Search Results

You are looking at 1 - 10 of 106 items for

  • Author or Editor: Zoltán Jánó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Levél a szerkesztőnek

Letter to the editor

Magyar Sebészet
Author:
Zoltán Jánó
Restricted access

Dr. Molnár Péter egyetemi tanár (1942–2022)

Professor Péter Molnár (1942–2022)

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Papp
and
János Kállai
Restricted access

A metformin a 2-es típusú diabetes kezelésének első vonalbeli, széles körben alkalmazott gyógyszere, monoterápiában igen ritkán okoz hypoglykaemiát és kedvező hatású a testsúlyra. Egyre több klinikai adat szól a metformin cardiovascularis morbiditást és mortalitást csökkentő, valamint lehetséges tumormegelőző hatásairól. Extrém ritka, de potenciálisan életveszélyes mellékhatása lehet a laktátacidózis, amelytől való félelem miatt alkalmazása 60 ml/perc kreatininclearence alatt jelenleg ellenjavallt. Ennek kialakulásában azonban mindig valamilyen akut állapotromlás, hypovolaemia, légzési-keringési elégtelenség, súlyos szepszis, vese- vagy májelégtelenség, következményes szöveti hypoxia is közrejátszik. Úgy tűnik, hogy a metforminasszociált laktátacidózis gyakorisága érdemben nem különbözik a 2-es típusú cukorbetegek egyébként is fokozott laktátacidózis-hajlamától. Az inzulin és az egyéb, tradicionális antidiabetikumok beszűkült vesefunkció esetén történő alkalmazásakor megnő a súlyos hypoglykaemiás epizódok veszélye. Fentiek alapján mára egyértelművé vált, hogy a mérsékelten súlyos idült vesebetegségben a metformin haszna meghaladja a laktátacidózis kialakulásának minimális esélyét, ezért alkalmazását a legújabb ajánlások is támogatják ebben a betegcsoportban. Az irodalom áttekintése után a szerzők javaslatot tesznek a metformin adagolásának a számított GFR függvényében történő módosítására. Orv.Hetil., 2012, 153, 1527–1535.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Attila Nagy
and
Zoltán Jánó

Absztrakt

A parastomalis sérvek gyakorisága 35–50%. A rekonstrukciójukra használt módszerek (helyben hagyott stoma körüli hasfal-rekonstrukció, stomaáthelyezés és sérvkapuzárás, különböző módszerrel beültetett különböző típusú hálók) sem hoztak kielégítő eredményeket.

Az endoscopos módszerek elkerülik a stoma körüli metszést, csökkentik a háló felülfertőződésének veszélyét. A sok próbálkozás ellenére a rekonstrukciók után az újabb recidívaarány még mindig 12–35% között maradt.

A nem kielégítő eredmények alapján egyre erőteljesebben vetődik fel a stomakészítéssel egy időben beültetett hálók használata. Szerzők saját speciális, kétrétegű, hengeres összekötőelemmel kiegészített preventív hálóbeültetéssel képzett 17 stoma 5 éves utánvizsgálata során egyetlen parastomalis sérvet sem észleltek, összes szövődményük egy könnyen korrigálható bőrszintű strictura volt. Tapasztalataik alapján megfontolandónak tartják a preventív hálóbeültetést a véglegesnek szánt stoma készítése során.

Restricted access

Abstract

In order for monetary policy’s interest rate channel to operate smoothly and effectively, the relevant retail interest rates of the real economy should react quickly and follow the movements of the prime rate. It has been observed that this connection has weakened since the financial crisis and it was suggested that the so called Weighted Average Cost of Liabilities (WACL) might be a better proxy for the banks’ marginal costs than the prime rate or interbank rate. In this study the WACL for Czech Republic, Hungary and Romania is calculated by applying cointegration tests and ARDL models. I examined whether their long-run relationships with the retail loan rates are more stable. Results: 1. Using the WACL instead of the interbank rate yields slightly more stable long-term relationships with the retail loan rates, and the WACL has been proved to be somewhat more stable than the interbank rate. 2. The interest rate pass-through has been efficient for the household loan rates in all three countries, but only in Romania for the corporate loan rates. 3. The results suggest that the central banks can effectively influence the commercial banks’ financing costs even in a low interest rate environment, although this cost represents only one component of the loan rates, and the movements of other components can offset the changes of the prime rate.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A diabetes mellitus prevalenciájának növekedése világviszonylatban is aggasztó tendenciát mutat. Egy erős, jól működő alapellátás a primer, illetve a szekunder prevencióra fókuszál. Magyarországon kevés idő jut a megelőző munkára, ennek következtében a cukorbetegség, annak kórmegelőző állapotai nem a megfelelő időben kerülnek felismerésre. Célkitűzés: Az első körben felmérni egy halmozottan hátrányos helyzetű település 18–75 éves korosztályában a diabetes mellitus kialakulásának kockázatát, majd a fokozott, illetve magas rizikócsoportba tartozóknál laborvizsgálati módszerekkel az esetleges szénhidrátanyagcsere-zavarok kiszűrése. Módszer: A diabeteskockázat felmérése FINDRISC-kérdőív segítségével, a szénhidrátanyagcsere-állapot meghatározása pedig a fokozott, illetve magas rizikócsoportba tartozó pácienseknél orális glükóztolerancia-teszt, valamint glikálthemoglobin-vizsgálat elrendelésével történt. Eredmények: A 406 fős mintában 129 fő (31,77%) esetében fokozott, illetve magas diabeteskockázat igazolódott. A rizikó emelkedése az életkor (p<0,001) és a testtömegindex (p<0,001) vonatkozásában szignifikáns összefüggést mutatott. Orális glükóztolerancia-teszttel 28,3%-ban praediabetes került felismerésre, 9,43%-ban pedig korábban nem diagnosztizált diabetes mellitus. Glikált hemoglobin alkalmazásával a praediabetes előfordulási gyakorisága 50,94%, a diabetes mellitusé 11,32% volt. A praediabetes, illetve diabetes mellitus legerősebb prediktora az életkor (p = 0,047) volt. A leggyengébb korreláció a dohányzás (p = 0,635), illetve a fizikai aktivitás (p = 0,975) kapcsán igazolódott. A metabolikus szindróma fennállása átlagosan 0,2%-kal növelte meg a glikálthemoglobin-értéket a vizsgált pácienseknél. Következtetések: A kapott eredmények rávilágítottak a prevenciós munka fontosságára. A cukorbetegség jelentős mortalitási és egészségkárosító kockázata miatt a megelőzés és a korai felismerés kiemelt feladata az alapellátásnak. Az orális glükóztolerancia-teszt mellett a glikálthemoglobin-meghatározás is javasolt, figyelembe véve annak diagnosztikai korlátait. A glikálthemoglobin-eredmények értékelésekor célszerű figyelembe venni, hogy detektálható-e metabolikus szindróma a páciensnél. Orv Hetil. 2019; 160(50): 1976–1983.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Szöllősi
,
Zoltán Závaczki
, and
Attila Pál

A szelén abszolút hiánya az emberi szervezetben igen ritkán következik be, de a szuboptimális napi szelénbevitel miatt kialakuló relatív szelénhiány észrevétlenül is kialakulhat. A szelénhiány számos ismert következménye közül a jelen közleményben a szerzők a férfifertilitásra gyakorolt hatásokat emelik ki, összefoglalva a legfontosabb biokémiai, állatkísérletes és humán vonatkozásokat.

Restricted access

Absztrakt

A központi idegrendszert érintő betegségek kialakulásának és lefolyásának molekuláris szintű longitudinális nyomon követése évtizedekig nem volt megoldott, a kóros állapotú szerv vagy szövet direkt vizsgálatára általában a betegség késői stádiumában volt lehetőség. A központi idegrendszeri betegségek modellezése jelentős szerepet játszik az egyes kórképek patomechanizmusának megismerésében, azonban az állatmodellek alkalmazása a fajok idegrendszerei között fennálló különbségek miatt a levont következtetések érvényességét, a transzlációt nagymértékben gyengítik. Az ily módon felmerülő problémák részbeni áthidalására lehet alkalmas az indukált pluripotens őssejtek nyújtotta modell, amely az utóbbi években jelentősen hozzájárult a neurodegeneratív és neurodevelopmentális betegségek patogenezisének megértéséhez. Az indukált pluripotens őssejtek a klinikai vizsgálatok előkészítése során még háttérbe szorulnak, azonban a sejtélettani és molekuláris biológiai mechanizmusok tanulmányozásában már ma kiemelkedő szerepük van. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1035–1039.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
L. János Kálmán
,
Xénia Gonda
,
Lajos Kemény
,
Zoltán Rihmer
, and
Zoltán Janka

A pikkelysömör kialakulásában és progressziójában a betegek és az orvosok jelentős hányada a stresszt tartja az egyik legfontosabb rizikótényezőnek. Mivel a stresszor és hatásai is egyaránt szubjektumfüggőek és így nehezen mérhetőek, sokáig csupán kevés, a stressznek a betegség kialakulásában játszott szerepét vizsgáló tanulmány készült. Az elmúlt években azonban egyre több nívós, objektív mérésekkel alátámasztott vizsgálat született, amelyek új, értékes adatokkal szolgáltak a háttérben zajló patofiziológiai folyamatok megértéséhez. A szerzők a szakirodalomban fellelhető stresszexpozíciót és -percepciót befolyásoló pszichológiai (alexithymia, személyiség, hangulat) és a stresszválaszt szabályozó biológiai (kortizol-, adrenalinszintek, neurogén gyulladás) tényezőket elemző vizsgálatokat integratív, pszichoszomatikus szemlélettel tekintik át, és bemutatják, hogy az eddig főleg csak tapasztalati szinten bizonyított kapcsolatot egyre több modern, magas színvonalú kutatási eredmény igazolja. Ismerve a stresszcsökkentő pszichofarmakológiai és pszichoterápiás intervenciók sikerességét a pikkelysömör kezelésében és a betegek életminőségének javításában, a szerzők bíznak abban, hogy tanulmányuk hozzájárul a pszichoszomatikus szemlélet szélesebb körű elterjedéséhez a mindennapi bőrgyógyászati gyakorlatban. Orv. Hetil., 2014, 155(24), 939–948.

Open access
Periodica Mathematica Hungarica
Authors:
A. Ádám
,
Zoltán Magyar
,
Á Szántó
, and
János Engländer

Without Abstract

Restricted access