Search Results

You are looking at 1 - 10 of 43 items for

  • Author or Editor: Zoltán Langmár x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Langmár and Miklós Németh
Open access

Az endometriumcarcinoma a leggyakoribb nőgyógyászati daganat. A sebészi kezelés hagyományosan laparotomia útján történik, de korai stádiumú betegség esetén a laparoszkópos módszerek is egyre szélesebb körben elfogadottá válnak. A tanulmányokban a túlélésre és kiújulásra vonatkozó adatok laparoszkópia és laparotomia esetében megegyeznek, míg az előbbi esetében lényegesen alacsonyabb műtéti morbiditásról és rövidebb lábadozási időről számoltak be. Magas szintű jártasság birtokában, az említett előnyök miatt, a laparoszkópia megfelelő kezelési alternatíva korai méhtestrák esetében. Összefoglaló közleményünkben a laparoszkópia korai stádiumú méhtestrák kezelésében betöltött szerepével foglalkozunk. Orv. Hetil., 2010, 42, 1748–1752.

Open access

A laparoszkópia az elmúlt három évtizedben forradalmasította a nőgyógyászati sebészet gyakorlatát. Napjainkra a minimálisan invazív sebészeti eljárások képezik az ellátás standard technikáját mind a jó-, mind a rosszindulatú nőgyógyászati betegségek döntő többségében. A természetes szájadékokon keresztül történő endoszkópos sebészet (natural orifices transluminal endoscopic surgery – NOTES), valamint az egy metszésen keresztül végzett laparoendoszkópos sebészi eljárás (laparo-endoscopic single-site surgery – LESS) fejlesztését a kisebb morbiditásra és a jobb kozmetikai eredményekre való törekvés indította el. Ezek az eljárások azon az elgondoláson alapulnak, hogy kevesebb behatolási kapu alkalmazásával tovább csökkenthető a sérvképződés esélye, a felépülési idő, a műtét utáni fájdalom, és jobb kozmetikai eredmények érhetők el. A NOTES technika fejlesztését a „heg nélküli sebészet” koncepciója hívta életre. A LESS és NOTES alkalmazhatóságára vonatkozó közlemények a technikák egyre szélesebb körű elterjedését eredményezték a nőgyógyászati gyakorlatban, és napjainkban már a laparoszkóppal elvégezhető beavatkozások többsége a LESS- és NOTES-technika segítségével is kivitelezhető. Annak ellenére, hogy biztonságos módszerekről van szó, több technikai probléma (háromszögelés, vizualizáció, ergonómiai megfontolások) vár megoldásra és számos kérdést kell még megválaszolni ahhoz, hogy ezek az eljárások széles körben elterjedhessenek. A sikeres technikai fejlesztések ellenére e módszerek alkalmazása egyelőre a kezdeti fázisban van, és az indikációk pontosítása, valamint az eszközök további tökéletesítése szükséges a jövőben. Orv. Hetil., 2011, 152, 785–792.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Langmár and Péter Sziller
Open access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Zoltán Langmár, Balázs Langmár, Márta Király and Zoltán Mátrai

Abstract

There is probably nobody in Hungary who does not know the name of József Béres; however, only a few will be aware what powerful commitment and perseverance lay behind his results. József Béres has acquired ever lasting merit in Hungarian trace element research and his fair and decent life that always radiated deep humanity is an example not only for those involved in scientifi c research or in the healing professions but also for those who “simply” would like to draw strength for the struggles of everyday life. The unwavering perseverance of the modestly dressed man who gained his knowledge by hard diligence as well as the honest desire to help those in need is a quality József Béres had; thus, his life is exemplary for all of us. When researching this brief essay, I relied primarily on biographical and other data associated with his research that had been generously provided by his family.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Langmár, Miklós Németh and László Kornya
Open access