Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Zoltán Kekecs x
  • All content x
Clear All Modify Search

A gyógyítómunka során újra és újra felmerül a kérdés: fontos-e az orvosi team pozitív hozzáállása és kommunikációja a beteg felé. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja, hogy a recens szakirodalom összefoglalásával átfogó képet nyújtsunk a pozitív szuggesztiók orvosilag releváns hatásairól. Módszer: Összefoglaljuk az utóbbi 20 évben publikált, a szuggesztív kommunikáció hatásait mérő kontrollált klinikai vizsgálatokat. Az egyes, részletesen is bemutatott vizsgálatoknál idézzük a kutatás során használt konkrét szuggesztiós szöveget is. Eredmények: A tanulmányok legnagyobb része megerősíti, hogy a pozitív szuggesztiók segítségével csökkenthető a páciensek fájdalma és a fájdalomcsillapító szer használata, de olyan fiziológiai tényezők is kedvezően befolyásolhatók a vizsgált technikákkal, mint például a bélmotilitás, a vérnyomás, vagy a műtét során tapasztalt vérzés. Következtetések: A szuggesztív kommunikáció egy eddig kevéssé kihasznált eszköz, amely megfelelően alkalmazva komoly, orvosilag releváns pozitív hatással van a páciens gyógyulására, ezért úgy gondoljuk, fontos a technika további kutatása és tanulmányozása, valamint annak oktatása a gyógyító foglalkozásúak körében. Orv. Hetil., 2011, 152, 96–106.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az ultrahangvizsgálatok kommunikációs hatékonyságát vizsgáló kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a szorongásoldáson túl alkalmasak az anya és magzata közötti kötődés megerősítésére. Célkitűzés: A szerzők célja az intrauterin kötődés mérésére használt leggyakoribb eszköz, a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű adaptálása volt. Módszer: 114 várandós anya a második és harmadik trimeszter idején vett részt a kérdőíves vizsgálatban, amelyben a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változatát és egy adatlapot töltöttek ki. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája kiváló volt, a Cronbach-alfa 0,87-os értéket mutatott az összpontszám tekintetében. A kérdőívben szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a házasságban élő anyák, és emelkedett a pontszám a várandósság előrehaladásával. A magzat nemére vonatkozó bizonytalanság negatív irányba befolyásolta a kötődést. Nem találtak szignifikáns kapcsolatot a kötődési összpontszám és számos pszichoszociális tényező között. Következtetések: A Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változata alkalmas mérőeszköz lehet a kötődést erősítő ultrahangos szűrővizsgálati helyzetek elemzésére a családközpontú várandósgondozásban. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 789–795.

Restricted access

Előzetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdőív méréses tapasztalatairól – pilot study

Az anya-magzat kapcsolat párkapcsolattal és szülői bánásmóddal való összefüggéseinek vizsgálata

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Hadházi Éva, Andrek Andrea, and Kekecs Zoltán

Elméleti háttér

Az 1980-as évektől kutatják az „anyai környezet” magzati fejlődésre gyakorolt hatását, ám az eredmények nem konzekvensek az anya–magzat kapcsolatot befolyásoló tényezőket illetően.

Cél

Magyar mintán kialakítani egy anya–magzat kapcsolatot mérő kérdőívet, valamint feltárni az intrauterin kötődésben meghatározó szerepet játszó jellegzetességeket.

Módszerek

114, 15 és 38 gesztációs hét közötti várandós anya vett részt a kutatásban, kitöltve az Intrauterin Kapcsolati Kérdőívet, a Maternal Fetal Attachment Scale magyar változatát (MFAS-HU), az Intimitás és a Szülői Bánásmód Kérdőívet.

Eredmények

A kialakított 28 tételes Intrauterin Kapcsolati Kérdőív (IUKK) faktorstruktúrája illeszkedési mutatókban az elvárások alatt marad (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,645; NFI = 0,85; CFI = 0,87). A 8 alskála Cronbach-alfa értékei 0,56–0,93 közöttiek. Explorátoros faktorelemezéssel sikerült egy jó kommunalitási tulajdonságokkal rendelkező rövidebb modellt kialakítani (IUKK–R), amely 12 tételt és 3 alskálát tartalmaz (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,660; NFI = 0,95; CFI = 0,96). Az IUKK–R Cronbach-alfa értékei magasak: 0,81–0,93. Elemzéseinkhez az IUKK–R modellt használtuk. Kérdőívünk korrelál az MFAS–HU-val, ugyanakkor a megragadott magzati kötődés dimenzióik nem teljesen átfedőek. A nemzetközi tapasztalatokkal nagyjából összhangban, az anya–magzat kapcsolat erősségében szignifikánsan magasabb értéket ér el az anya, ha bármelyik tényező jellemzi: házasságban él; magasabb az anyagi hozzájárulása a családi kasszához; nem volt korábban spontán vetélése, ő maga beavatkozástól mentesen, természetes módon született; biztosan tudja, vagy nem tudja a magzat nemét. Nem befolyásol a várandósság ideje, az iskolai végzettség, a várandósság tervezettsége, a fogantatás módja, a meglévő gyermekek száma és a magzatmozgás észlelése. A magzati kötődés összefügg a párkapcsolati intimitással: az észlelt gondoskodás kedvezőbb, míg az észlelt kontroll kedvezőtlenebb anya–magzat kötődéssel jár együtt. Az anya saját szüleivel való kapcsolatának megélése, az anyai és apai szeretet, pozitívan korrelál a saját magzatához fűződő kapcsolattal.

Következtetések

A magyar mintára kidolgozott kérdőív megbízhatósága ígéretes, de szükségesek további validitásvizsgálatok, nagyobb, heterogén mintán. Tapasztalataink felhívják a figyelmet a szülői bánásmód és a párkapcsolati gondoskodás jelentőségére a várandósság időszakában és gyakorlati relevanciával bírnak a prevenciós munkában.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csenge Szeverényi, Zoltán Csernátony, Ágnes Balogh, Tünde Simon, Zoltán Kekecs, and Katalin Varga

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A csípő- és térdprotézisműtétek jelentős megterheléssel járnak a betegek számára. A műtétek körüli gyógyszeres fájdalomcsillapítás és szorongásoldás mellett a betegek gyógyulása az orvos–beteg kommunikáció során könnyen alkalmazható terápiás szuggesztiókkal is segíthető. Módszer: Prospektív, randomizált, kontrollált tanulmányunkban csípő- és térdprotézisműtéten spinalis anesztéziában átesett betegeken vizsgáltuk a pozitív szuggesztiók hatását. A szuggesztiós csoport tagjai műtét előtti beszélgetés során, valamint műtét alatt hangfelvételről kapták a szuggesztiókat. Eredmények: A kontrollcsoporthoz (n = 50) képest a szuggesztiós csoportban (n = 45) alacsonyabb volt a műtét alatti fájdalomcsillapítók és adjuváns szerek iránti összesített igény (p = 0,037), jobb volt a betegek közérzetének átlagos változása a műtét utáni 2. [1,31 (0,57; 2,04); p<0,001], illetve 4. [0,97 (0,23; 1,7); p = 0,011] napon, és kevesebb transzfúzió adására (OR: 2,37; p = 0,004) volt szükség. Ugyanakkor nem mutatkozott különbség a műtét utáni gyógyszerek iránti igényben, a hospitalizáció időtartamában és a szövődmények gyakoriságában. Következtetés: Eredményeink igazolják, hogy a terápiás szuggesztiók alkalmazása a műtét körüli időszakban kedvezően befolyásolja a gyógyulási folyamatot. Orv Hetil. 2018; 159(48): 2011–2020.

Restricted access