Search Results

You are looking at 1 - 10 of 233 items for

  • Author or Editor: Zoltán Péter x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Anknüpfend an die Feldtheorie geht es in dieser Studie darum, zu zeigen, daß Sinn und Bedeutung eines Kunstwerkes oder einer einzelnen Stellungnahme - wie zum Beispiel „ich bin Lajos Kassák“ - über ihre möglichen werkimmanenten und intertextuellen Konnotationen hinaus in einem beträchtlichen Maß von der Position seines Autors in dem Feld, in dem er tätig ist, abhängt. Untersuchungen von kulturellen Werken hätten demnach in erster Linie nicht das Verhältnis zwischen dem Werk und den biographischen Ereignissen im Leben des Autors, sondern - sofern sie den Sinn des Werkes nicht in den „Ideenhimmel“ versetzen wollen - den Zusammenhang zwischen dem Raum (oder der Welt) des Werkes (immanente Ansätze) und dem Raum des Autors (seine in der Entstehungszeit des zu interpretierenden Werkes eingenommene Position im literarischen Feld) zu untersuchen.

Restricted access

Der Beitrag liefert Überlegungen und ein Fallbeispiel zu einer künftigen umfassenden Studie, deren Ziel darin besteht, Unterschiede der ungarischen und österreichischen Kultur zu erschließen und transparent zu machen.1 Der auf ein bestimmtes Thema angewendete Blick und seine Erkenntnisse hängen gewiss nicht nur mit der dem betreffenden Subjekt zukommenden Position im Wissenschaftsfeld maßgebend zusammen, sondern auch mit seiner kulturellen Zugehörigkeit. Der so genannte Migrationshintergrund, mit dem in Europa lediglich ein relativ geringer Anteil der ForscherInnen am Werk ist, definiert sich als ein Sonderfall herkömmlicher kultureller Zugehörigkeiten. Die Beschreibung dieses Sonderfalls als Typus bildet den Gegenstand des ersten Teils der Abhandlung.

Restricted access

A laparoszkópia az elmúlt három évtizedben forradalmasította a nőgyógyászati sebészet gyakorlatát. Napjainkra a minimálisan invazív sebészeti eljárások képezik az ellátás standard technikáját mind a jó-, mind a rosszindulatú nőgyógyászati betegségek döntő többségében. A természetes szájadékokon keresztül történő endoszkópos sebészet (natural orifices transluminal endoscopic surgery – NOTES), valamint az egy metszésen keresztül végzett laparoendoszkópos sebészi eljárás (laparo-endoscopic single-site surgery – LESS) fejlesztését a kisebb morbiditásra és a jobb kozmetikai eredményekre való törekvés indította el. Ezek az eljárások azon az elgondoláson alapulnak, hogy kevesebb behatolási kapu alkalmazásával tovább csökkenthető a sérvképződés esélye, a felépülési idő, a műtét utáni fájdalom, és jobb kozmetikai eredmények érhetők el. A NOTES technika fejlesztését a „heg nélküli sebészet” koncepciója hívta életre. A LESS és NOTES alkalmazhatóságára vonatkozó közlemények a technikák egyre szélesebb körű elterjedését eredményezték a nőgyógyászati gyakorlatban, és napjainkban már a laparoszkóppal elvégezhető beavatkozások többsége a LESS- és NOTES-technika segítségével is kivitelezhető. Annak ellenére, hogy biztonságos módszerekről van szó, több technikai probléma (háromszögelés, vizualizáció, ergonómiai megfontolások) vár megoldásra és számos kérdést kell még megválaszolni ahhoz, hogy ezek az eljárások széles körben elterjedhessenek. A sikeres technikai fejlesztések ellenére e módszerek alkalmazása egyelőre a kezdeti fázisban van, és az indikációk pontosítása, valamint az eszközök további tökéletesítése szükséges a jövőben. Orv. Hetil., 2011, 152, 785–792.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Langmár
and
Péter Sziller
Open access

By using the baking quality parameters from a long-term experiment the effect of fertilization (N+PK) on wet gluten contents and farinograph values were determined on chernozem soil under continental climatic conditions. In the average of years and varieties fertilization highly increased the wet gluten content (in the control treatment 27,6 %, in the N 300/150 +PK fertilizer treatment 35,97 %). Fertilizer application also had favourable effects on farinograph values. These effects, however, were rather moderate (in the control treatment 56,2, in N 300/150 +PK fertilizer treatment 61,4).We could increase the stability of the quality by using of appropriate fertilizer doses. The correlation between fertilization and wet gluten content was medium (0.343 xx –0,694 xx ) and between fertilization and farinograph values was weak (0.030–0.419 xx ).

Restricted access

Objectives

Treatment of paravisceral aortic infections poses several challenges because standard therapy with excision of all infected tissues and extraanatomic reconstruction is frequently not possible without jeopardizing visceral perfusion. In situ reconstruction with rifampin-soaked prosthetic graft or endovascular repair with stent grafts runs the risk of reinfection. We present a case of a paravisceral aortic infection, where cryopreserved allograft was used for the reconstruction of the aorta.

Methods

Medical documentation and CT angiography studies were retrospectively reviewed for a patient in a tertiary care center.

Results

A 62-year-old male patient presented with an infected pseudoaneurysm of the paravisceral aorta at the level of the celiac artery. He had previously undergone multiple orthopedic surgical interventions and developed methicillin-resistant Staphylococcus aureus infections. We successfully repaired the paravisceral pseudoaneurysm with excision of all infected tissues and in situ aortic replacement with a cryopreserved allograft.

Conclusion

In case of infected aortic pseudoaneurysm, the use of cryopreserved aortic allograft is a reliable choice for reconstruction of the aorta.

Open access

A szerzők a vastagbélszűrés módszereinek áttekintése során a kolonoszkópia szerepét mutatják be. Ez a módszer kiemelten érzékeny és fajlagos a colorectalis rákok és adenomák kimutatásában. Lehetőséget ad arra is, hogy a vizsgálat során a rákelőző állapotnak megfelelő adenomát eltávolíthassák, ezáltal a rák kialakulásának alapját szüntetik meg. A kolonoszkópia a vastagbélszűrés elsődleges egylépcsős költséghatékony módszere.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Három megyében vizsgálták a halottvizsgálati bizonyítványok kitöltését boncolásra került, valamint boncolásmellőzött elhunytak esetében, különös tekintettel az erőszakos halálesetekre. Módszer: A három megyében valamennyi, 2006 és 2010 között bekövetkezett halálesetet vizsgálták. A halottvizsgálati bizonyítványok tekintetében rögzítették az alapbetegséget, a közvetlen halálokot, a halálozás jellegét, valamint a halottvizsgálatot kitöltő orvos kapcsolatát a halálesettel. Eredmények: A boncolások mellőzésének kérdésében a három megyében jelentős különbségek adódtak, attól függően, hogy ki töltötte ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Az erőszakos halálesetek körébe sorolható baleseti jellegű halálozás esetén 844 esetben, nem meghatározott sérüléses mechanizmus esetén 28 esetben mellőzték a boncolást. Öngyilkosság esetén 25 esetben, emberölés tekintetében egy esetben nem került sor boncolásra. Következtetések: A magyarországi jogszabályok szerint minden olyan esetben, amikor a halál nem természetes vagy kétséges, hogy természetes úton állt be, hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolást kell végezni. A halottvizsgálati bizonyítványok adatai alapján nem érthető, hogy erőszakos halálesetekben miért kerül sor a boncolás mellőzésére. Orv. Hetil., 2016, 157(52), 2082–2087.

Open access

Absztrakt:

A végstádiumú veseelégtelen betegek kezelésének folyamatos fejlődése és túlélési eredményeinek javulása következtében egyre nagyobb kihívást jelent tartós, jól működő arteriovenosus összeköttetés létrehozása. A HeRO (Hemodialysis Reliable Outflow) rendszer lehetővé teszi megfelelően funkcionáló arteriovenosus sönt képzését olyan betegekben, akiknél mindkét oldali centrális vénás elzáródás miatt felső végtagi sönt készítése már nem jönne szóba. Hazánkban először ültettünk be eredményesen HeRO graftot egy tartós hemodialízisben részesülő betegnél. Célunk az ezzel kapcsolatos tapasztalataink bemutatása. Esetismertetésünkben a betegdokumentációt, a pre- és posztoperatív képalkotó vizsgálatokat tekintettük át. Betegünk (73 éves nő) 12 éve részesül rendszeres hemodialíziskezelésben. Mindkét felső végtagon számos alkalommal történt arteriovenosus fistula létrehozása, fistulathrombectomia, valamint mindkét oldalon sor került tartós tunelizált dialíziskanül használatára. Bal oldali könyöktáji fistulájának elzáródását követően konvencionális sönt képzése nem jött szóba a mindkét oldalon kialakult vena subclavia occlusióra tekintettel, ezért HeRO graft implantációja mellett döntöttünk. A sikeres graftimplantációt követően 7, majd 12 hónappal történt graftthrombectomia és endovascularis intervenció, melyet követően ismét jó hatásfokú hemodialízis végezhető a grafton keresztül. A mindkét oldali felső testfél centrálisvéna-occlusiója esetén a HeRO graftrendszer megfelelő alternatívája lehet a tunelizált dialíziskanülöknek és alsó végtagi arteriovenosus összeköttetéseknek. Orv Hetil. 2019; 160(31). 1231–1234.

Open access

Cirrhosis and cholelithiasis. Laparoscopic or open cholecystectomy?

Előnyös-e májcirrhosisban szenvedő betegeknél az epekövesség laparoszkópos műtétje?

Orvosi Hetilap
Authors:
Levente Déry
,
Zoltán Galambos
,
Péter Kupcsulik
, and
Péter Lukovich

Napjainkban az epehólyag-kövesség esetében a laparoszkópos cholecystectomia a standard műtéti megoldás. Az ellenjavallatok köre csökkent, ma már nem számít egyértelmű kontraindikációnak például a korábbi hasi műtét, a súlyos epehólyag-gyulladás, illetve a graviditás sem. A laparoszkópos technika előnye és haszna májcirrhoticus betegek esetében még bizonytalan. Módszer és betegek: A Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikáján 1996 és 2006 között 52, májcirrhosisban szenvedő és epehólyag-kövesség miatt műtétre került beteg adatait dolgozták fel retrospektív tanulmány formájában. A nő-férfi arány 2,7:1, az átlagéletkor 58,5 év (31–87) volt. A betegek Child szerinti megoszlása: A = 36, B = 14 és C = 2. Huszonhárom hagyományos (open cholecystectomia – OC) és 29 laparoszkópos (LC) cholecystectomiát végeztek, az utóbbiak közül 4 esetben konverzióra kényszerültek. Eredmények: Az átlagos műtéti idő Child A, B cirrhoticus betegeknél LC esetében 86,5 perc, hagyományos műtétnél 86,21 perc volt. Child C cirrhoticus betegeknél mindkét esetben nyílt cholecystectomia történt, az átlagos műtéti idő 81,5 perc volt. Posztoperatív szövődmény (Child A, B) 8 esetben fordult elő (LC/1, OC/7), míg a Child C pácienseknél mindkét esetben. Az átlagos kórházi tartózkodás 7,6 (LC), illetve 12,45 (OC) nap volt. Ugyanez a Child C betegeknél 28 napra emelkedett. A posztoperatív szakban 4 beteget vesztettek el, mindegyikük nyílt cholecystectomián esett át, Child B (3 beteg), illetve Child C (1 beteg) stádiumú májcirrhosisban szenvedett, és befolyásolhatatlan hepatorenalis szindróma alakult ki. Következtetés: Eredményük alapján kompenzált, Child A és B stádiumú cirrhoticus betegeknél az LC biztonságos eljárás. Bár a májcirrhosis a műtéti kockázatot extrém mértékben megnöveli, valamint a szövődmények lehetőségét, a hospitalizációt és a műtét idejét is emeli, a cirrhoticus betegek szimptómás cholelithiasisa egyértelmű műtéti javallatot képez.

Restricted access