Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for

  • Author or Editor: Zoltán Izsáki x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A Szarvason 1989-ben, csernozjom réti talajon, négy-négy N-, P- és K-kezelés-kombinációval, 64 kezeléssel beállított műtrágyázási tartamkísérlet négy N-ellátottsági szintjén (0, 80, 160 és 240 kg·ha–1) vizsgáltuk a kiválasztott kezelésekben a talajok N-mérlegét, a NO3-N mélységi eloszlását a kísérleti periódus 4., 8., 11., 14. és 18. évében a 200–300 cm-es talajrétegben. A talaj mélyben karbonátos, a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, a művelt réteg pH(KCl) értéke 5,0–5,2, humusztartalma 3,0–3,2 %, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%. A kísérleti eredmények alapján az alábbi fontosabb megállapítások tehetők: – A 3,0–3,2% humusztartalmú csernozjom réti talaj jó N-szolgáltató képességű, a 18 év alatt a növények által felvett N-mennyiség 2273 kg·ha–1 volt, ami éves átlagban 126 kg·ha–1 N-szolgáltatásnak felelt meg. A vízellátottságtól, ebből eredően a növények terméshozamától, valamint N-igényétől függően az évenkénti N-felvétel 40–275 kg·ha–1 között változott N-trágyázás nélkül. – A talaj N-mérlege 80 kg·ha–1 N-trágyázásnál negatív, azonban ilyen szintű N-ellátottságnál a növények átlagos N-felvétele 170 kg·ha–1·év–1 volt. A nagyobb N-adag (160, ill. 240 kg·ha–1) a N-felvételt átlagban csak 15–20 kg-mal növelte hektáronként, míg a terméshozamok szignifikánsan nem emelkedtek. Az évenkénti 80 kg·ha–1 N-trágyázás esetén és még N-trágyázás nélkül is előfordulhat NO3-N kimosódás, ha a hiányos vízellátottság miatt a növények kis terméshozamukkal nem képesek felvenni a rendelkezésre álló nitrogént. – A 160 kg·ha–1 N-trágyázás halmozott N-mérlege csak kismértékben volt negatív. A 18 évből 7 évben a növények N-felvétele 160 kg·ha–1 alatt maradt. A talaj természetes N-szolgáltatását is figyelembe véve a 160 kg·ha–1 N-adag termőhelyi viszonyaink között már túlzott, az évek többségében a növények potenciális termőképességének N-igényét már meghaladja, s NO3-N kimosódással járt együtt. – A 240 kg·ha–1 N-trágyázás halmozott N-mérlege pozitív és 18 évből 11 évben a növények N-felvétele nem érte el a hektáronkénti 240 kg-ot. Ezen a N-ellátottsági szinten a terméshozamok már nem növekedtek, egyes években termésdepresszió mutatkozott és a NO3-N kimosódás jelentős volt. – A szélsőségesen csapadékos és száraz időjárás miatt bekövetkezett talajvízszint-emelkedés, majd -süllyedés jelentős mértékű NO3-N kimosódást okozott.

Restricted access

Kísérleti munkánk célja volt, hogy műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a lóbab szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A tápelem-felvételi vizsgálatokra 15 kezelést választottunk ki. Jelen dolgozatban a 2001. évi kísérlet eredményei szerepelnek, melyek alábbiakban foglalhatók össze:

A lóbab tenyészidejének első felében a 60. napig, a virágzás-hüvelyképződés kezdetéig a szárazanyag-felhalmozás mérsékelt ütemű, az összes biomassza tömegnek 26%-a halmozódik fel. Az intenzív szárazanyag beépülés a hüvely és magképződés időszakára esik, és a tenyészidő 90. napján a levél + szár tömege eléri maximumát (2,25 t ha−1), és a hüvely + mag tömege (2,64 t ha−1) az összes szárazanyag-termésből 54%-ban részesedik. A teljes érés fázisában, a tenyészidő 115. napján a maximális földfeletti szárazanyag-tömegből (5,72 t ha−1) a mag 54%- ban (3,07 t ha−1), a levél + szár 30%-ban (1,69 t ha−1) és a hüvely 16%-ban (0,96 t ha−1) részesedik.

A tenyészidő 35. napján, a lóbab 5-6 leveles fejlettségében a legnagyobb a leveles szár makro elem koncentrációja, ami a teljes érésig fokozatosan csökken. A hüvelytermésben a N-, P-, K- és Mg-koncentráció ugyancsak hígulást mutat, míg a Na és Ca esetében koncentráció növekedés tapasztalható. A növényi részek között N-ben és P-ban a mag a leggazdagabb. A magba több K épül be, mint a leveles szárba, míg Mg-ból kevesebb. A leveles szár Cu- és Fe-tartalma a teljes érésben a legnagyobb, míg a Zn- és Mn-koncentráció a tenyészidő alatt fokozatosan csökken. A Cu és a Zn elsősorban a magban koncentrálódik, míg a Mn és a Fe a leveles szárban.

A lóbab összes N- és P-felvételének maximumát a tenyészidő végén, a teljes érésben éri el. A növénybe épült összes K, Na, Ca és Mg mennyisége a hüvelytelítődés-magképződés időszakában tetőzik, majd a teljes érésig csökken. A lóbab által felvett összes makro elemből a magban halmozódik fel a N 83%-a, a P 82%-a, a K 45%-a, a Na 8 %-a, a Ca 10 %-a és a Mg 48%-a. A leveles szárban pedig a N 7%-a, a P 12%-a, a K 21%-a, a Na 66%-a, a Ca 82%-a és a Mg 33%-a.

A teljes érésben végzett tápelem-felvételi vizsgálatok alapján a lóbab fajlagos elemfelvétele 1 tonna magterméshez a hozzátartozó mellékterméssel együtt a következő: N 61,8 kg, P 9,6 kg (P2O5 22,0 kg), K 22,0 kg (K2O 26,4 kg), Na 5,1 kg (Na2O 6,9 kg), Ca 5,8 kg (CaO 8,1 kg); Mg 3,4 kg (MgO 5,7 kg) ; Cu 15 g, Zn 75 g, Mn 50 és Fe 374 g.

Restricted access

The aim of the research was to study the effect of N, P and K supplies on the nutritional status of faba bean in a long-term mineral fertilisation experiment and to determine the nutrient concentrations and nutrient ratios associated with satisfactory nutritional status. The long-term fertilisation experiment was set up in 1989 on chernozem meadow soil calcareous in the deeper layers, with all possible combinations of four levels each of N, P and K supplies, giving a total of 64 treatments. The present paper discusses the results obtained in 2001 and 2002, which can be summarised as follows:

Restricted access

Összefoglalás

A kukorica talaj- és növényvizsgálatra alapozott trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez 8 éves kísérleti periódusban vizsgáltuk a N-trágyázás (0, 80, 160, 240 kg/ha N) hatását a kukorica szemtermésére, a levél tápelem-koncentrációjára, valamint a tápelemek közötti kölcsönhatásokra. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezeléskombinációban, 64 kezeléssel, kétszeresen osztott parcellás elrendezésben. Jelen dolgozatban a 2001–2008 között (a tartamkísérletek 12–19. éveiben) végzett kísérletek N-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők:

Restricted access

Kukorica műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáltuk a talaj P-ellátottságának hatását a kukorica szemtermésére, P- és Zn-tápláltsági állapotára, valamint e két tápelem kölcsönhatására. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A talaj főbb jellemzői: a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, humusztartalom 2,8–3,2%, a művelt réteg pH(KCl)-ja 5,0-5,2, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%, az AL-P2O5-tartalma a P-trágyázástól függően 120–362 mg·kg-1, EDTA Zn-tartalma 3,0 mg·kg-1. Jelen dolgozatban a 2001 és 2008 között, a tartamkísérlet 12–19. éveiben végzett kísérletek P-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők: – A savanyú kémhatású agyagos vályogtalajon, melynek P-ellátottsága P-trágyázás nélkül 120–150 mg AL-P2O5·kg-1 között változott, a kukorica szemtermése 7,39 t·ha-1 volt a nyolc év átlagában. A szemtermés maximuma a 160–220 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinten jelentkezett. Ennél magasabb P-ellátottságnál (360 mg AL-P2O5·kg-1 értékig), a terméshozamban érdemi változás nem volt kimutatható. – A címerhányás kezdetén végzett levélanalízis eredményei szerint a jobb P-ellátottságot a kukoricalevél nagyobb P-koncentrációja kísérte. A kukoricalevél P-koncentrációja és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján meghatározott kielégítő P-ellátottsági határérték a 10–14 t·ha-1 szemtermésszinten a 0,20–0,37% P-koncentrációhoz kötődik. – A növekvő P-ellátottságot kísérő P–Zn antagonizmus a 160 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinttől érvényesült, de a 160–360 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági tartományban és a művelt réteg kielégítő Zn-ellátottságánál a kukorica Zn-tápláltságá-nak csökkenése termésdepressziót nem váltott ki. – A kukoricalevél Zn-koncentrációja, P/Zn aránya és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján a 10–14 t·ha-1 termésszinthez tartozó kielégítő Zn-koncentráció 10–32 mg Zn·kg-1, a P/Zn arány pedig 80–330.

Restricted access

Kísérleti munkánk célja volt, hogy műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a silócirok szárazanyag-felhalmozására és tápelem-felvételére, a silócirok trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez. A műtrágyázá-si tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti tala-jon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezelés-sel. A tápelem-felvételi vizsgálatokra kilenc kezelést választottunk ki. Jelen dolgo-zatban a 2002 és 2004 között végzett kísérletek eredményei szerepelnek, melyek alábbiakban foglalhatók össze:

A silócirok 7–8 leveles fejlettségében, a kelés utáni 30. napig (GS3) az összes zöldtömegnek 29%-a, míg a szárazanyagtömegnek 8%-a halmozódik fel. Az ezt követő intenzív növekedési periódusban a bugahányásig (GS5-6) a zöldtömegnek 74%-a, a szárazanyagtömegnek csak 38%-a alakul ki. Viaszérettségben (GS9) a zöldtömeg eléri maximumát. A szárazanyag-felhalmozás mintegy 60%-a a genera-tív fázisra esik.

A 2,8–3,2% humusztartalmú talajon az önmagában alkalmazott 80 kg·ha-1 adagú N-trágyázás a cirok N-tartalmát szignifikánsan nem növelte a trágyázás nélküli kezeléshez képest, de a P-kiegészítés jelentősebb nitrogénkoncentráció-növekedést eredményezett. A talaj 195–222 mg·kg-1 AL-P2O5 ellátottságánál a 80 kg·ha-1-nál nagyobb N-adag további szignifikáns nitrogéntartalom-növekedést nem váltott ki. A túlzott P- és K-ellátottság, 340 mg·kg-1 AL-P2O5 és 450 mg·kg-1 AL-K2O felett, a cirok N-tartalmát jelentősen nem módosítja.

A P-trágyázás nélküli kezeléshez képest, ahol a talaj AL-P2O5 –tartalma 120–139 mg·kg-1 volt, csak a túlzott P-ellátottság (340–360 mg·kg-1 AL-P2O5) okozott a bugahányos kezdetén és virágzáskor jelentősebb foszfortartalom-növekedést.

A jó K-ellátottságú talajon csak a cirok 7–8 leveles fejlettségében és csak a túl-zott K-ellátottság (450 mg·kg-1 AL-K2O felett) eredményezett szignifikáns kálium-koncentráció-növekedést.

A legnagyobb termést (56–58 t·ha-1 zöld) adó kezelésekben a virágzás fázisára (GS6–7) a N-nek 65–70%-át veszi fel a cirok és a szemképződésre esik az összes N-felvétel közel 1/3-a. A P-felvétel dinamikája mérsékeltebb ütemű, mint a N-felvétel. Legintenzívebb a P-felvétel a virágzás és szemképződés fázisában, amikor az összes P-nak 57%-a épült be. A cirok K-felvétele a tenyészidő első felében lé-nyegesen intenzívebb ütemű, mint a N- és P-felvétel. Virágzásban a K-felhalmozás már meghaladja az összes K-felvétel 90%-át. A vegetatív fázisban, a bugahányás kezdetéig az összes Ca-nak és Mg-nak 52%-a, míg a Fe-nak, a Mn-nak, a Zn-nek és a Cu-nek 54–58%-a halmozódik fel.

A legnagyobb zöld- (56–58 t·ha-1) és szárazanyagtermés (19–21 t·ha-1) fajlagos N-felvétele 57 kg, P-felvétele 12 kg (28 kg P2O5) és K-felvétele 55 kg (66 kg K2O) 10 t zöldtermésre számítva. A trágyázási kezelések átlagában 10 t zöldtermés elem-felvétele Na-ból 2,6 kg, Ca-ból 9,5 kg (13 kg CaO), Mg-ból 9,3 kg (15 kg MgO), Fe-ból 388 g, Mn-ból 185 g, Zn-ból 67 g és Cu-ból 21 g.

Restricted access