év volt. A minták elemtartalmának meghatározása induktív csatolású plazma tömegspektrométerrel történt. A méréseket a minták oldatba vitele előzte meg HNO3-H2O2-os nedves roncsolás formájában. A fehérjetartalmat Khjeldal módszerrel határoztuk meg. A kezelések hatásának szignifikanciáját SPSS for Windows 13.0 segítségével, egytényezős varianciaanalízissel (One-Way ANOVA) állapítottuk meg, a post hoc analízis során Duncantesztet alkalmaztunk. A statisztikai analízis eredménye szerint az eltérő termőhelyekről származó teljes szemminták K-, P-, S-, Mg-, Ca-, Fe-, Mn-, Zn-, Cu-, Sr- és fehérjetartalmuk tekintetében egymástól szignifikánsan elkülönültek (P<0,05), viszont a belőlük készült lisztek S-, Fe- és Sr-koncentrációja között nem találtunk szignifikáns különbséget. Az ásványi alkotók mennyisége a teljes szemben minden elem esetében többszöröse volt a lisztekének, így a mag 2,5-szer annyi (252%) káliumot, háromszor annyi foszfort és kalciumot (299%), közel 1,5-szer annyi (141%) ként, körülbelül ötszörös mennyiségű magnéziumot (492%), vasat (504%) és mangánt (486%), több mint négyszer annyi cinket (435%), 2,5-szer több (247%) rezet és 5,5-szer annyi (546%) stronciumot tartalmazott, mint a lisztek, továbbá a teljes szemben a fehérjetartalom közel 1,5-szerese (144%) volt a lisztekének.A munkát a KTIA_AIK_12-1-2012-0012 számú projekt is támogatta.

Restricted access

By using the baking quality parameters from a long-term experiment the effect of fertilization (N+PK) on wet gluten contents and farinograph values were determined on chernozem soil under continental climatic conditions. In the average of years and varieties fertilization highly increased the wet gluten content (in the control treatment 27,6 %, in the N 300/150 +PK fertilizer treatment 35,97 %). Fertilizer application also had favourable effects on farinograph values. These effects, however, were rather moderate (in the control treatment 56,2, in N 300/150 +PK fertilizer treatment 61,4).We could increase the stability of the quality by using of appropriate fertilizer doses. The correlation between fertilization and wet gluten content was medium (0.343 xx –0,694 xx ) and between fertilization and farinograph values was weak (0.030–0.419 xx ).

Restricted access