Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: Zoltán Magyar x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

E dolgozat a betontörténet általános kutatásának átfogó összefoglalása az ókortól máig, csak rövid fejlődéstörténet, párhuzamot vonva a magyar betontörténettel is. A francia „béton” etimológiájából kiindulva, a beton fogalmának olyan definícióját javasolja, amellyel történészi és régészeti terminológiai problémák oldhatók meg. Ehhez járul az idetartozó anyagismeret tárgyalása is. Ez a rendkívül kedvező építési mód az embert már a késő kőkor óta kísérte. Folytatódott a korai nagy kultúrákban, kiváltképpen Mezopotámiában és az Égeiszen a római csúcspontig – közismerten az „opus caementitium”-ig. A középkorban elfeledték ugyan az elért betontechnológiát, megalapozódott viszont a modern vastechnológia, valamint teológiai csírával – a teremtés nagyszerűsége – a mechanika tudománya is. Az építés tudományosodása a 17–18. században bontakozott ki, de még határozott hatás nélkül a betontechnológiára. Döntő lépést hozott az „ipari forradalom” a cement feltalálásával és a vas tömegtermelésével, valamint a statika tudomány finomodásával a vasbeton felé. E fejlődésbe Magyarország a korai 18. század óta kapcsolódott be egy hadmérnöki iskola révén Bécsben. 1782-től létezett az úgynevezett Institutum Geometrico Hidrotechnicum Pest-Budán – mérnöki intézet –, ahol építést is tanítottak. Ez lett a Budapesti Műegyetem előde. Magyarországon a 19. század közepe előtt ismert volt a cementbeton, akkor épült a Lánchíd vasszerkezete, majd 1875ben a Nyugati pályaudvar vastetőzetét maga Gustave Eiffel emelte. A modern vasbeton rögtön az 1900-as párizsi világkiállításon történt bemutatása után jutott el ide. A két világháború között kiváló vasbeton eredményeket értek el, a II. világháború után pedig az IPARTERV nemzetközi kitüntetést is nyert sajátos szerkezetmegoldásaiért az ipari építészet terén.

Restricted access

Cékitűzés: A vizsgálat célja meghatározni a postmenopausalis hormonterápia (kizárólagos ösztrogén-, szekvenciális és folyamatosan kombinált ösztrogén-progesztogén kezelés) hatását az endometrialis vérzésre és a méhnyálkahártya szövettani átalakulására. Beteganyag: Szerzők klinikájának Menopauza Ambulanciáján ötéves időszakban (2000–2005) 5893 beteget gondoztak, és vizsgálták a postmenopausalis méhvérzések előfordulását a hormonterápiában részesültek és nem részesültek csoportjában. Vérzés esetén mindig frakcionált abrasiót végeztek, és a mintákat szövettanilag feldolgozták. Eredmények: A postmenopausában lévő betegek hormonkezelésben nem részesítettek csoportjában több mint kétszer több vérzés fordult elő, mint a hormonkezelésben részesültek között. Anyagukban a proliferatiós és a hyperplasiás endometrium-leletek elsősorban a nem kezelt páciensek közül kerültek ki, ami amellett szól, hogy a megfelelő időben, akár már a menopausa előtt megkezdett hormonkezelés csökkentheti a hyperplasia és ezáltal közvetve az adenocarcinoma kialakulásának az esélyét. A kizárólag ösztrogént alkalmazó betegekben gyakoribb volt a hyperplasia. Elképzelhetőnek tartják, hogy az ellensúlyozatlan ösztrogénkezelés a már meglévő endometrium-hyperplasiát tovább súlyosbíthatja. A hormonkezeltek csoportjában atípiával járó komplex hyperplasia nem, csak simplex hyperplasia fordult elő. A folyamatosan kombinált készítmények alkalmazása mellett az esetek döntő részében a méhnyálkahártya atrófizálódott, így lényegesen csökkent a hyperplasiával járó eltérések s a mellékhatásként jelentkező vérzés esélye. A hormonkezeltek között gyakoribb volt az endometrium-polip, és nem tudják megmagyarázni, de a cervicalis polypusok aránya is. Következtetés: A szerzők tapasztalata szerint a hormonkezelés nem rizikótényezője az endometrium-karcinómának, hanem a kombinált készítmények a hyperplasia és ezen keresztül az adenocarcinoma eredeti esélyét csökkentik.

Restricted access
Periodica Mathematica Hungarica
Authors:
A. Ádám
,
Zoltán Magyar
,
Á Szántó
, and
János Engländer

Without Abstract

Restricted access

Abstract

In milling industry, the object of milling is to separate endosperm and bran parts of wheat, and to recover flour. The most important and the highest energy requirement operation is grinding. The quantity and quality of flour depends on: the variety of wheat that will be milled, the type of grinding equipment and the condition used before the grinding. During our experiments two different grain structured varieties of wheat were milled in laboratory conditions with disk, stone grinder and roller miller in air-dry, and conditioned states. The performance of the equipment and the particle size distribution (PSD) of the produced grist were measured, then the energy requirements of the grinders were calculated. In the milling experiments the ash contents of the different particle sized fractions were compared to map particular properties of wheat cultivars.

Open access

A short alternative open reading frame named ORF7a has recently been discovered within the nucleocapsid gene of the porcine reproductive and respiratory syndrome virus (PRRSV) genome. Proteins (7ap) translated from the ORF7a of two divergent strains — a type I and a type II — are able to completely reduce the motility of nucleic acids at relatively high molar charge ratios in gel retardation assays indicating strong dsDNA- and ssRNA-binding capability. Conserved RNA- and DNA-binding properties suggest that nucleic acid binding is a functional property of the divergent 7aps, and not an arbitrary consequence of their net positive charge. Sera from Hu7ap-immunised pigs and mice did not react with Hu7ap or Hu7ap-GFP; however, antinuclear antibodies were detected in the sera of the immunised animals, suggesting an ability of Hu7ap to interact with or mimic autoantigenic macromolecules.

Restricted access

Sequence analysis revealed a short alternative open reading frame (ORF) named ORF7a within the nucleocapsid gene of genetically divergent porcine reproductive and respiratory syndrome virus (PRRSV) genomes. Alignment of the corresponding protein sequences (named 7ap) revealed substantial heterogeneity among 7aps of different genotypes, though all of them are predicted to be positively charged. Green fluorescent protein and FLAG fusion constructs of ORF7a of the HU-14432/2011 PRRSV demonstrated that 7ap is expressed. 7ap of HU- 14432/2011 (Hu7ap) was synthesised chemically, and ELISA experiments revealed that Hu7ap binds strongly to mammalian IgGs. Protein-protein gel retardation assays and complement fixation inhibition suggest that 7aps bind to the CH2 domain of the IgG(Fc) fragment. Cellular localisation and immunological characteristics of PRRSV 7ap may indicate multiple functions including nuclear and cytoplasmic over-tuning of normal cellular processes and immunosuppression.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Tibor Magyar
,
Barbara Ujvári
,
Levente Szeredi
,
Norbert Virsinger
,
Ervin Albert
,
Zoltán Német
,
Edit Csuka
, and
Imre Biksi

This paper reports an outbreak of haemorrhagic septicaemia caused by Pasteurella multocida B:2 in beef calves, a disease that has not been described in the Hungarian literature since 1943, and has not been reported to the World Organisation For Animal Health (OIE) since 1970. Acute haemorrhagic septicaemia was confirmed in beef calves on one small farm, and was suspected on two further nearby holdings with concomitant unexplained losses. The source of the infection could not be determined. Apart from a short duration of depression and loss of appetite, the affected calves developed characteristic distal limb oedema. Gross findings in two calves submitted for laboratory examinations included subcutaneous oedema and haemorrhages on serous membranes, and in one case severe pharyngeal lymph node enlargement was observed. Histological examinations revealed lesions characteristic of septicaemia. Moderate to large amounts of Pasteurella antigens were detected in all organs tested by immunohistochemistry. Two isolates of P. multocida (Pm240, Pm241) were cultured from these cases and examined in detail. These were identified as P. multocida ssp. multocida biovar 3. Both were toxA negative and belonged to serotype B:2. Multilocus sequence typing was used to assign these to a new sequence type (ST64) that is closely related to other haemorrhagic septicaemia causing strains of P. multocida regardless of the host.

Restricted access

Akut retinanekrózis és ischaemiás stroke társulása

Association of acute retinal necrosis with ischemic stroke

Orvosi Hetilap
Authors:
Márton Magyar
,
Bence Gunda
,
Gábor Rudas
,
Miklós Resch
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Judit Dohán

Összefoglaló. A varicella zoster vírus (VZV-) fertőzés típusos első megjelenése a bárányhimlő, később a reaktiváció során a herpes zoster. Szemészeti tünet az V/I-es agyideget érintő zoster esetén gyakori. A legrettegettebb szemészeti manifesztáció az akut retinanekrózis, mely fulmináns lefolyású, és súlyos szöveti destrukciót, valamint jelentős funkcionális károsodást, gyakran vakságot hagy maga után. Központi idegrendszeri vascularis érintettség előfordulhat bárányhimlőhöz társulóan vagy a későbbi reaktivációk során is, súlyos következményekhez vezetve. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján akut retinanekrózis tünetével érkező 65 éves férfi esetét ismertetjük. Az Amerikai Szemorvostársaság (AAO) diagnosztikus kritériumainak mindenben megfelelő klinikai kép alapján azonnal indított adekvát dózisú antivirális kezelés mellett 3 nap múlva, contralateralis hemiparesis hátterében, a képalkotó vizsgálat ipsilateralis ischaemiás stroke-ot igazolt. Intraocularis mintából PCR-vizsgálat bizonyította a vírus jelenlétét. Liquormintában enyhe anti-VZV-IgA-pozitivitás mutatkozott. Az aktuális szemészeti betegség és a stroke társulásának hátterében az észlelt paraméterek, valamint a releváns irodalmi adatok alapján a varicella zoster vírus okozta vasculopathiát valószínűsítettük. Gyermekkorban ez az ischaemiás stroke leggyakoribb oka, felnőttkorban pedig az V/I-es agyideg herpeses érintettsége esetén négy és félszeres a kockázat stroke kialakulására. A VZV-reaktiváció okozta akut retinanekrózis és a stroke társulásának lehetősége, bár ismert a nemzetközi irodalomban, magyar szakirodalom tudomásunk szerint eddig nem tárgyalta, ez kiemeli esetünk közlésének jelentőségét. Orv Hetil. 2021; 162(48): 1940–1945.

Summary. The typical first onset of varicella zoster virus (VZV) infection is chickenpox, later herpes zoster during reactivation. Ophthalmic symptoms are common in herpes zoster affecting the V/I cranial nerve. The most dreaded ophthalmic manifestation is acute retinal necrosis, which has a fulminant course and leaves severe tissue damage as well as significant functional impairment, often blindness. Vascular involvement in the central nervous system may occur in association with chickenpox or during subsequent reactivations leading to severe consequences. We report the case of a 65-year-old male patient with symptoms of acute retinal necrosis at the Department of Ophthalmology, Semmelweis University. The clinical picture fulfilled the diagnostic criteria of the American Academy of Ophthalmology (AAO) and after 3 days of the immediately initiated adequate therapy, contralateral hemiparesis appeared, that was confirmed as an ipsilateral stroke by imaging study. The PCR analysis of an intraocular sample confirmed the presence of VZV. Mild anti-VZV IgA positivity was observed in the cerebrospinal fluid sample. Based on the current ophthalmic disease, the associated stroke alongside with the relevant literature data, varicella zoster vasculopathy was probable. VZV vasculopathy is the most common cause of ischemic stroke in childhood and in adulthood herpetic involvement of the V/I cranial nerve elevates 4.5 times the risk of stroke formation. Though the possible association of acute retinal necrosis and stroke caused by VZV reactivation is known in the international literature, to the best of our knowledge it has not been discussed in Hungary so far, which highlights the importance of reporting our case. Orv Hetil. 2021; 162(48): 1940–1945.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Kitti Barta
,
Zoltán Szabó
,
Csaba Kun
,
Csaba Munkácsy
,
Tünde Magyar
,
Orsolya Bene
,
László Csiba
, and
István Lőrincz

A szerzők áttekintést adnak az obstruktív alvási apnoéhoz társuló szívritmuszavarok típusairól, előfordulási gyakoriságáról, okairól, diagnosztikájáról, illetve azok korszerű terápiás lehetőségeiről. Az obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek 5–50%-ában írtak le nocturnalis bradycardiát, 35%-ában paroxysmalis pitvari, 1–15%-ában kamrai tachyarrhythmiát vagy mindkettőt. A ritmuszavarok gyakorisága az alvászavar súlyosságával növekszik. A hajlamosító tényezők korai felismerése és a betegek megfelelő kezelése elengedhetetlen az életet veszélyeztető, a kórképet súlyosbító arrhythmiák megelőzése érdekében.

Restricted access