Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Zoltán Kis x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The inability of traditional risk factors such as hypercholesterolemia, hypertension, and smoking to explain the incidence of atherosclerosis (AT) in about 50% of the cases prompted a  search for additional putative risk factors involved in the development of the disease. Infectious agents have long been suspected to initiate/contribute to the process of AT. It has also been suggested that inflammation, either related to infectious agents or independent from infection,  may mediate the atherogenic process [1, 2].

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A paroxysmalis pitvarfibrilláció eszközös kezelésében elterjedt a kontakterő-méréssel kombinált rádiófrekvenciás ablatio és az új generációs krioballonnal végzett ablatiós módszer. Célkitűzés: A szerzők célja, hogy összehasonlítsák a két ablatiós módszerrel kezelt betegek utánkövetési adatait. Módszer: Prospektív módon 96 (rádiófrekvenciás ablatio: 58, krioballon: 38) beteg (65 férfi, 28–70 év) procedurális és 1 éves utánkövetési adatait elemezték. A beavatkozás után 1, 3, 6 és 12 hónappal EKG-, Holter-monitoros vizsgálat és ambuláns vizit történt. Eredmények: A procedúraidő és a sugáridő a két csoportban: rádiófrekvenciás ablatio: 118,5 ± 15 perc; 15,8 ± 6 perc; krioballon: 73,5 ± 16 perc (p<0,05); 13,8 ± 4,1 perc (p = 0,09) volt. A rádiófrekvenciás csoportban 76,5%, a krioballoncsoportban 81% volt az 1 éves sikerarány. A rádiófrekvenciás csoportban 1 esetben percutan punkcióval kezelhető pericardialis tamponád, a krioballoncsoportban 2 esetben átmeneti nervusphrenicus-bénulás történt. Következtetések: Primer pitvarfibrilláció ablatiót követően a két módszerrel hasonló 1 éves sikerarány érhető el, a krioballon alkalmazásakor szignifikánsan alacsonyabb procedúraidővel. Orv. Hetil., 2016, 157(22), 849–854.

Open access

Abstract  

The Budapest Research Reactor’s Prompt Gamma Activation Analysis (PGAA) and Neutron-Induced Prompt gamma Spectroscopy (NIPS) facilities were significantly upgraded during the last few years. The higher neutron flux, achieved by the partial replacement and realignment of the neutron guides, made feasible the automation and specialization of the two experimental stations. A new neutron flux monitor, computer-controlled beam shutters and a low-level counting chamber have been put into operation to assist with in-beam activation experiments. An automatic sample changer has been installed at the PGAA station, while the NIPS station was redesigned and upgraded with a Compton suppressor to use for the non-destructive analysis of bulky samples. In the near future the latter setup will be completed with a neutron tomograph and a moving table, to turn it into a Neutron Radiography/Tomography-driven PGAA equipment.

Restricted access

The following study deals with a looted metal sheet artefact probably originating from the Balkan region. Our main goal is to give a preliminary technological characterization of the object by the aid of four different analytical methods (macro- and microscopic observations, Neutron and X-ray Radiography, X-ray Fluorescence Spectroscopy). Using these different techniques together allowed us to characterize this complex metal sheet object more precisely than it would have been possible by traditional archaeological methods. According to our results, it seems that the technological characters of the artefact (e.g. the manufacturing technology, decorations, repair marks) are very similar to the metal sheet cauldrons of the Late Bronze Age and Early Iron Age.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Kis, Csaba Földesi, Mátyás Pál, Zoltán Som, Andrea Csillik, Pál Ábrahám, András Temesvári, Géza Fontos, András Szatmári, Péter Andréka, and Attila Kardos

A pitvarfibrilláció okozta thromboemboliás események megelőzésének „gold standard”-ja a K-vitamin-antagonistákkal történő antikoaguláns terápia. A pitvarfibrilláló betegek egy része a fenti gyógyszerek szedésével kapcsolatos nehézségek miatt nem részesül effektív véralvadásgátló kezelésben. Az ineffektív véralvadásgátlás következtében kialakult bal pitvari fülcsethrombus, mint a leggyakoribb kardiogén emboliaforrás, feloldása komoly kihívást okozhat a „hagyományos” antikoaguláns kezelésre nem reagáló, illetve az azt nem toleráló betegek körében. A szerzők tudomása szerint első ízben számolnak be egy nem valvularis perzisztens pitvarfibrilláló, magas stroke-kockázatú, a „hagyományos” antikoaguláns kezelésre intoleráns, váltott antikoaguláns rezsim mellett is perzisztáló bal pitvari fülcsethrombussal élő nőbeteg direkt trombin inhibitorral való sikeres fülcsethrombus-feloldásáról, illetve az azt követő percutan bal pitvari fülcsezárásról. Orv. Hetil., 2013, 154, 262–265.

Restricted access

A szennyvíz alapú epidemiológia jelentősége a COVID–19 járványban és azon túl

The importance of wastewater-based epidemiology in the COVID-19 pandemic and beyond

Scientia et Securitas
Authors: Tamás Pándics, Eszter Róka, Bernadett Khayer, Zoltán Kis, Luca Bella Kovács, Nóra Magyar, Tibor Málnási, Orsolya Oravecz, Bernadett Pályi, Eszter Schuler, and Márta Vargha

Összefoglaló. A szennyvízalapú epidemiológia módszere a jelenlegi világjárványban egyre inkább előtérbe kerül. Mivel a szennyvízhálózatot szinte mindenki használja, ezzel a módszerrel gyorsan és olcsón lehet reprezentatív egészségügyi információhoz jutni, az így keletkező adatok pedig támogatást és visszajelzést nyújthatnak a döntéshozatalban. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 júniusa óta működteti a COVID–19 előrejelző rendszert. A mintavételek hetente történnek Budapest három szennyvíztisztítójából, valamint a megyeszékhelyekről. A kapott adatok hazánkban is előrejelzik az esetszám alakulását, az eredmények gyors kommunikációja pedig lehetővé teszi a járványhelyzetre történő felkészülést. A szennyvízalapú epidemiológia alkalmazása a jövőben más területeken is megfontolandó hazánkban is.

Summary. Wastewater based epidemiology (WBE) is an emerging method in the current COVID-19 pandemic. Since almost everyone uses the sewerage system, wastewater is technically a composite sample representing the entire population of the area serviced by a wastewater plant. This community sample contains pathogens and compounds excreted by the human body through feces or urine, and can be used to obtain information on the health status of the community. It was successfully used previously for confirming the eradication of poliovirus and tracking legal and illegal drug consumption.

The etiological agent of COVID-19, the SARS-CoV-2 virus is an enveloped, single strand RNA coronavirus. Although it is a respiratory virus, it is also shed in feces both in symptomatic and asymptomatic infections. Wastewater therefore can be used to estimate outbreak trends and support outbreak management.

Wastewater monitoring efforts in Hungary started in June 2020, first in Budapest, then gradually extended to a national surveillance system. Weekly samples are collected in the three wastewater treatment plants servicing Budapest, and from every county seat. The analyzed 22 samples represent approximately 40 % of the population. Raw sewage samples are centrifuged to remove the debris and concentrated by membrane ultrafiltration. RNA is extracted from the concentrate and SARS-CoV-2 is quantified by RT-qPCR. Results are normalized to Enterococcus counts to correct for the bias of dilution from precipitation.

The first results in June reflected the decline of the first wave of the outbreak. During the summer, viral RNA concentrations were low, mainly below the limit of detection. The increase of RNA in the sewage preceded the resurge of cases by 2 weeks. Trends of viral concentration followed the same pattern as the number of infections in the second and third wave. SARS-CoV in sewage shows statistically significant association with the number of new cases in the following weeks, thus it can be used as an early warning system.

Results are communicated weekly to the governance board responsible for outbreak management, or more frequently in case of outstanding results or when it is necessary for decision support. Weekly information is also made available to the public. To inform the public, concentration categories (low, medium, elevated and high) were defined, representing orders of magnitude of the viral RNA concentration. Trends (increasing, stagnating or decreasing) are also indicated.

The establishment of a long-term wastewater surveillance system would provide an opportunity for early recognition of future emerging infections, tracking seasonal influenza, drug use or even the detection of certain bioterror attacks. It would be an important addition to maintaining the health and safety of the Hungarian population.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bálint Szalai, Éva Hercegh, Nóra Magyar, Dániel Déri, Mónika Rózsa, Zsuzsanna Molnár, Dávid Kuti, Zoltán Kis, Katalin Szomor, Mária Takács, and Erzsébet Barcsay

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2020. március 4-én sikerült először kimutatni a SARS-CoV-2 jelenlétét két iráni beteg felső légúti mintájában. Az első pozitív esetek megjelenését követően felmerült a kérdés, hogy a vírus mikor kerülhetett be Magyarországra, esetleg okozott-e korábban megbetegedést. 2020. március 4-ét megelőzően a kifejezetten SARS-CoV-2-vizsgálatra beküldött 224 légúti minta közül egyetlen sem bizonyult pozitívnak a fent említett 2 minta kivételével. Célkitűzés: A Nemzeti Népegészségügyi Központ Légúti Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma célul tűzte ki, hogy a 2020. január 1. és 2020. április 19. között légútivírus-vizsgálatra beérkezett mintákat visszamenőlegesen megvizsgálja az új koronavírus irányában. Módszer: A tanulmányhoz felhasználtuk egyrészt az influenzafigyelő szolgálatban részt vevő, virológiai mintavételezésre is felkért (ún. sentinel) orvosok által rendszeresen vett, hetente beküldött légúti mintákat, másrészt az egyéb, diagnosztikus céllal beérkezett beteganyagokat. A vizsgálatokat real-time PCR-módszerrel végeztük. Eredmények: A sentinel orvosok által beküldött 465 légúti mintából egy sem bizonyult SARS-CoV-2-pozitívnak. Az egyéb (nem SARS-CoV-2) légúti diagnosztikus vizsgálatra érkező 551 minta között sem találtunk március 4-e előtt vett pozitív mintát. Következtetések: Ezen adatok alapján valószínűsíthető, hogy az elsőként 2020. március 4-én diagnosztizált esetek előtt a SARS-CoV-2 nem okozott klinikai tünetekkel járó fertőzést az országban. Orv Hetil. 2020; 161(38): 1619–1622.

Open access

Az új típusú koronavírus okozta megbetegedés (COVID–19): összefoglaló hematológusoknak I. – virológia, molekuláris patogenezis és klinikum

The novel coronavirus disease (COVID-19): a review for specialists in hematology I – virology, molecular pathogenesis and clinical aspects

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Bálint Gergely Szabó, Ilona Bobek, Marienn Réti, László Gopcsa, Dóra Mathiász, Botond Lakatos, Gabriella Bekő, Mónika Pető, János Sinkó, Gábor Mikala, Zoltán Kis, János Szlávik, Péter Reményi, and István Vályi-Nagy

Absztrakt:

A COVID–19 a SARS-CoV-2 vírus által okozott, járványosan terjedő, légúti kiindulású betegség. A kórokozó magas patogenitású, zoonotikus eredetű humán coronavírus, mely hatékonyan terjed emberről emberre cseppfertőzéssel és közeli kontaktussal. A medián lappangási idő 5 nap, a maximum 14 nap. A COVID–19 kardinális tünetei a láz, dyspnoe és száraz köhögés. Az esetek 80%-a enyhe lefolyású, 5%-ban azonban intenzív terápiás ellátás és gépi lélegeztetés válik szükségessé. A COVID–19 akár súlyos, az egész szervezetre kiterjedő citokinvihart is kiválthat, mely gyors beavatkozás nélkül végzetes kimenetelű lehet. Jelen összefoglaló – melyet a diagnosztikai és terápiás szempontokat tárgyaló társközlemény követ – a betegséggel kapcsolatban 2020. május 25-ig elérhető legfőbb nemzetközi és hazai irodalmi eredményeket ismerteti; elsősorban, de nem kizárólag hematológus kollégák számára.

Open access

Az új típusú koronavírus okozta megbetegedés (COVID–19): összefoglaló hematológusoknak II. – a diagnosztika, terápia és prevenció lehetőségei

The novel coronavirus disease (COVID-19): a review for specialists in hematology II – aspects of diagnosis, therapy and prevention

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Bálint Gergely Szabó, Ilona Bobek, Marienn Réti, László Gopcsa, Dóra Mathiász, Botond Lakatos, Gabriella Bekő, Mónika Pető, János Sinkó, Gábor Mikala, Zoltán Kis, János Szlávik, Péter Reményi, and István Vályi-Nagy

Absztrakt:

A COVID–19 a SARS-CoV-2 vírus által okozott, járványosan terjedő, légúti kiindulású betegség. A kórokozó magas patogenitású, zoonotikus eredetű humán coronavírus, mely hatékonyan terjed emberről emberre cseppfertőzéssel és közeli kontaktussal. A vírusdiagnosztika a légutakból vett minta PCR-vizsgálatán alapul, melynek ismétlésére szükség lehet a fertőzés kizárására. A PCR-eredményt a klinikummal egybe kell vetni, mivel a preszimptomatikus beteg már vírust üríthet, a gyógyultak PCR-pozitivitása pedig hetekig elhúzódik. A terápiás stratégiák két ágát az antivirális gyógyszerek, valamint a hiperinflammációt gátló immunmodulánsok adják. Jelen összefoglalásunk a második azon két társközlemény közül, melyek célja a 2020. május 25-ig elérhető legfőbb nemzetközi és hazai betegséggel kapcsolatos eredmények ismertetése, elsősorban, de nem kizárólag hematológus kollégák számára.

Open access