Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for

  • Author or Editor: Zoltán Izsáki x
Clear All Modify Search

The aim of the research was to study the effect of N, P and K supplies on the nutritional status of faba bean in a long-term mineral fertilisation experiment and to determine the nutrient concentrations and nutrient ratios associated with satisfactory nutritional status. The long-term fertilisation experiment was set up in 1989 on chernozem meadow soil calcareous in the deeper layers, with all possible combinations of four levels each of N, P and K supplies, giving a total of 64 treatments. The present paper discusses the results obtained in 2001 and 2002, which can be summarised as follows:

  • In all the years the seed yield of faba bean exhibited a significant increase of 9% when the NO3-N content of the 0–60 cm soil layer prior to sowing rose to 76–85 kg ha−1, which could be achieved in most years at the 80 kg ha−1 N fertiliser rate. P fertiliser significantly increased the seed yield up to a soil AL-P2O5 content of 176–183 mg kg−1. The K supplies had no significant effect on the seed yield when the soil AL-K2O content was in the 230–465 mg kg−1 range.
  • Excessive N supplies (160, 240 kg N ha−1) increased the N and Mn contents of faba bean leaves, while reducing the Fe, Zn and Cu contents. When the AL-P2O5 content of the ploughed layer was 120–339 mg kg−1, greater P supplies induced a higher Ca concentration in the leaves. P–Cu and P–Zn antagonism could be detected at AL-P2O5 contents of 176 mg kg−1 or more, and became more pronounced as the P supply level increased. A significant decline in the Fe content could be detected at soil AL-P2O5 contents of 195 and 339 mg kg−1. When the AL-K2O content of the ploughed layer was in the 229–465 mg kg−1 range, increasing K supplies were associated with higher N and K concentrations. Excessive K supplies resulted in a substantial decline in the Na, Mg and Zn contents of the leaves.
  • Leaf analysis at the beginning of flowering can be recommended for judging the nutritional status of faba beans. In this phenophase, satisfactory nutritional status is indicated by the following nutrient concentrations in young, fully developed leaves: N 5.3-6.0%, P 0.35–0.45%, K 2.0–3.5%, Na 0.3–1.0%, Ca 0.8–1.3%, Mg 0.35–0.50%, Fe 250–400 mg kg−1, Mn 60–120 mg kg−1, Zn 30–60 mg kg−1 and Cu 3–7 mg kg−1.

Restricted access

Kísérleti munkánk célja volt, hogy műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a lóbab szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A tápelem-felvételi vizsgálatokra 15 kezelést választottunk ki. Jelen dolgozatban a 2001. évi kísérlet eredményei szerepelnek, melyek alábbiakban foglalhatók össze:

A lóbab tenyészidejének első felében a 60. napig, a virágzás-hüvelyképződés kezdetéig a szárazanyag-felhalmozás mérsékelt ütemű, az összes biomassza tömegnek 26%-a halmozódik fel. Az intenzív szárazanyag beépülés a hüvely és magképződés időszakára esik, és a tenyészidő 90. napján a levél + szár tömege eléri maximumát (2,25 t ha−1), és a hüvely + mag tömege (2,64 t ha−1) az összes szárazanyag-termésből 54%-ban részesedik. A teljes érés fázisában, a tenyészidő 115. napján a maximális földfeletti szárazanyag-tömegből (5,72 t ha−1) a mag 54%- ban (3,07 t ha−1), a levél + szár 30%-ban (1,69 t ha−1) és a hüvely 16%-ban (0,96 t ha−1) részesedik.

A tenyészidő 35. napján, a lóbab 5-6 leveles fejlettségében a legnagyobb a leveles szár makro elem koncentrációja, ami a teljes érésig fokozatosan csökken. A hüvelytermésben a N-, P-, K- és Mg-koncentráció ugyancsak hígulást mutat, míg a Na és Ca esetében koncentráció növekedés tapasztalható. A növényi részek között N-ben és P-ban a mag a leggazdagabb. A magba több K épül be, mint a leveles szárba, míg Mg-ból kevesebb. A leveles szár Cu- és Fe-tartalma a teljes érésben a legnagyobb, míg a Zn- és Mn-koncentráció a tenyészidő alatt fokozatosan csökken. A Cu és a Zn elsősorban a magban koncentrálódik, míg a Mn és a Fe a leveles szárban.

A lóbab összes N- és P-felvételének maximumát a tenyészidő végén, a teljes érésben éri el. A növénybe épült összes K, Na, Ca és Mg mennyisége a hüvelytelítődés-magképződés időszakában tetőzik, majd a teljes érésig csökken. A lóbab által felvett összes makro elemből a magban halmozódik fel a N 83%-a, a P 82%-a, a K 45%-a, a Na 8 %-a, a Ca 10 %-a és a Mg 48%-a. A leveles szárban pedig a N 7%-a, a P 12%-a, a K 21%-a, a Na 66%-a, a Ca 82%-a és a Mg 33%-a.

A teljes érésben végzett tápelem-felvételi vizsgálatok alapján a lóbab fajlagos elemfelvétele 1 tonna magterméshez a hozzátartozó mellékterméssel együtt a következő: N 61,8 kg, P 9,6 kg (P2O5 22,0 kg), K 22,0 kg (K2O 26,4 kg), Na 5,1 kg (Na2O 6,9 kg), Ca 5,8 kg (CaO 8,1 kg); Mg 3,4 kg (MgO 5,7 kg) ; Cu 15 g, Zn 75 g, Mn 50 és Fe 374 g.

Restricted access

Összefoglalás

A kukorica talaj- és növényvizsgálatra alapozott trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez 8 éves kísérleti periódusban vizsgáltuk a N-trágyázás (0, 80, 160, 240 kg/ha N) hatását a kukorica szemtermésére, a levél tápelem-koncentrációjára, valamint a tápelemek közötti kölcsönhatásokra. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezeléskombinációban, 64 kezeléssel, kétszeresen osztott parcellás elrendezésben. Jelen dolgozatban a 2001–2008 között (a tartamkísérletek 12–19. éveiben) végzett kísérletek N-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők:

  • A 2,8–3,2% humusztartalmú csernozjom réti talajon N-trágyázás nélkül 8 év átlagában a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés előtti NO3-N-tartalma 48 kg/ha, a szemtermés 6,24 t/ha volt. A vizsgált 8 évből csak 3 évben fordult elő, hogy a 80 kg/ha-nál nagyobb adagú N-trágyázás további szignifikáns terméstöbbletet eredményezett. A szemtermés jelentősebben a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés előtti 80–100 kg/ha NO3-N szintjéig növekedett. A 240 kg/ha N-adag a termésmaximumhoz képest csök kentette a szemtermést.
  • A N-trágyázás szintjétől függően a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés előtti NO-N-tartalma 30–205 kg/ha között változott a kísérleti ciklus alatt. A kukorica levél N-koncentrációja a címerhányás kezdetén szoros összefüggést (r=0,76) mutatott a talaj NO3-N szintjével.
  • A kukorica levél címerhányás kezdetén mért N-koncentrációja és a szemtermés közötti összefüggés alapján a kielégítő N-ellátottsági határérték a maximális szemtermés 95%-os szintjén 2002–2008 közötti kísérleti években 2,0–3,2%, míg 2001-ben 3,5–4,8%. Nyolc kísérleti év nagy adatbázisának elemzése azt igazolta, hogy 10–14 t/ha-os szemtermés eléréséhez a kielégítő N-koncentráció határérték a címerhányás kezdetén 2,0–4,0% közötti értékben határozható meg.
  • A 120–360 mg/kg AL-P2O5-ellátottságú talajon a N-trágyázás a levél P-koncentrációját 2 évben növelte és 2 évben csökkentette. Ezekben az években a levél N- és P- koncentrációja között a kölcsönhatás kimutatható volt. A levél P-tartalma a címerhányás kezdetén 0,22–0,35% között változott a N-trágyázás szintjétől és az évjárattól függően.
  • A 200–465 mg/kg AL-K2O-ellátottságú talajon a N-trágyázás a levél K-koncentrációját érdemben nem befolyásolta. A Ca-tartalom 0,27–0,54% között változott a kísérleti periódusban, és két évben tapasztaltunk pozitív korrelációt a levél N- és Ca-koncentrációja között. A levél Mg-tartalma 0,18–0,38% tartományban mozgott, és a két legnagyobb terméshozamú évben érvényesült a N-trágyázás Mg-koncentráció növelő hatása.
  • A levél Mn-koncentrációja minden évben pozitív kölcsönhatást mutatott a növekvő N-tápláltsággal. A N-trágyázás csak a rendkívül száraz évben csökkentette a levél Zn-koncentrációját. Egyes években pozitív kölcsönhatás volt a levél N- és Zn-koncentrációja között. A jobb N-ellátottság a levél Cu-tartalmát 3 évben, a Fetartalmát 2 évben növelte megbízhatóan.
Restricted access

Kukorica műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáltuk a talaj P-ellátottságának hatását a kukorica szemtermésére, P- és Zn-tápláltsági állapotára, valamint e két tápelem kölcsönhatására. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A talaj főbb jellemzői: a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, humusztartalom 2,8–3,2%, a művelt réteg pH(KCl)-ja 5,0-5,2, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%, az AL-P2O5-tartalma a P-trágyázástól függően 120–362 mg·kg-1, EDTA Zn-tartalma 3,0 mg·kg-1. Jelen dolgozatban a 2001 és 2008 között, a tartamkísérlet 12–19. éveiben végzett kísérletek P-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők: – A savanyú kémhatású agyagos vályogtalajon, melynek P-ellátottsága P-trágyázás nélkül 120–150 mg AL-P2O5·kg-1 között változott, a kukorica szemtermése 7,39 t·ha-1 volt a nyolc év átlagában. A szemtermés maximuma a 160–220 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinten jelentkezett. Ennél magasabb P-ellátottságnál (360 mg AL-P2O5·kg-1 értékig), a terméshozamban érdemi változás nem volt kimutatható. – A címerhányás kezdetén végzett levélanalízis eredményei szerint a jobb P-ellátottságot a kukoricalevél nagyobb P-koncentrációja kísérte. A kukoricalevél P-koncentrációja és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján meghatározott kielégítő P-ellátottsági határérték a 10–14 t·ha-1 szemtermésszinten a 0,20–0,37% P-koncentrációhoz kötődik. – A növekvő P-ellátottságot kísérő P–Zn antagonizmus a 160 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinttől érvényesült, de a 160–360 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági tartományban és a művelt réteg kielégítő Zn-ellátottságánál a kukorica Zn-tápláltságá-nak csökkenése termésdepressziót nem váltott ki. – A kukoricalevél Zn-koncentrációja, P/Zn aránya és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján a 10–14 t·ha-1 termésszinthez tartozó kielégítő Zn-koncentráció 10–32 mg Zn·kg-1, a P/Zn arány pedig 80–330.

Restricted access

A Szarvason 1989-ben, csernozjom réti talajon, négy-négy N-, P- és K-kezelés-kombinációval, 64 kezeléssel beállított műtrágyázási tartamkísérlet négy N-ellátottsági szintjén (0, 80, 160 és 240 kg·ha–1) vizsgáltuk a kiválasztott kezelésekben a talajok N-mérlegét, a NO3-N mélységi eloszlását a kísérleti periódus 4., 8., 11., 14. és 18. évében a 200–300 cm-es talajrétegben. A talaj mélyben karbonátos, a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, a művelt réteg pH(KCl) értéke 5,0–5,2, humusztartalma 3,0–3,2 %, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%. A kísérleti eredmények alapján az alábbi fontosabb megállapítások tehetők: – A 3,0–3,2% humusztartalmú csernozjom réti talaj jó N-szolgáltató képességű, a 18 év alatt a növények által felvett N-mennyiség 2273 kg·ha–1 volt, ami éves átlagban 126 kg·ha–1 N-szolgáltatásnak felelt meg. A vízellátottságtól, ebből eredően a növények terméshozamától, valamint N-igényétől függően az évenkénti N-felvétel 40–275 kg·ha–1 között változott N-trágyázás nélkül. – A talaj N-mérlege 80 kg·ha–1 N-trágyázásnál negatív, azonban ilyen szintű N-ellátottságnál a növények átlagos N-felvétele 170 kg·ha–1·év–1 volt. A nagyobb N-adag (160, ill. 240 kg·ha–1) a N-felvételt átlagban csak 15–20 kg-mal növelte hektáronként, míg a terméshozamok szignifikánsan nem emelkedtek. Az évenkénti 80 kg·ha–1 N-trágyázás esetén és még N-trágyázás nélkül is előfordulhat NO3-N kimosódás, ha a hiányos vízellátottság miatt a növények kis terméshozamukkal nem képesek felvenni a rendelkezésre álló nitrogént. – A 160 kg·ha–1 N-trágyázás halmozott N-mérlege csak kismértékben volt negatív. A 18 évből 7 évben a növények N-felvétele 160 kg·ha–1 alatt maradt. A talaj természetes N-szolgáltatását is figyelembe véve a 160 kg·ha–1 N-adag termőhelyi viszonyaink között már túlzott, az évek többségében a növények potenciális termőképességének N-igényét már meghaladja, s NO3-N kimosódással járt együtt. – A 240 kg·ha–1 N-trágyázás halmozott N-mérlege pozitív és 18 évből 11 évben a növények N-felvétele nem érte el a hektáronkénti 240 kg-ot. Ezen a N-ellátottsági szinten a terméshozamok már nem növekedtek, egyes években termésdepresszió mutatkozott és a NO3-N kimosódás jelentős volt. – A szélsőségesen csapadékos és száraz időjárás miatt bekövetkezett talajvízszint-emelkedés, majd -süllyedés jelentős mértékű NO3-N kimosódást okozott.

Restricted access

Kísérleti munkánk célja volt, hogy műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a silócirok szárazanyag-felhalmozására és tápelem-felvételére, a silócirok trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez. A műtrágyázá-si tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti tala-jon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezelés-sel. A tápelem-felvételi vizsgálatokra kilenc kezelést választottunk ki. Jelen dolgo-zatban a 2002 és 2004 között végzett kísérletek eredményei szerepelnek, melyek alábbiakban foglalhatók össze:

A silócirok 7–8 leveles fejlettségében, a kelés utáni 30. napig (GS3) az összes zöldtömegnek 29%-a, míg a szárazanyagtömegnek 8%-a halmozódik fel. Az ezt követő intenzív növekedési periódusban a bugahányásig (GS5-6) a zöldtömegnek 74%-a, a szárazanyagtömegnek csak 38%-a alakul ki. Viaszérettségben (GS9) a zöldtömeg eléri maximumát. A szárazanyag-felhalmozás mintegy 60%-a a genera-tív fázisra esik.

A 2,8–3,2% humusztartalmú talajon az önmagában alkalmazott 80 kg·ha-1 adagú N-trágyázás a cirok N-tartalmát szignifikánsan nem növelte a trágyázás nélküli kezeléshez képest, de a P-kiegészítés jelentősebb nitrogénkoncentráció-növekedést eredményezett. A talaj 195–222 mg·kg-1 AL-P2O5 ellátottságánál a 80 kg·ha-1-nál nagyobb N-adag további szignifikáns nitrogéntartalom-növekedést nem váltott ki. A túlzott P- és K-ellátottság, 340 mg·kg-1 AL-P2O5 és 450 mg·kg-1 AL-K2O felett, a cirok N-tartalmát jelentősen nem módosítja.

A P-trágyázás nélküli kezeléshez képest, ahol a talaj AL-P2O5 –tartalma 120–139 mg·kg-1 volt, csak a túlzott P-ellátottság (340–360 mg·kg-1 AL-P2O5) okozott a bugahányos kezdetén és virágzáskor jelentősebb foszfortartalom-növekedést.

A jó K-ellátottságú talajon csak a cirok 7–8 leveles fejlettségében és csak a túl-zott K-ellátottság (450 mg·kg-1 AL-K2O felett) eredményezett szignifikáns kálium-koncentráció-növekedést.

A legnagyobb termést (56–58 t·ha-1 zöld) adó kezelésekben a virágzás fázisára (GS6–7) a N-nek 65–70%-át veszi fel a cirok és a szemképződésre esik az összes N-felvétel közel 1/3-a. A P-felvétel dinamikája mérsékeltebb ütemű, mint a N-felvétel. Legintenzívebb a P-felvétel a virágzás és szemképződés fázisában, amikor az összes P-nak 57%-a épült be. A cirok K-felvétele a tenyészidő első felében lé-nyegesen intenzívebb ütemű, mint a N- és P-felvétel. Virágzásban a K-felhalmozás már meghaladja az összes K-felvétel 90%-át. A vegetatív fázisban, a bugahányás kezdetéig az összes Ca-nak és Mg-nak 52%-a, míg a Fe-nak, a Mn-nak, a Zn-nek és a Cu-nek 54–58%-a halmozódik fel.

A legnagyobb zöld- (56–58 t·ha-1) és szárazanyagtermés (19–21 t·ha-1) fajlagos N-felvétele 57 kg, P-felvétele 12 kg (28 kg P2O5) és K-felvétele 55 kg (66 kg K2O) 10 t zöldtermésre számítva. A trágyázási kezelések átlagában 10 t zöldtermés elem-felvétele Na-ból 2,6 kg, Ca-ból 9,5 kg (13 kg CaO), Mg-ból 9,3 kg (15 kg MgO), Fe-ból 388 g, Mn-ból 185 g, Zn-ból 67 g és Cu-ból 21 g.

Restricted access