Search Results

You are looking at 1 - 10 of 88 items for

  • Author or Editor: Zoltán Jánó x
Clear All Modify Search
Restricted access
Authors: Attila Nagy and Zoltán Jánó

Absztrakt

A parastomalis sérvek gyakorisága 35–50%. A rekonstrukciójukra használt módszerek (helyben hagyott stoma körüli hasfal-rekonstrukció, stomaáthelyezés és sérvkapuzárás, különböző módszerrel beültetett különböző típusú hálók) sem hoztak kielégítő eredményeket.

Az endoscopos módszerek elkerülik a stoma körüli metszést, csökkentik a háló felülfertőződésének veszélyét. A sok próbálkozás ellenére a rekonstrukciók után az újabb recidívaarány még mindig 12–35% között maradt.

A nem kielégítő eredmények alapján egyre erőteljesebben vetődik fel a stomakészítéssel egy időben beültetett hálók használata. Szerzők saját speciális, kétrétegű, hengeres összekötőelemmel kiegészített preventív hálóbeültetéssel képzett 17 stoma 5 éves utánvizsgálata során egyetlen parastomalis sérvet sem észleltek, összes szövődményük egy könnyen korrigálható bőrszintű strictura volt. Tapasztalataik alapján megfontolandónak tartják a preventív hálóbeültetést a véglegesnek szánt stoma készítése során.

Restricted access

A metformin a 2-es típusú diabetes kezelésének első vonalbeli, széles körben alkalmazott gyógyszere, monoterápiában igen ritkán okoz hypoglykaemiát és kedvező hatású a testsúlyra. Egyre több klinikai adat szól a metformin cardiovascularis morbiditást és mortalitást csökkentő, valamint lehetséges tumormegelőző hatásairól. Extrém ritka, de potenciálisan életveszélyes mellékhatása lehet a laktátacidózis, amelytől való félelem miatt alkalmazása 60 ml/perc kreatininclearence alatt jelenleg ellenjavallt. Ennek kialakulásában azonban mindig valamilyen akut állapotromlás, hypovolaemia, légzési-keringési elégtelenség, súlyos szepszis, vese- vagy májelégtelenség, következményes szöveti hypoxia is közrejátszik. Úgy tűnik, hogy a metforminasszociált laktátacidózis gyakorisága érdemben nem különbözik a 2-es típusú cukorbetegek egyébként is fokozott laktátacidózis-hajlamától. Az inzulin és az egyéb, tradicionális antidiabetikumok beszűkült vesefunkció esetén történő alkalmazásakor megnő a súlyos hypoglykaemiás epizódok veszélye. Fentiek alapján mára egyértelművé vált, hogy a mérsékelten súlyos idült vesebetegségben a metformin haszna meghaladja a laktátacidózis kialakulásának minimális esélyét, ezért alkalmazását a legújabb ajánlások is támogatják ebben a betegcsoportban. Az irodalom áttekintése után a szerzők javaslatot tesznek a metformin adagolásának a számított GFR függvényében történő módosítására. Orv.Hetil., 2012, 153, 1527–1535.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A diabetes mellitus prevalenciájának növekedése világviszonylatban is aggasztó tendenciát mutat. Egy erős, jól működő alapellátás a primer, illetve a szekunder prevencióra fókuszál. Magyarországon kevés idő jut a megelőző munkára, ennek következtében a cukorbetegség, annak kórmegelőző állapotai nem a megfelelő időben kerülnek felismerésre. Célkitűzés: Az első körben felmérni egy halmozottan hátrányos helyzetű település 18–75 éves korosztályában a diabetes mellitus kialakulásának kockázatát, majd a fokozott, illetve magas rizikócsoportba tartozóknál laborvizsgálati módszerekkel az esetleges szénhidrátanyagcsere-zavarok kiszűrése. Módszer: A diabeteskockázat felmérése FINDRISC-kérdőív segítségével, a szénhidrátanyagcsere-állapot meghatározása pedig a fokozott, illetve magas rizikócsoportba tartozó pácienseknél orális glükóztolerancia-teszt, valamint glikálthemoglobin-vizsgálat elrendelésével történt. Eredmények: A 406 fős mintában 129 fő (31,77%) esetében fokozott, illetve magas diabeteskockázat igazolódott. A rizikó emelkedése az életkor (p<0,001) és a testtömegindex (p<0,001) vonatkozásában szignifikáns összefüggést mutatott. Orális glükóztolerancia-teszttel 28,3%-ban praediabetes került felismerésre, 9,43%-ban pedig korábban nem diagnosztizált diabetes mellitus. Glikált hemoglobin alkalmazásával a praediabetes előfordulási gyakorisága 50,94%, a diabetes mellitusé 11,32% volt. A praediabetes, illetve diabetes mellitus legerősebb prediktora az életkor (p = 0,047) volt. A leggyengébb korreláció a dohányzás (p = 0,635), illetve a fizikai aktivitás (p = 0,975) kapcsán igazolódott. A metabolikus szindróma fennállása átlagosan 0,2%-kal növelte meg a glikálthemoglobin-értéket a vizsgált pácienseknél. Következtetések: A kapott eredmények rávilágítottak a prevenciós munka fontosságára. A cukorbetegség jelentős mortalitási és egészségkárosító kockázata miatt a megelőzés és a korai felismerés kiemelt feladata az alapellátásnak. Az orális glükóztolerancia-teszt mellett a glikálthemoglobin-meghatározás is javasolt, figyelembe véve annak diagnosztikai korlátait. A glikálthemoglobin-eredmények értékelésekor célszerű figyelembe venni, hogy detektálható-e metabolikus szindróma a páciensnél. Orv Hetil. 2019; 160(50): 1976–1983.

Open access

Absztrakt

A központi idegrendszert érintő betegségek kialakulásának és lefolyásának molekuláris szintű longitudinális nyomon követése évtizedekig nem volt megoldott, a kóros állapotú szerv vagy szövet direkt vizsgálatára általában a betegség késői stádiumában volt lehetőség. A központi idegrendszeri betegségek modellezése jelentős szerepet játszik az egyes kórképek patomechanizmusának megismerésében, azonban az állatmodellek alkalmazása a fajok idegrendszerei között fennálló különbségek miatt a levont következtetések érvényességét, a transzlációt nagymértékben gyengítik. Az ily módon felmerülő problémák részbeni áthidalására lehet alkalmas az indukált pluripotens őssejtek nyújtotta modell, amely az utóbbi években jelentősen hozzájárult a neurodegeneratív és neurodevelopmentális betegségek patogenezisének megértéséhez. Az indukált pluripotens őssejtek a klinikai vizsgálatok előkészítése során még háttérbe szorulnak, azonban a sejtélettani és molekuláris biológiai mechanizmusok tanulmányozásában már ma kiemelkedő szerepük van. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1035–1039.

Open access
Authors: Petra Aczél, János Csák and Zoltan Oszkar Szanto
Restricted access
Authors: János Szöllősi, Zoltán Závaczki and Attila Pál

A szelén abszolút hiánya az emberi szervezetben igen ritkán következik be, de a szuboptimális napi szelénbevitel miatt kialakuló relatív szelénhiány észrevétlenül is kialakulhat. A szelénhiány számos ismert következménye közül a jelen közleményben a szerzők a férfifertilitásra gyakorolt hatásokat emelik ki, összefoglalva a legfontosabb biokémiai, állatkísérletes és humán vonatkozásokat.

Restricted access
Authors: Zoltán Bán, Tamás János Katona and András Mahler

Numerous methods exist to determine the liquefaction potential of a site due to earthquake, from which the stress-based empirical methods are the most commonly used in practice. Despite of their widespread use, their shortcomings have given way to the evolution of strain and energy-based methods. Their benefits make them a very promising alternative candidate for liquefaction potential evaluation. To reveal differences and uncertainties involved in the different methods, a comparative analysis was performed for the site of the Paks Nuclear Power Plant with the aim of contributing to the safety assessment of the plant with respect to liquefaction effects.

Restricted access
Authors: János Gál, Zoltán Demeter, Elena Palade, Miklós Rusvai and Csaba Géczy

The authors describe a case of unilateral adenocarcinoma emerging from the Harderian gland, filling the right orbital cavity of a Florida Red-bellied Turtle ( Pseudemys nelsoni ). The tumour did not produce any metastasis but presented an expansive growth and led to the dislocation and protrusion of the right eyeball. Histopathological analysis revealed the presence of numerous mitotic figures in the cellular population that made up the tumour. The tumour cells completely filled the alveoli of the gland and had a nest-like structure. The authors also emphasise the importance of the differential diagnosis of this rare pathological change in turtles. Epithelial hyperplasia of the Harderian gland’s duct, observed in animals suffering from vitamin A deficiency, can also lead to an enlargement of the eyelid, but in these cases the change usually involves both eyelids symmetrically. This is the first description of a Harderian gland adenocarcinoma in a Florida Red-bellied Turtle.

Restricted access
Authors: Szilárd Czóbel, János Balogh, Orsolya Szirmai and Zoltán Tuba
Restricted access