Search Results

You are looking at 1 - 10 of 44 items for

  • Author or Editor: Zoltán Mátrai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors:
Zoltán Langmár
,
Balázs Langmár
,
Márta Király
, and
Zoltán Mátrai

Abstract

There is probably nobody in Hungary who does not know the name of József Béres; however, only a few will be aware what powerful commitment and perseverance lay behind his results. József Béres has acquired ever lasting merit in Hungarian trace element research and his fair and decent life that always radiated deep humanity is an example not only for those involved in scientifi c research or in the healing professions but also for those who “simply” would like to draw strength for the struggles of everyday life. The unwavering perseverance of the modestly dressed man who gained his knowledge by hard diligence as well as the honest desire to help those in need is a quality József Béres had; thus, his life is exemplary for all of us. When researching this brief essay, I relied primarily on biographical and other data associated with his research that had been generously provided by his family.

Restricted access

Abstract

Pregnancy in a rudimentary horn is a rare entity with the most signifi cant risk of life-threatening intra-abdominal bleeding caused by rupture. With the use of vaginal ultrasonography, an early diagnosis can be made before symptoms occur. Management consists of laparoscopic resection of the rudimentary horn with the pregnancy and the ipsilateral tube. Authors present a case of a 9-week pregnancy successfully treated with laparoscopic resection.

Restricted access

Az emlőrák IV. stádiuma gyógyíthatatlan, de kezelhető állapot, amelyben elsősorban szisztémás és tüneti kezelések szükségesek, míg a sebészet szerepe alárendelt. Az átlagos teljes túlélés 18–24 hónap, az 5 éves túlélés 5–20%. A szoliter, illetve oligometasztatikus szelektált esetekben mind a primer daganatnak, mind a visceralis áttéteknek az agresszív sebészi eltávolítása túlélési előnyt eredményezhet. A műtéti indikációt biológiai szemlélettel, multidiszciplináris megközelítésben kell felállítani. További sebészi indikációt képezhetnek a kifekélyesedett, vérző, az emberi léthez méltatlan higiéniás állapotok, a központi idegrendszeri áttétek, akut neurológiai tünetek, a hydro-, pneumothorax vagy a fenyegető törések. A sebészi beavatkozások a mellűri drenázst, a minimálisan invazív technikákat, a testüregi műtéteket, a kiterjedt lágyrész-, mellkasfali reszekciókat és plasztikai rekonstrukciót is magukban foglalják. A IV. stádiumban végzett sebészet pontos onkológiai értékének felmérése további multicentrikus, prospektív összehasonlító vizsgálatokat szükségeltet. Jelen közlemény áttekinti a távoli áttétet adó emlőrákok eseteiben végezhető sebészi beavatkozásokat és ezek eredményeit, valamint a helyileg kiújuló tumorok műtéti lehetőségeit. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1461–1468.

Restricted access

Maxillatumor – Richter-szindróma

Cheekbone tumor – Richter syndrome

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Judit Csomor
,
Tamás Györke
,
Richárd Kiss
, and
Zoltán Mátrai
Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Langmár
,
Máté Mátrai
,
Ferenc Bánhidy
, and
Sándor Csömör

A modern, kombinált onkoterápiás módszerek egyre jobb túlélési eredményeket és életminőséget biztosítanak, ezért várhatóan mind nagyobb számban lesznek olyan páciensek, akik a reproduktív funkciók megőrzésének igényével lépnek fel. Több módszer áll rendelkezésünkre, amellyel biztosítható a termékenység az onkoterápia kapcsán. Annak ellenére, hogy az eljárások többsége még kísérleti stádiumban van, és a hatékonyságuk, valamint biztonságosságuk nem pontosan meghatározott, a fertilitás megőrzésének lehetőségei mindenképpen ígéretesek. A szervezeten kívüli megtermékenyítés és az embriók krioprezervációja kidolgozott eljárás, de kivitelezése késlekedést okoz az onkoterápia megkezdésében, ami bizonyos ráktípusok esetében kockázatos lehet. Emellett a magas ösztrogénszinteket eredményező petefészek-stimulációs kezelések ellenjavalltak ösztrogénfüggő daganatok fennállása esetén. Az érett petesejtek krioprezervációját követően, intracitoplazmatikus spermiuminjekció segítségével végzett in vitro fertilizáció kivitelezhető lehet, de alkalmazhatósága korlátozott az alacsony sikerességi arány miatt. A petefészekszövet fagyasztással történő konzerválására és sikeres autotranszplantációjára vonatkozó klinikai tanulmányok ismertek. A fagyasztás/felolvasztás folyamán alkalmazott korszerű technológiák eredményei egyre ígéretesebbek. Ennek ellenére egyelőre még csak egy élveszülésről számoltak be a módszer alkalmazását követően. Ez az eljárás a közeljövőben alkalmas lehet a pubertás előtti életkorban levő nőbetegeknél a későbbi termékenység biztosítására. A petefészekszövet krioprezervációja és transzplantációja azonban egyelőre még kísérleti eljárásnak tekintendő, és további evidenciák szükségesek az eljárás hatékonyságára és biztonságára vonatkozóan.

Restricted access

A termékenység megőrzése daganatos betegségekben.

Egy hazai felmérés tapasztalatai

Fertility preservation in cancer patients.

Hungarian experiences and attitudes
Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Vesztergom
,
Gyöngyvér Téglás
,
László Nánássy
,
Zoltán Mátrai
, and
Zoltán Novák

Összefoglaló. Bevezetés: A daganatellenes kezelések egy része gonadotoxikus hatású, ezért létrejött egy viszonylag új, interdiszciplináris terület, mely a fiatal onkológiai betegek termékenységének megőrzésével foglalkozik: ez a fertilitásprezerváció, más néven onkofertilitás. A nemzetközi irányelvek ellenére Magyarországon jelenleg nincs országos fertilitásprezervációs hálózat, a betegek irányítása és tájékoztatása nem szervezetten történik. Célkitűzés: Tanulmányunk célja, hogy felmérjük a hazánkban dolgozó onkológusok fertilitásprezervációval kapcsolatos ismereteit, és megismerjük azokat a tényezőket, amelyek a fiatal daganatos betegek termékenységmegőrzési programhoz való hozzáférését segíthetnék. Módszer: A Magyar Onkológus Társaság (MOT) tagjainak online kérdőívet küldtünk ki a fertilitásprezerváció témakörében 2020 novemberében. A felmérést 94 onkológus szakorvos töltötte ki teljes egészében, majd a beérkezett adatokat statisztikai módszerekkel elemeztük. Eredmények: A válaszoló magyar onkológusok többsége (77%) a daganatellenes kezelés fertilitásra gyakorolt hatását megbeszéli a páciensével, ténylegesen azonban csak kis számban kerülnek beutalásra a termékeny korban lévő páciensek. A válaszolók fele nyilatkozott úgy, hogy betegeit nem vagy csak ritkán irányítja tovább meddőségi centrumba; ennek hátterében a fertilitásprezervációs hálózat, a megfelelő képzés és a hazai irányelvek hiányát jelölik meg. A válaszadók többsége (86%) véli úgy, hogy az onkológus és meddőségi szakemberek szorosabb együttműködésének megszervezése szükségszerű Magyarországon. Következtetés: Tanulmányunk egy nemzeti onkofertilitás-hálózat létrehozásához szükséges teendők felmérésének első lépése. Eredményeink szerint szükséges a betegeket kezelő onkológusok és a fertilitásprezervációval foglalkozó reproduktív szakemberek közötti megfelelő együttműködés kialakítása, valamint az onkológus kollégák ismereteinek bővítése ezen a szakterületen. Orv Hetil. 2022; 163(6): 246–252.

Summary. Introduction: Fertility preservation or oncofertility is a relatively new interdisciplinary field dealing with the preservation of female and male reproductive functions before the administration of gonadotoxic therapy. Despite recommendations from different international scientific bodies, Hungary still does not have a national fertility preservation network, patient referral is unorganised. Objective: As the first step towards establishing a national fertility preservation program, a study was designed to evaluate the Hungarian oncologists’ knowledge, attitudes and practice in the field of oncofertility. Method: A national online survey was sent to the physician members of the Hungarian Society of Clinical Oncology between November 2020 and February 2021. The survey was completed by 94 physicians and the results were analysed statistically. Results: The majority of the oncologists (77%) discusses reproductive health issues before starting gonadotoxic therapy. However, almost half of these physicians do not refer patients for fertility preservation consultation or treatment. Physicians report lack of organised fertility preservation network, lack of knowledge and clinical practice guidelines as major barriers in referring their patients for fertility preservation. The majority (86%) proposes that a better collaboration between cancer and fertility centers needs to be organized in Hungary. Conclusion: This study is the first nationwide survey to assess oncologists’ attitude, knowledge and practice in the field of oncofertility in Hungary. It highlights the need for more education and increased collaboration between oncologists and reproductive specialists. This is an important step towards the establishment of a national fertility preservation network which is our ultimate goal. Orv Hetil. 2022; 163(6): 246–252.

Open access

Kraske-amputációval kezelt rectumcarcinomák időskorú betegeken

Rectum carcinomas treated by Kraske procedure in elderly patients

Magyar Sebészet
Authors:
László Góbor
,
Ferenc Czeyda-Pommersheim
,
Zoltán Mátrai
, and
István Köves

Absztrakt

A Kraske-műtét alkalmazása olyan lehetőség, amely idős, rossz általános állapotú (kísérőbetegségekkel terhelt) rectumdaganatos beteg esetén a szövődmények és a műtéti megterhelés minimalizálását teszi lehetővé, természetesen megjegyzendő, hogy a Kraske-amputáció nem váltja ki a hagyományos rectumresectio vagy abdominoperinealis rectumamputatio onkológiai radikalitását. Osztályunkon az elmúlt hat évben 382 rectumresectio során 154 abdominoperinealis rectumexstirpatiot, 219 Dixon-műtétet végeztünk, valamint 9 alkalommal fokozott műtéti rizikójú betegnél alsó-középső harmadi rectumtumor miatt Kraske-amputációt, utóbbiaknál rövid távon 50% feletti túlélést biztosítva. Ezen kilenc műtéttel kapcsolatos tapasztalatainkról számolunk be.

Restricted access

A 6q deléció prognosztikai jelentősége krónikus limfoid leukémiában

Prognosis and relevance of 6q- in chronic lymphocytic leukemia

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Viktor Lakatos
,
András Kozma
,
Emma Ádám
,
Gabriella Halm
, and
Zoltán Mátrai

Absztrakt:

A krónikus limfoid leukémia (CLL) patofiziológiájának és genetikai hátterének feltárása az utóbbi években nagy léptékkel fejlődött csakúgy, mint a betegség kezelése. A CLL egyik legerősebb prognosztikai markere a kóros klón genetikai mintázata, melynek jellemzése a rutin klinikai gyakorlatban fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) citogenetikai elemzéssel történik. Az ezen alapuló Döhner-féle osztályozás a CLL eseteket igen különböző kimenetelű alcsoportokra osztja. A leggyakoribb eltérések (13q-, 12+, 11q-, 17p-) mellett az esetek 5–7%-a 6q deléciót hordoz. Ezen esetek klinikai és prognosztikai irodalma szórványos, eredményei ellentmondásosak. Összefoglalónkban az irodalom áttekintését követően saját eredményeink felhasználásával is dokumentáljuk, hogy a 6q delécióval járó esetekre korai progresszivitás, kedvezőtlen prognosztikai mintázat és rövid túlélés jellemző. Miután biológiai viselkedésében és kimenetelében közel áll a 17p deletált szubtípushoz, további vizsgálatok tárgya, hogy e betegek optimális terápiája is az első vonalbeli jelátvitelgátlás lesz-e.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Kunos
,
Gusztáv Gulyás
,
Pál Pesthy
,
Eszter Kovács
, and
Zoltán Mátrai

Az emlő térfogatának ismerete pontosabb műtéti tervezést tesz lehetővé a daganat miatt végzett műtétek, az emlőhelyreállító és a szimmetrizációs műtétek során, valamint jelentősen megkönnyíti az implantátumválasztást a rekonstrukciós és az esztétikai emlőműtéteknél. Az emlőtumor és az emlő térfogatának aránya és ennek ismerete onkológiai szempontból prognosztikai értékű, elősegíti az onkológiai műtét pontosságát. A tumor és a szükséges biztonsági zóna méretének ismerete lehetővé teszi a tumor maradéktalan eltávolítását az onkoplasztikai elveknek megfelelően. A szerzők áttekintik az emlőtérfogat-meghatározás lehetőségeit, részletesen bemutatják a mágneses rezonanciavizsgálattal történő térfogat-meghatározás módszerét. Diagnosztikus mágneses rezonanciavizsgálatok digitális anyagának feldolgozásával meghatározták az emlőparenchyma és a tumor térfogatát, mérték az emlők térfogatkülönbségét. Ezen adatok ismeretében tervezték a helyreállító műtétet és választották ki az implantátumot. Megállapítják, hogy emlőaszimmetria fennállásakor, térfogatcsökkentő emlőplasztika tervezésekor és ismeretlen méretű implantátumok cseréje esetén a digitális térfogat-meghatározás hasznos segítség a műtéti tervezéskor. Orv. Hetil., 2014, 155(11), 407–413.

Restricted access

Emlőrákban megbetegedett nők perioperatív viszonyulása a komplementer és alternatív medicinához az Országos Onkológiai Intézetben végzett felmérés alapján

Perioperative attitudes of breast cancer patients towards the complementary and alternative medicine based on a survey conducted at the National Institute of Oncology in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsa Koncz
,
Zsuzsa Győrffy
,
Edmond Girasek
, and
Zoltán Mátrai

Összefoglaló. Bevezetés: A komplementer és alternatív medicina (KAM) egyre népszerűbb a daganatos betegek körében világszerte. Az emlőrákkal diagnosztizált nők 45%-a használ KAM-ot, a fiatalabb betegek 62,5%-a. Magyarországon eddig egyetlen tanulmány jelent meg a témában, mely szerint a magyar, emlődaganattal küzdő nők 84,4%-a használ valamilyen komplementer terápiát. Egyes KAM-modalitások alkalmazása a gyógyszerkölcsönhatások miatt kockázatot hordoz. Fontos megismernünk a magyar páciensek igényeit és szokásait a KAM-használattal kapcsolatban, mely ismeret a klinikai gyakorlatban közvetlenül hasznosítható. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a magyar emlőrákos nők körében felmérni a KAM alkalmazásának mértékét, megvizsgálni ennek okait és az ezzel összefüggő demográfiai, pszichológiai és klinikai faktorokat. Módszer: Kérdőíves vizsgálatunkat az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztályán végeztük az osztályon bent fekvők körében (n = 146). Felmértük a szociodemográfiai adatokat, a KAM-használat jellemzőit, a KAM iránti attitűdöt és az egészségkontroll-igényt. A kérdőív adatait klinikai adatokkal egészítettük ki. Eredmények: A válaszadók 36%-a felkeresett KAM-szolgáltatót, 71%-a használ KAM-készítményt, és 64%-a alkalmaz önsegítő gyakorlatot. Ezekről a betegek többsége egészségügyi szakembertől tájékozódik. A mintában a holisztikus szemlélet, valamint a belső és a társas külső kontroll dominál. A KAM-szolgáltatókat felkeresőknek és a KAM-készítményt alkalmazóknak erősebb a belsőkontroll-igényük. A KAM-szolgáltatást vagy önsegítő gyakorlatot alkalmazók kedvezőbben ítélik meg saját egészségi állapotukat. Következtetés: A betegeknek a számukra fontos személyektől, elsősorban a kezelőszemélyzettől kapott információ döntő az egészségükkel kapcsolatos viselkedésben, közöttük a KAM-választásban. Fontos látnunk a páciensek nagyfokú bizalmát az egészségügyi szakemberek iránt és erős igényét a KAM-mal kapcsolatos információk megbeszélésére, valamint az egészségük iránt érzett felelősségvállalásra és a kezelésben való aktív részvételre. Orv Hetil. 2022; 163(9): 350–361.

Summary. Introduction: The popularity of complementary and alternative medicine (CAM) is increasing among cancer patients worldwide. 45% of women diagnosed with breast cancer use CAM, 62.5% of younger patients do so. So far, only one study has been published in Hungary, according to which 84.4% of Hungarian women with breast cancer use some form of complementary medicine. The utilization of some CAM modalities carries risks due to drug interactions. It is important to get to know the needs and habits of Hungarian patients in relation to CAM, which knowledge can be directly used in clinical practice. Objective: The aim of our study was to assess the extent of CAM utilization among Hungarian breast cancer patients, to examine the reasons behind this choice, and to see the relating/connecting demographic, psychological and clinical factors. Method: In a cross-sectional survey, a self-administered questionnaire was used among inpatients at the Department of Breast and Soft Tissue Surgery in the National Institute of Oncology (n = 146). We assessed socio-demographic data, characteristics of CAM use, attitudes toward CAM, and the need for health control. Clinical data were added to the questionnaire data. Results: 36% of the respondents visited some CAM providers, 71% used CAM preparation and 64% utilized self-help practices. Most patients are informed about these by a healthcare professional. The holistic approach is dominant in the sample as well as internal and social external control. Visitors to CAM providers and CAM preparation users have a stronger need for internal control. Visitors to CAM providers and self-help practitioners judge their own health status more favorable. Conclusion: The information that patients receive from people who are important to them, especially the caregiver, is crucial in their health-related behavior, including the choice of CAM. It is important to see such a high level of patient trust in health professionals and a strong need to discuss information about CAM, as well as a sense of responsibility for their health and active participation in treatment. Orv Hetil. 2022; 163(9): 350–361.

Open access