Search Results

You are looking at 1 - 10 of 71 items for

  • Author or Editor: Zoltán Sándor x
Clear All Modify Search
Authors: Zoltán Kukor and Sándor Valent

A praeeclampsia a legveszélyesebb terhességi kórképek közé tartozik, egyike a vezető terhességi halálokoknak. A betegség kialakulása a placentához köthető. A patomechanizmusban kulcsszerepet tulajdonítanak az elégtelen NO-szintézisnek. A placentában az endothelialis izoforma (eNOS) a jellemző, ennek ismert zavarait foglaljuk össze. Csökkentheti a NO-szintézist szubsztrát- (arginin), kofaktor- (tetrahidrobiopterin, BH4) és kalciumhiány. Praeeclampsiában nőhet a nem észteresített szabad zsírsavak (FFA), a szolubilis VEGF-receptor (sVEGFR), az aszimmetrikus dimetil-arginin, a reaktív oxigéngyökök és a glükóz szérumszintje. Ezek különböző útvonalakon csökkentik a NO mennyiségét. Ismert a praeeclampticus placenták egy részében az enzim csökkent BH4 iránti affinitása, ami a NO-szintézis csökkenésén túl emelkedett szuperoxid-termelést is okozhat. A praeeclampsiához – nem kellően bizonyítottan – eNOS-polimorfizmusokat is társítottak (D298E, –786T→C). A dohányzásnak preventív hatása van praeeclampsia ellen. A hatásmechanizmus nem tisztázott, a NO-szintézisre fokuszálva is ellentmondásokkal teli. A dohányfüst az eNOS expresszióját csökkenti, az aktivitását emelő Ser1177 és az enzimaktivitást gátló Thr495-foszforilációt egyaránt fokozza. Az oxidatív stresszel a NO-szint közvetlenül csökken. A dohányzás csökkenti az FFA-szintet, ami az eNOS-aktivitás növekedését okozhatja. A dohányzás CO-ot termel, ami részben NO-mimikáló hatásával pótolhatja a NO-t. Orv. Hetil., 2010, 151, 2125–2135.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A lumbalis derékfájás a társadalomra és a gazdaságra is jelentős hatással bíró tényező. Magyarországon a derék- vagy hátfájástól szenved a lakosság 21%-a, és tízből hatan gyógyszert is szednek a betegségre. A fájdalom kezelésének terápiája összetett, jelenleg nincs egységesen igazolt, hatékony módszer a betegség kezelésére. A derékfájdalommal kapcsolatban négy összetevőt érdemes megvizsgálni: a gerinc geometriáját, a gerinc degeneratív morfológiai elváltozásait, a betegeknek az elváltozással együtt járó fájdalmát és a funkciókárosodás mértékét. Célkitűzés: Megvizsgálni a lumbalis lordosis eloszlásának és a porckorongok degenerációjának kapcsolatát matematikai analízissel és annak szoftveres alkalmazásával. Módszer: 60 beteg MRI-felvételeinek algoritmikus elemzése és diszkriminanciaanalízis alkalmazásával degenerációs osztályokba történő besorolása. Eredmények: A kidolgozott degenerációs osztályokba sorolás esetén három vizsgált független változó mutat szignifikáns hatást: a nem, az életkor és a kitérési százalék (K), a sztenderdként használt Cobb-szög viszont nem. Az alkalmazott diszkriminanciafüggvények összes helyes besorolási (ún. prediktív) értéke 83%, a legrelevánsabb, súlyos degenerációs osztályba történő helyes besorolási érték pedig 92%. Következtetés: A vizsgálati minta elemzése alapján a nem, az életkor és a lumbalis gerinc geometriáját jellemző K (lordosisdisztribúció) értékeivel az ágyéki gerinc átlagos degenerációjának mértéke indirekt módon meghatározható az ingyenesen és online használható Spinalyze Software segítségével. Orv Hetil. 2020; 161(31): 1286–1292.

Open access
Authors: Szilvia Hidvégi, Ferenc Rácz, Zoltán Tóth and Sándor Nándori
Restricted access
Authors: Csilla Uri, József Prokisch, Erzsébet Sándor and Zoltán Győri
Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A fej-nyak régióban felmerülő feladatok megoldása gyakran társszakmák szoros együttműködését igényli, ahogy az általunk bemutatott kihívást jelentő esetekben is. Betegek és módszer: Az első betegnél bal arcfélen recidíváló basocellularis carcinoma miatt radikális műtét, majd chimera I. típusú anterolateralis thigh (ALT) lebennyel rekonstrukció történt. A második beteg esetében jobb arcfelet érintő laphámcarcinoma miatt végeztünk radikális műtétet és chimera I. típusú thoracodorsalis lebennyel rekonstrukciót. Harmadik betegünknél veleszületett bal oldali hemifacialis microsomia miatt profunda arteria perforator (PAP) lebennyel történt helyreállító műtét. A negyedik betegnél sérülésből fakadó jobb oldali hemimandibula-hiány miatt computer-aided design and computer-aided manufacturing (CAD-CAM) technikával megtervezett rekonstrukciót végeztünk szabadfibula-átültetéssel. Eredmények: Valamennyi választott rekonstrukciós megoldás a problémák kezelésében hatékony és biztonságos lehetőségnek bizonyult. Következtetés: A bemutatott példákon keresztül a maxillofacialis és plasztikai sebészet közötti együttműködés fontosságára, a felhasznált lebenyekkel pedig a rekonstrukciós lehetőségek eszköztárának folyamatos bővülésére szeretnénk felhívni a figyelmet.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus hidradenitis suppurativa (HS) egyetlen definitív, relapsusokat kiküszöbölő gyógymódja az érintett mirigyállomány teljes eltávolítása. Az így keletkezett hiányt pótolni kell. A rekonstrukciót leggyakrabban részvastag bőrrel (SSG) végzik, azonban az arteria thoracodorsalis perforátor (TDAP) fasciocutan lebeny alkalmazásával kedvezőbb funkcionális és esztétikai eredmény érhető el. Módszer: 2014. május és 2016. július között 14 betegnél történt HS miatti excisio utáni helyreállítás, két páciens esetében kétoldali. A rekonstrukció 15 alkalommal TDAP és egy esetben arteria thoracodorsalis kapilláris perforátor (TAPcp) lebennyel történt. Eredmények: A 16 lebeny közül kettő kivételével mindet egy domináns perforátor látta el. Egy esetben két domináns perforátor, egy további esetben kapilláris perforánsok látták el a lebenyt. A lebenyek mérete 6 × 8 és 10 × 15 cm között volt. 15 helyreállítás volt sikeres. Egy lebeny nekrotizált, valószínűleg a beteg együttműködésének hiánya miatt. Összefoglalás: Krónikus HS miatt végzett mirigyállomány-excisiót követően hiány keletkezik. Ennek rekonstrukciójában a TDAP-lebeny kiváló alternatívája az SSG által végzett helyreállításnak.

Restricted access
Authors: Dezső Kelemen, Zoltán Lőcsei, Róbert Papp, Sándor Ferencz and András Vereczkei

Absztrakt:

Esetismertetés: Esetünkben neoadjuváns onkológiai kezelést követően egy olyan pancreas baloldali tumor sebészi eltávolítását ismertettük, ami infiltrálta a truncus coeliacus oszlást és a gyomort is. A beavatkozás során a truncust resecáltuk, distalis pancreatectomiát, splenectomiát, total gastrectomiát, bal mellékvese-resectiót és cholecystectomiát végeztünk. Betegünk zavartalanul gyógyult, csupán átmeneti májfunkciós laboreltérést tapasztaltunk. A histologiai feldolgozás R1 resectiót mutatott, ezért adjuváns onkológiai kezelésre kerül sor. Megbeszélés: A pancreas distalis tumorai gyakran inoperábilisak. Ilyennek számított sokáig a truncus coeliacus oszlását involváló elváltozás is, azonban van lehetőség radikális műtétre a truncus resectiójával, ami után a máj artériás vérellátását a pancreaticoduodenalis árkád biztosítja. Egy esetünk kapcsán ismertettük a műtéti technikát és az ezzel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. Artériás infiltrációt mutató pancreastumor esetén feltétlenül ajánlott a preoperatív kemoterápia, mivel megfelelő válasz esetén van esély a daganat radikális eltávolítására.

Restricted access

Upper Carboniferous (Westphalian) coal-bearing fluvial sediments (Téseny Sandstone Formation) of the Slavonian-Drava Unit and their reworked pebbles and cobbles occurring in the western part of the Mecsek Mountains in Miocene conglomerate sequences (Szászvár Formation) were studied.  Based on the petrographic and geochemical characteristics, the sandstone studied consists of arkose, subarkose, litharenite and sublitharenite. The main clastic source was a recycled orogenic area (collision suture and fold-thrust belt) dominated by metamorphic rocks. It was associated with a probably Variscan magmatic arc as indicated by the volcanic rock fragments. The original source area of these clastic sediments was felsic and the analyzed sandstone could correspond to a continental arc/active margin tectonic suite.  The pebble and cobble-sized clasts of the conglomerate were predominantly derived from acidic and intermediate volcanic rocks, low-grade regional metamorphic rocks (different types of schist, metasandstone, mylonite, metagranitoid, gneiss, quartzite, and metaquartzite) and siliceous sedimentary rocks. Among the sedimentary clasts, reworked black siltstone and fine-grained sandstone from older (possibly Carboniferous) deposits are common. Chert and contact metamorphic rocks are present in minor quantity. The extracted volcanic clasts consist of andesite, trachyandesite, dacite and rhyolite. Their geochemistry suggests convergent, active continental margin affinity. Upper Carboniferous siliciclastic successions are widely known at the southeastern margin of the European Variscides. In the area of the Upper Silesian Coal Basin, the Cracow Sandstone Series (Westphalian C and D) shows a similar petrographic composition to that of the Téseny Sandstone Formation. Additionally, volcanic clasts of the Upper Carboniferous conglomerate from southern Transdanubia and the calc-alkaline volcanites from the Intra-Sudetic Basin can be characterized by similar geochemical patterns.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A terhességek 3–8%-ában megjelenő praeeclampsia kezelése még jelenleg sincs megoldva. Praeeclampsiában elégtelen a NO szintézise, ami hozzájárulhat az emelkedett vérnyomáshoz, proteinuriához, a placenta kóros vascularisatiójához is. Praeeclampsiás placentában a csökkent NO-szintézisnek az is oka lehet, hogy a NO-szintáz affinitása csökken a tetrahidrobiopterinhez (BH4), ezzel BH4-rezisztencia alakul ki. Az utóbbi években állatmodellekben és humánvizsgálatokban is megfigyelték, hogy a pravasztatin védhet a praeeclampsia kialakulása ellen. A pravasztatin egyik ismert pleiotrop hatása az, hogy emeli a NO-szintáz aktivitását. Célkitűzés: A pravasztatin hatásának leírása a BH4-rezisztens NO-szintáz aktivitására praeeclampsiás placentában. Módszer: A NO-szintáz aktivitását placentamikroszómában mértük C14-arginin szubsztráttal egészséges (n = 9) és praeeclampsiás (n = 9) minta felhasználásával. A NO-szintáz aktivitását 0,02 µM, fiziológiás 0,2 µM és farmakológiás 50 µM BH4 mellett mértük. Eredmények: 9 praeeclampsiás mintából egy volt BH4-rezisztens; a fiziológiás BH4-koncentráció nem növelte szignifikánsan a NO-szintáz aktivitását, míg az egészséges placenta-mikroszómák aktivitását átlagosan 60%-kal (p<0,01), a BH4-szenzitív praeeclampsiás minták NO-szintáz-aktivitását 67%-kal (p<0,01) növelte. 10 µM pravasztatin 32–38%-kal növelte a NO-szintáz aktivitását mindegyik BH4-koncentrációnál az egészséges, a BH4-szenzitív és a BH4-rezisztens praeeclampsiás mintákban is. Következtetés: 10 µM pravasztatin a BH4-rezisztens placenta NO-szintáz-aktivitását hasonló mértékben növelte, mint a placenta fiziológás BH4-koncentrációja (0,06–0,20 µM) a BH4-érzékeny NO-szintáz aktivitását. Vizsgálatunkkal tehát kimutattuk, hogy a pravasztatin a BH4-rezisztens praeeclampsiás placenta NO-szintáz-aktivitását fiziológiás szintre emeli. Orv Hetil. 2020; 161(10): 389–395.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A centrális kritikus fúziós frekvencia (CFF) mérése a szemészetben gyakran alkalmazott vizsgálat, segítséget adhat több szemészeti, neurológiai, belgyógyászati betegség diagnosztizálásában, illetve meglévő betegségek progressziójának követésében. Célkitűzés: A szerzők az IMEA ADR III digitális CFF-mérő készüléket tesztelték 30 fiatal, egészséges, magyar személyen. Módszer: Általános szemészeti vizsgálatot követően, a műszer által kibocsátott négyféle fénnyel végeztek méréseket, minden színnel ötször egymás után, két különböző napon, három különböző időpontban, standardizált körülmények mellett. A statisztikai elemzés során az intrasession-, intersession- és intervisit-variabilitást, az egyes színek közötti különbségeket és egyes befolyásoló faktorok hatásait vizsgálták. Eredmények: Az egyes mérési sorozatok között sem középértékben, sem a szórásokban nem találtak különbséget. A vörös színnel végzett vizsgálat küszöbérték-eredményei statisztikailag alacsonyabbak voltak a többinél, illetve a kék szín küszöbértékei alacsonyabbak voltak a zöldnél. A nemre, életkorra, íriszszínre és dohányzásra vonatkozóan nem találtak különbségeket a küszöbértékekben. Következtetések: A műszer egészséges populáción, egymástól független időpontokban, megbízhatóan, pontosan mér, az eredmények jól reprodukálhatóak. Orv. Hetil., 2016, 157(27), 1079–1086.

Open access