Search Results

You are looking at 1 - 10 of 60 items for

  • Author or Editor: Zoltán Horváth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The paper attempts to reconstruct the room programme of the dismantled valley temple of Sesostris II based on the data preserved on hieratic papyri from the site and a comparison with the mortuary temple of Sesostris III at South Abydos and the ka-chapel at Ezbet Rushdi. A temple inspectional protocol discussed in the study is interpreted as a reference to the valley temple and the eastern temple at the pyramid, the offering hall of which is identified as the 'august chamber' of el-Lahun.

Restricted access

Abstract  

The aim of the present paper is to carry on the research of Czédli in determining the maximum number of rectangular islands on a rectangular grid. We estimate the maximum of the number of triangular islands on a triangular grid.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: András Antal, Zoltán Kovács, József Varga, and László Horváth

Absztrakt

A betegek tartós anticoagulans kezelésére gyakran választjuk az acenocumarolt. A gyógyszer túladagolása esetén a szervezet különböző helyein bevérzés keletkezhet. Három betegünknél különleges helyen, a rectus abdominis területén figyeltük meg suffusiók kialakulását. A jelenség diagnosztikus nehézséget okozhat, mivel a panaszok kezdetekor a hasfal bőrén elszíneződés nem látszik. A kórok megállapítását az anamnaesisben szereplő tartós véralvadásgátló-szedés segíti. A tapintáskor észlelt nyomásérzékeny hasfali rezisztencia a gyanút fokozza. A magas INR a haemorrhagiás szövődmény lehetőségét támogatja. Egyszerű esetben a diagnózis az anamnaesis, a tapintás, az INR és az ultrahang alapján felállítható. A bonyolultabb esetek tisztázásában a CT segíthet, de egyik betegünknél csak laparoscopiával jutottunk pontos diagnózishoz. A csökkent plazma-prothrombinszintet K-vitamin adásával minden esetben normalizálni tudtuk.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Szilvia Szamosi, Ágnes Horváth, Zoltán Szekanecz, and Gabriella Szűcs

Absztrakt:

Az elmúlt években egyre több adat jelent meg a D-vitamin immunregulációban betöltött szerepével kapcsolatosan. Feltételezhető, hogy az autoimmun és gyulladásos reumatológiai betegségek patogenezisében és fenntartásában is kiemelkedő jelentősége van az alacsony D-vitamin-szintnek. Számos autoimmun betegségben, így szisztémás sclerosisban (SSc) is gyakori a D-vitamin-deficientia előfordulása, amely asszociációt mutat az – ebben a betegcsoportban tapasztalt – alacsony csontsűrűségértékekkel és az osteoporosis magasabb prevalenciájával. SSc-ben a hagyományos osteoporosis-rizikófaktorok jelenlétén túl egyéb, betegségspecifikus tényezők (bőr- és belszervi érintettség, malabsorptio, szisztémássclerosis-altípus, szerológiai jellegzetességek, gyógyszeres kezelés) is hozzájárulnak a csontásványianyag-tartalom csökkenéséhez. A fenti tényezők komplex interakciói és a klinikai vizsgálatok heterogenitása miatt nehéz azok valódi hatását megítélni a sclerodermás betegek csontsűrűségére, és rendkívül hiányosak az ismereteink a betegek törési rizikójára, illetve osteoporoticus törésekkel összefüggő mortalitására vonatkozóan is. Jelen közleményben áttekintjük a D-vitamin immunmoduláns hatásaival kapcsolatban rendelkezésre álló irodalmi adatokat és összefoglaljuk a szisztémás sclerosisos betegek körében vizsgált D-vitamin-szintre, csontásványianyag-tartalomra, csontanyagcsere-markerek eltéréseire és az osteoporosis előfordulására vonatkozó eredményeket. Orv Hetil. 2017; 158(32): 1252–1258.

Restricted access

A differenciált pajzsmirigy-karcinómás betegek gondozásában a szérumtireoglobulin alapvető tumormarker. A tireoglobulin teljes hiányát nem lehet bizonyítani immunanalitikai módszerekkel, ha a beteg szérumában tireoglobulin ellen képződő autoantitest van jelen, ami differenciált pajzsmirigy-karcinómában szenvedő betegek közel 20%-ában előfordul. Ezért a szakmai ajánlások csak a tireoglobulin-autoantitest mennyiségének ismeretében javasolják a szérumtireoglobulin-lelet értékelését. A tireoglobulin-autoantitest normális szintje nem zárja ki a zavaró hatást, ugyanis nem ismert, hogy mekkora antitest-koncentrációnál nem kell antitest-interakcióval számolnunk. Ebben a tekintetben nem következetesek az irodalmi ajánlások, mivel ritkán tesznek különbséget a tireoglobulinautoantitest-negativitás és az alacsony, de még mérhető antitestszint között. Ezért nem egyértelmű, hogy az alacsony antitestszintek mennyire befolyásolják a tireoglobulin kimutathatóságát. A szerzők az irodalmi adatok és szakmai ajánlások tükrében tekintik át a szérumtireoglobulin- és tireoglobulinautoantitest-vizsgálat preanalitikai és analitikai korlátait, és saját eredményeik alapján javaslatot tesznek a tireoglobulinmeghatározás diagnosztikai pontosságának növelésére. Orv. Hetil., 2011, 152, 743–752.

Open access

Új trendek az axilla sebészi kezelésében emlőrák esetén

New trends in the surgical treatment of axilla in breast cancer

Magyar Sebészet
Authors: Zoltán Horváth, Attila Paszt, Zsolt Simonka, Melinda Látos, László Kaizer, Sándor Hamar, András Vörös, Katalin Ormándi, Zsuzsanna Fejes, Judit Oláh, and György Lázár

Oncosurgical treatment of breast tumors involves the removal of metastatic axillary lymph nodes. In the last 30 years, the diagnosis and treatment of axillary lymph nodes have also undergone significant changes. The introduction of sentinel lymph node biopsy in 1993 made axillary block dissection with high morbidity safely omitted in a significant proportion of patients, and similarly, the staging of breast tumors and thus oncology and complex treatment became significantly more accurate. Shortly after the introduction of sentinel lymph node biopsy, intraoperative examination of sentinel lymph nodes (e.g. imprint cytology) also appeared, which significantly reduced the number of surgeries performed in the two sessions, thereby significantly reducing patient burden and surgical costs.

The results of our study indicate that axillary block dissection is required in the treatment of axilla in an ever-decreasing group of patients and this proportion will decrease further in the future, with the increasing use of alternative axillary radiotherapy.

The imprint cytological examination of sentinel lymph nodes taking into account current guidelines, no longer provides demonstrable benefits and its routine use is not justified. According to the latest international recommendations, intraoperative examination of the sentinel lymph node may be indicated in connection with mastectomy (when postoperative radiotherapy is not planned) and after neoadjuvant treatment.

Our results suggest that the detection of suspected lymph nodes during preoperative axillary ultrasound may predict the stage of the disease. Based on our research results confirm that in patients receiving neoadjuvant therapy, in addition to the preoperative size of the tumour (≤20 mm, P = 0.002), the preoperative size of the lymph node (≤15 mm, P = 0.04) may also be used to predict that the stage of the disease is N0-1.

Open access
Cereal Research Communications
Authors: Zoltán Nagy, Szilárd Czóbel, János Balogh, László Horváth, Szilvia Fóti, Krisztina Pintér, Tamás Weidinger, Zsolt Csintalan, and Zoltán Tuba
Restricted access

Néhány potenciálisan mérgező fém frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszer értékelése eltérő fizikai talajféleségű mintákon

Evaluation of analytical methods for the determination of different potentially toxic metal fractions in soils with different physical properties

Agrokémia és Talajtan
Authors: Kovács Katalin, Horváth Márk, Halász Gábor, Takács Anita, Heltai György, Boros Norbert, Sipos Péter, and Győri Zoltán

Munkánk során potenciálisan toxikus fémek frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszereket kívántunk értékelni, azok talajféleségtől való függése alapján.

A talajféleségtől való függés mértéke döntően megszabja a módszer használhatóságát. Jelen dolgozat célja, hogy a Cu, a Zn, a Fe és a Ni környezeti mobilitása szempontjából értékelje a vizsgálatba vont egy- és többlépéses kioldásos módszereket.

Vizsgálatainkhoz a TIM adatbázisból származó négy, eltérő fizikai talajféleségű mintát választottunk (homok-, homokos vályog-, vályog- és agyag-talaj sorrendjében növekvő agyag- és humusztartalommal és pH-val).

Öt különböző kivonószerrel végzett egylépéses extrakciót és kétféle szekvens, azaz 3+1 lépéses egymás utáni extrakciós vizsgálatot végeztünk (BCR és McGrath módszerekkel).

Elvégeztük a minták Magyar Szabvány (MSZ 21470-50) szerinti, mikrohullámú kezeléssel egybekötött, H2O2+HNO3 eleggyel való roncsolását is. Az így megállapított elemtartalom környezetvédelmi szempontból teljes („összes”) elemtartalomnak tekinthető.

A mérési eredmények alapján megkíséreltük kiválasztani a vizsgálatba vont módszerek közül azokat, amelyek a talajból már biztonsággal meghatározható mennyiségű elemet vonnak ki, de a kivont mennyiség még nem a teljes elemtartalommal arányos.

A mikrohullámú feltárással kapott Zn-, Cu-, Fe- és Ni-tartalmak, a homok-, homokos vályog-, vályog- és agyag-talaj sorrendben, vagyis az agyag- és humusztartalmukkal, valamint pH-jukkal párhuzamosan nő. Egy olyan összetett rendszerben, mint a talaj, az egyes talajtulajdonságok, így az agyag- és humusztartalom, valamint a pH hatása vizsgálataink alapján nem különíthető el, de mint várható volt, a nagyobb agyag- és humusztartalmú és magasabb pH-jú talajok ezekből az elemekből többet halmoztak fel.

Mivel a kelátképzőket tartalmazó kivonószerek az összes réztartalomnak mintegy harmadát kivonták, a kivont mennyiség a réztartalommal volt arányos, vagyis a réztartalom növekedésével párhuzamosan nőtt.

Ezek a kivonószerek tehát Cu esetében kevésbé alkalmasak az egyes talajféleségek toxicitása közti különbségek kimutatására.

A rézzel ellentétben, a másik három elemnél az egyes talajféleségeknél kivont kis elemmennyiségek esetenként nagyságrendileg is különböztek, így az elméleti meggondolásunknak megfelelően feltételezhető, hogy az egyes talajféleségek toxicitása közti különbséget mutatják.

A két szekvens módszernél a vasnál kapott mérési eredményeket azok szórása miatt nem lehetett értékelni.

Megállapítható, hogy a BCR agresszívebb kivonószereket használ, mint a McGrath módszer, ennek megfelelően a BCR módszerrel a talajok átlagában az elemek 36, a McGrath módszerrel pedig csak 9%-át vontuk ki.

A BCR módszernél nincs vízszerű gyenge kivonószer, amiből a különböző talajok összes elemtartalmából felszabaduló ionok mennyiségére lehetne következtetni. Az ecetsav, a leggyengébb kivonószer, de a kicserélhető elemtartalom mellett kivonja a karbonátokhoz kötött, vagyis biztosan nem szabad ionos elemtartalmat is.

Mivel a BCR módszer minden kivonószerével sok elemet vonunk ki, nincs érdemi különbség az elemek egyes talajoknál mért kivonási százaléka között, ami figyelembe véve, hogy a talajok elemtartalma a homoktól az agyagtalajig nő, azt jelenti, hogy a kivont mennyiség az összes elemtartalommal arányos.

Lényegében ugyanezt mondhatjuk a McGrath módszer két agresszívebb kivonószeréről is, annak ellenére, hogy lényegesen kevesebb elemet vonnak ki. Ezzel szemben a módszer leírása szerint, a 0,1 mólos kalcium-kloridos kivonatból a vízoldható és kicserélhető elemtartalomra lehet következtetni, így minden bizonnyal a talajok toxicitását mutatja.

In this study, we aimed to evaluate some analytical methods used to determine the fractions of potentially toxic metals, based on their dependence on soil type.

The degree of dependence on soil type determines the applicability of the method. The aim of the present paper is to evaluate the single- and multi-step extraction methods included in the study in terms of the environmental mobility of Cu, Zn, Fe and Ni.

For the studies, we selected four samples with different physical soil types from the Soil Information and Monitoring System database.

In order to establish trends, soil samples were selected so that their clay and humus content, i.e., their adsorption capacity as well as their pH increased in the order of sand, sandy loam, loam and clay soils.

One-step extractions with five different extractants and two sequential extraction analyses including 3+1 steps were performed (BCR and McGrath methods).

We also performed the digestion of the samples with H2O2 + HNO3 solvent combined with microwave treatment according to the Hungarian Standard (MSZ 21470-50). The element content determined in this way can be considered as the "total" element content from the environmental point of view.

Based on the results of the analyses, we tried to select from the methods included in the study those that already extract a safe amount of elements from the soil, but the extracted amount is not yet proportional to the total element content.

The Zn, Cu, Fe and Ni contents resulting from microwave digestion increased in the order of sand, sandy loam, loam and clay soils, i.e. in parallel with the clay and humus content and pH of the soils.

As the extractants containing chelating agents extracted about one-third of the total copper content, the amount extracted was proportional to the copper content, i.e. it increased in parallel with the increase in copper content. Thus, in the case of copper, these extractants are less suitable for detecting differences in the toxicity of different soil types.

In contrast to copper, in the case of the other three elements, the small amounts extracted from each soil type also differed in order of magnitude, so according to our theoretical consideration, it can be assumed that they show a difference between the toxicity of each soil type.

The results obtained with iron using the two sequential methods could not be evaluated due to their standard deviation.

It can be stated that BCR uses more aggressive extractants than the McGrath method, accordingly, the BCR method extracted 36%, whereas the McGrath method only 9% of the elements on average of the soils.

The BCR method does not have an aqueous weak extractant, which would indicate the amount of ions released from the total element content of the different soils. Acetic acid is the weakest extractant, but in addition to the exchangeable element content, it also extracts the ionic element content bound to carbonates, which is certainly not free.

Because a large amount of elements is extracted with each extractant in the BCR method, there is no significant difference in the percentage of elements extracted for each soil, which, given that soil element content increases from sand to clay soil, means that the extracted amount is proportional to total element content.

Basically, the same can be said for the two more aggressive extractants of the McGrath method, despite the fact that they extract significantly less amount of elements. In contrast, as described in the method, the water-soluble and exchangeable element content can be inferred from the 0.1 M calcium chloride extract, thus it certainly indicates soil toxicity.

Open access
Antik Tanulmányok
Authors: Ferenczi Attila, Kopeczky Rita, Krupp József, Simon Lajos Zoltán, and Horváth László
Restricted access

The estimation of environmental risk caused by pollution with potentially toxic elements (PTE) is usually carried out using the (3+1) step sequential extraction procedure suggested in 1993 by the Community Bureau of Reference (BCR). In the 1st step the water-soluble, exchangeable and carbonate-bound element content is extracted with acetic acid. In 2002 a fractionation procedure based on the application of supercritical CO2, subcritical H2O and of a mixture of subcritical H2O/CO2 was proposed, which allowed the water-soluble and carbonatebound element contents to be extracted separately from sediment or soil samples weighed into the preparative column of a supercritical fluid extractor and diluted with quartz sand in a mass ratio of 1:20. The aim of the present study was to develop a new reduced-size column construction with which this dilution rate could be decreased to 1:2. A kinetic study was performed to determine the extraction time necessary for samples with different carbonate contents and the extracted element contents were compared to the results of the BCR sequential procedure on the same samples. It was established that fractionation using the reduced-size column may be a rapid way to obtain more reliable information on the easily mobilizable (watersoluble and carbonate-bound) PTE content of soils and sediments than was previously available to supplement BCR fractionation.

Restricted access