Search Results

You are looking at 1 - 10 of 33 items for

  • Author or Editor: Zoltán Győri x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Napjainkban mind gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy az intenzív agrotechnika és az ilyen körülmények között termesztett fajták genetikai adottságai következtében megváltozik-e a takarmányozási/táplálkozás-élettani minőség. A válasz megadását több tényező is nehezíti, hiszen nehéz évtizedekig archiválni a mintákat és azután egy időpontban ugyanazzal a műszerrel, módszerrel a mérést elvégezni. A szerzőnek, lehetősége volt arra, hogy a rendelkezésére álló, 1974–2006 között atomabszorpciós spektrofotométerrel, majd 1988-tól ICP-OES-sel, később ICP-MS-el mért minták adatait ilyen szempontok szerint is feldolgozza. Ehhez még sikerült néhány mintát elemeztetnie az 1839 és 1950 közötti évekből, a hazánkban fellelhető mintagyűjteményekből. A mért ásványielem-tartalmakat (P, K, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu) a hazai irodalmi adatokkal hasonlította össze.

Az 1974–2006 között kapott nagyszámú adatot összevetve az 1839–1936 közötti eredményekkel megállapította, hogy a Cu, a Zn, a Mn és a Mg esetében figyelhető meg csökkenés. Ez a csökkenés az elemeként változott, hiszen a mangánnál és a réznél több mint 25%-os, míg a cinknél és a magnéziumnál pedig 15%-os. Ezzel szemben a Ca-tartalom mintegy 150 mg·kg-1-mal magasabb, míg a P-tartalom nem változott. A P- és K-tartalomban a korábban BARDÓCZ és PUSZTAI (2013) által kö-zölt nagymértékű csökkenés nem figyelhető meg.

Restricted access

A gabonafélék táplálkozásunkban fontos szerepet töltenek be, ezáltal hozzájárulnak többek között napi ásványianyag- és fehérjefelvételünkhöz. Jelen dolgozat egyik célja volt annak vizsgálata, hogy hogyan változik az ásványianyag- és fehérjetartalom a búza termésében az eltérő termőhelyek hatására. Ennek során megfigyeltük a K, P, S, Mg, Ca, Fe, Mn, Zn, Cu, Sr és a fehérje mennyiségi alakulását az egységes Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) öt kísérleti helyéről (Karcag, Kompolt, Iregszemcse, Nagyhörcsök és Putnok) származó búzaszem- és lisztmintákban, majd összehasonlítottuk a kapott eredményeket. Ezek a termőhelyek eltérő klimatikus viszonyokkal, és különböző talajtípusokkal rendelkeznek. A mintavétel 2005-ben történt, amely csapadékos év volt. A minták elemtartalmának meghatározása induktív csatolású plazma tömegspektrométerrel történt. A méréseket a minták oldatba vitele előzte meg HNO3-H2O2-os nedves roncsolás formájában. A fehérjetartalmat Khjeldal módszerrel határoztuk meg. A kezelések hatásának szignifikanciáját SPSS for Windows 13.0 segítségével, egytényezős varianciaanalízissel (One-Way ANOVA) állapítottuk meg, a post hoc analízis során Duncantesztet alkalmaztunk. A statisztikai analízis eredménye szerint az eltérő termőhelyekről származó teljes szemminták K-, P-, S-, Mg-, Ca-, Fe-, Mn-, Zn-, Cu-, Sr- és fehérjetartalmuk tekintetében egymástól szignifikánsan elkülönültek (P<0,05), viszont a belőlük készült lisztek S-, Fe- és Sr-koncentrációja között nem találtunk szignifikáns különbséget. Az ásványi alkotók mennyisége a teljes szemben minden elem esetében többszöröse volt a lisztekének, így a mag 2,5-szer annyi (252%) káliumot, háromszor annyi foszfort és kalciumot (299%), közel 1,5-szer annyi (141%) ként, körülbelül ötszörös mennyiségű magnéziumot (492%), vasat (504%) és mangánt (486%), több mint négyszer annyi cinket (435%), 2,5-szer több (247%) rezet és 5,5-szer annyi (546%) stronciumot tartalmazott, mint a lisztek, továbbá a teljes szemben a fehérjetartalom közel 1,5-szerese (144%) volt a lisztekének.A munkát a KTIA_AIK_12-1-2012-0012 számú projekt is támogatta.

Restricted access