Search Results
You are looking at 1 - 9 of 9 items for
- Author or Editor: Zoltán Szöllősi x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt:
Bevezetés és célkitűzés: Három megyében vizsgálták a halottvizsgálati bizonyítványok kitöltését boncolásra került, valamint boncolásmellőzött elhunytak esetében, különös tekintettel az erőszakos halálesetekre. Módszer: A három megyében valamennyi, 2006 és 2010 között bekövetkezett halálesetet vizsgálták. A halottvizsgálati bizonyítványok tekintetében rögzítették az alapbetegséget, a közvetlen halálokot, a halálozás jellegét, valamint a halottvizsgálatot kitöltő orvos kapcsolatát a halálesettel. Eredmények: A boncolások mellőzésének kérdésében a három megyében jelentős különbségek adódtak, attól függően, hogy ki töltötte ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Az erőszakos halálesetek körébe sorolható baleseti jellegű halálozás esetén 844 esetben, nem meghatározott sérüléses mechanizmus esetén 28 esetben mellőzték a boncolást. Öngyilkosság esetén 25 esetben, emberölés tekintetében egy esetben nem került sor boncolásra. Következtetések: A magyarországi jogszabályok szerint minden olyan esetben, amikor a halál nem természetes vagy kétséges, hogy természetes úton állt be, hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolást kell végezni. A halottvizsgálati bizonyítványok adatai alapján nem érthető, hogy erőszakos halálesetekben miért kerül sor a boncolás mellőzésére. Orv. Hetil., 2016, 157(52), 2082–2087.
The objective of the research was to compare the taste attributes of different commercial soya drinks. Furthermore, the task was to determine the effect of different ingredients and processing technologies on the taste attributes of the product. Based on the results of electronic tongue measurements the instrument is able to determine the effect of the applied technology and to distinguish soya juice samples according to sensory preferences. Canonical discriminant analysis showed that the groups of two measurements of the same products were overlapping. Therefore, the electronic tongue measurements are supposed to be of acceptable repeatability. The canonical discriminant analysis showed that the taste attributes of soya juice made of hulled soybeans was beneficial for the taste attributes relative to that of the juice made of not-hulled soybeans. Three main groups could be observed from the analyzed six commercial soya drink samples based on canonical discriminant analysis. There is a group of top market brands having definite taste improver additives and another one containing three products having low amount of additives. However, the group of samples made of soybean and rice is located between the above-mentioned two groups in the discriminant score plot.
A szelén abszolút hiánya az emberi szervezetben igen ritkán következik be, de a szuboptimális napi szelénbevitel miatt kialakuló relatív szelénhiány észrevétlenül is kialakulhat. A szelénhiány számos ismert következménye közül a jelen közleményben a szerzők a férfifertilitásra gyakorolt hatásokat emelik ki, összefoglalva a legfontosabb biokémiai, állatkísérletes és humán vonatkozásokat.
Malignus emlőtumor? Gyulladásos emlőelváltozás? Ritka benignus kórkép?
A Rosai–Dorfman-betegség megjelenése az emlőben
Malignant breast cancer? Mastitis? Rare benign disease?
Rosai-Dorfman disease of the breas
Esetismertetés
A Rosai–Dorfman-betegség egy ritka, benignus, non-Langerhans sejtes histiocytosis, melyet masszív lymphadenoptahiaval járó sinus histiocytosisként is neveznek. Klasszikus formája a noduláris, azonban extranodalis manifesztáció is előfordul. Esetünkben egy 58 éves nőbeteget a bal emlő belső-felső quadránsának megfelelően kialakult többszörös, livid kután csomó, valamint ugyanezen quadránsban tapintható rezisztencia miatt vizsgáltunk. A klinikai megjelenés alapján emlőcarcinoma kután metasztázisára gondoltunk. A bőrelváltozások egyikéből vett excisionalis biopszia és az emlőben tapintható csomóból vett core biopszia vizsgálati eredményei ellenére a Rosai–Dorfman-betegség diagnózisát csak a sebészi excisiót követően a végleges szövettani vizsgálat adta.
Megbeszélés
A Rosai–Dorfman-betegség ritka extranodalis megjelenési formája az emlőben kialakuló forma. Ismerete differenciáldiagnosztikai szempontból fontos.
Az idiopathiás inflammatoricus myopathiák szisztémás, a proximalis végtagizmok szimmetrikus gyengeségével jellemezhető autoimmun betegségek. Közéjük tartozik a nekrotizáló autoimmun myopathia alcsoport, amit nemrégiben ismertek fel különálló entitásként. A jellegzetes proximalis izomgyengeség mellett igen magas kreatinkinázszintek, elektromiográfián a jellegzetes myopathiás triász jelenléte, szövettanilag pedig izomsejtnekrózis jelentős gyulladás nélkül jellemzőek rá. Az összefoglaló közlemény célja, hogy általános áttekintést adjon erről a ritka entitásról, amelyet azonban minden esetben gyorsan kell diagnosztizálni és kezelni. Orv. Hetil., 2012, 153, 1502–1507.
Efforts have been made to predict the sensory profile of coffee samples by instrumental measurement results. The objective of the work was to evaluate the most important sensory attributes of coffee samples prepared from ground roasted coffee by electronic tongue and by sensory panel. Further aim was to predict the Arabica concentration and the main sensory attributes of the different coffee blends by electronic tongue and to analyze the sensitivity of the electronic tongue to the detection of poor quality coffee samples. Five coffee blends with known Arabica and Robusta concentration ratio, five commercially available coffee blends and a poor quality coffee were analyzed. The electronic tongue distinguished the coffee samples according to the Arabica and Robusta content. The sensory panel was able to discriminate the samples based on global aroma, bitterness and coffee aroma intensity (p < 0.01). The Arabica concentration was predicted from the electronic tongue results by PLS with close correlation and low prediction error. Models were developed to predict sensory attributes of the tested coffee samples from the results obtained by the electronic instrument.
Primer myxoid tüdősarcoma ritka esete
Rare case of primary pulmonary myxoid sarcoma
A tüdőből kiinduló rosszindulatú mesenchymalis daganatok ritkák, többnyire agresszív, áttétet képző tumorok, melyek az összes rosszindulatú tüdődaganatnak csak a 0,013–1,1%-át teszik ki. Az Egészségügyi Világszervezet 2015. évi beosztásában külön entitásként szereplő primer myxoid tüdősarcoma egy még ritkábban előforduló tüdősarcoma-típus: a legtöbb esetben ismétlődő kiegyensúlyozott kromoszomális transzlokáció jellemzi, amely az EWSR1–CREB1 fúziós génhez vezet. Eddig 37, myxoid tüdősarcomás esetet közöltek az irodalomban. Esetünk kapcsán áttekintjük a primer myxoid tüdősarcoma fontosabb jellemzőit és differenciáldiagnosztikáját, valamint áttekintést adunk az irodalomban eddig talált myxoid tüdősarcomás betegekről. Egy 47 éves, primer myxoid tüdősarcomás beteg esetét mutatjuk be, akinél rapid endobronchialis progressziót mutató, jobb oldali centrális tüdőtumor igazolódott, mely empyemával szövődött. Az EWSR1-gén transzlokációját betegünknél nem lehetett kimutatni. A kemoterápiás kezelés mellett, átmeneti egyensúlyi állapotot követően, tumorprogresszió alakult ki. A molekuláris genetikai vizsgálat során a MET-gén 14. exonjának ’skipping’ mutációját igazoltuk, amelyre célzott tirozin-kináz-gátló kezelés indult. A primer myxoid tüdősarcoma a mesenchymalis tumorok nonvascularis, orsósejtes tumorai közé sorolható, a jellegzetes EWSR1–CREB1 fúziós gén transzlokációjával. A férfi-nő arány közel egyező, középkorú nők körében némileg gyakoribb előfordulású (1,5 : 1). Az átlagéletkor 44 (23–80) év. Általában jobb felső lebenyi (62%), illetve endobronchialis (85%) elhelyezkedésű. Specifikus tünettan hiányában a diagnózis nem könnyű. Immunhisztokémiai módszerek, a jellegzetes szöveti kép, illetve a molekuláris genetikai vizsgálat erősítheti meg a diagnózist. A primer myxoid tüdősarcoma ritka entitás, specifikus tünetek nélkül. Betegünknél a myxoid tüdősarcoma empyemával szövődött, mely miatt mellűri drenázs történt. Az előrehaladott stádium miatt reszekcióra nem került sor. Pulmonalis sarcomákban a legjobb eredményeket radikális műtéti eltávolítással lehet elérni, inoperábilis esetekben a sarcomákra vonatkozó terápiás ajánlások irányadóak. Esetünk a myxoid tüdősarcomák azon ritka csoportjába tartozik, amelynél célzott kezelésre alkalmas MET-aktiváló mutációt lehetett kimutatni. Orv Hetil. 2023; 164(27): 1077–1083.
A tüdő histiocytás sarcomája
Pulmonary histiocytic sarcoma
A histiocytás sarcoma ritka, malignus vérképző szervi daganat. Tüdőben való előfordulása nagyon ritka. Az esetek kis száma, valamint a betegség klinikai és patológiai jellegzetességei miatt diagnosztikus kihívást jelenthet. Optimális kezelése egyelőre nem ismert, lokális esetekben – az elhelyezkedéstől és a mérettől függően – a sebészeti eltávolítás a komplex onkoterápia részét képezi. Egy 52 éves férfi beteg esetét ismertetjük, akinél a bal tüdőben centrálisan elhelyezkedő daganat miatt pulmonectomiát végeztünk. A szövettan histiocytás sarcomát igazolt. Az eset kapcsán rövid irodalmi áttekintést nyújtunk a betegség klinikumáról. Orv Hetil. 2023; 164(34): 1350–1357.
Különböző eredetű malignus agydaganatok invazivitásának panelszerű vizsgálata
Expression pattern of invasion-related molecules in cerebral tumors of different origin
Absztrakt
Az agydaganatok kezelésének hatékonyságát környezeti infiltrációs képességük jelentősen befolyásolja. A várható túlélés az intrakraniális tumorok eltávolíthatóságától nagymértékben függ. A glioblasztómák kifejezetten magas kiújulási arányában döntő szerepe van a környezeti infiltrációnak. Ezzel szemben a hasonlóan anaplasztikus bronchogén adenokarcinóma agyi áttétei sokkal kevésbé szűrik be az agyállományt, így radikális eltávolításuk általában rutinszerűen kivitelezhető. A glioblasztómák kiugróan magas infiltrációs képessége molekuláris hátterének pontosabb megismeréséhez az invázióban résztvevő molekulák mRNS-expressziójának meghatározásával kerülhetünk közelebb. E molekulák együttes, panelszerű vizsgálatát végeztük el két eltérő inváziós képességgel rendelkező tumorban. Idegsebészeti műtéttel eltávolított öt glioblasztóma és öt adenokarcinóma áttéti tumormintán 29 molekula mRNS-expresszióját határoztuk meg kvantitatív reverz transzkriptáz polimeráz láncreakcióval (QRT-PCR), majd 9 célmolekulára vonatkozóan immunhisztokémiai vizsgálatok történtek. Célmolekuláink az epidermális növekedési faktor receptorok (EGFR), az integrin-receptorcsalád és legfontosabb ligandjaik: a kollagének, fibronektin és lamininek köréből kerültek ki. Hat molekula esetében észleltünk szignifikáns mRNS-expresszióbeli különbséget a glioblasztóma és az áttéti daganat között. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal négy esetben találtunk proteinszinten verifikálható eltéréseket. A glioblasztómák agyi áttéti daganatot jelentősen meghaladó inváziós tulajdonságáért felelős molekulák panelszerű vizsgálatával egyszerűen és gyorsan meghatározhatók a két daganattípusra jellemző fő különbségek: eredményeink a gliómák invazivitásában már ismert ErbB1 mellett az alfa7 integrin szerepére is felhívják a figyelmet.
