Search Results

You are looking at 1 - 10 of 110 items for

  • Author or Editor: Zoltán Tóth x
Clear All Modify Search

A talajok aggregátum-stabilitásának ismerete kulcsfontosságú a talajtermékenység fenntartásának és növelésének hatékony kivitelezése, valamint a talajok védelme szempontjából.

A talajaggregátumok kialakulása és végső soron a stabilitása is jórészt a szerves anyagok mennyiségének és minőségének függvénye. Találunk közöttük állandó, cementáló jellegű anyagokat, ill. átmeneti jellegű kötőanyagokat is. Mivel a talajok különböző mértékben tartalmazzák ezen anyagokat, és azok különböző ideig hatnak az aggregátumok szerkezetének stabilitására, indokolt lehet különböző szervesanyag-kiegészítésű hosszú távú tartamkísérletek mintázása az aggregátum-stabilitás értékek meghatározására.A tartamkísérletek bázisán már korábban is végeztünk a talaj agronómiai szerkezetére és szerkezeti stabilitásra irányuló vizsgálatokat. Ezekre alapozottan új tartamkísérleti parcellák vizsgálatával folytattuk aggregátum stabilitás vizsgálatainkat a növekvő adagú műtrágyázás és a különböző formájú szerves anyag visszapótlású kezelésekben.

Vizsgálatainkban a vízálló aggregátumok százalékos arányát határoztuk meg (Water-stable aggregates, WSA) egy Eijkelkamp (Hollandia) nedves szita segítségével. Vizsgálatainkhoz az 1–2 mm közötti talajfrakciót használtuk. A méréseket 250 mikronos szitákon végeztük.

A mintavétel után két héttel végzett vizsgálatok eredményeiből megállapítottuk, hogy a szervestrágya-kiegészítések közül a szár+zöldtrágya leszántás adta a legnagyobb stabilitás értéket. A N-adagok közül pedig a 140 kg·ha−1 kezelésben mértük a legnagyobb értéket. Utóbbi szignifikánsan nagyobbnak bizonyult minden más N-kezelésénél. A kombinációs hatások vizsgálatánál a szárleszántásos változat 140 kg·ha−1-os nitrogénadag melletti stabilitás értéke több mint kétszerese volt a nem szervestrágya-kiegészítésű kontroll N-parcellákénak.

A mintavétel után három hónappal végzett stabilitásvizsgálat eredményei alap-ján a trágyázási változatok makroaggregátum-stabilitás értékei kiegyenlítődtek. Az N-adagok hatását vizsgálva azonban a korábban legnagyobb stabilitású 140 kg·ha−1-os N-kezelés adta a legkisebb értéket. A két időpont eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy a stabilitás értékek minden trágyázási változatban és a 140·kg ha−1-os N-adag kivételével minden N-kezelésben jelentősen növekedtek.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Tamás Hermann, András Makó, Ferenc Máté, Gergely Tóth and Zoltán Tóth
Restricted access
Restricted access

A szerzők ismertetik a legfontosabb söripari tulajdonságok vizsgálatait az őszi árpánál. A klasszikus minőségi kritériumok, mint a fehérjetartalom és az osztályozottság mellett a dolgozat további, a söripar számára fontos jellemzőket is bemutat. Szemlélteti az egyes minőségi tulajdonságokra ható tényezőket. E tulajdonságok ismerete és összefüggése, valamint az őszi és tavaszi sörárpa termesztéstechnológiája fontos mind az árpanemesítők, mind a növénytermesztők számára.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Wettstein, Szabolcs József Tóth and Zoltán Máthé

Absztrakt:

A májtranszplantáció eredményei az elmúlt évtizedekben jelentősen javultak. Egyre több beteg számára jelent életmentő kezelést a májátültetés, miközben az indikációk köre is változik. A világszerte fennálló szervhiány azonban új stratégiák kidolgozására készteti a szakmát. A donorkritériumok észszerű kiterjesztésével, precízebb szervallokációval, személyre szabott donációval, élődonációval, gépi perfúzió alkalmazásával és a szívmegállást követő donáció bevezetésével új távlatok nyílnak, amelyek eredményeként a májtranszplantáció egyre több végstádiumú májbeteg számára válhat elérhetővé. Összefoglaló közleményünkben az új lehetőségeket és kihívásokat mutatjuk be a magyarországi májtranszplantációs program tükrében. Orv Hetil. 2019; 160(29): 1127–1135.

Open access

A petefészek monodermalis teratomájaként megjelenő pajzsmirigyszövetet tartalmazó daganat ritka megbetegedés. A szerzők saját műtéti anyagukban 1986–2002 között összesen 94 petefészek-teratomás esetet találtak, közülük 3 eset struma ovariinek bizonyult. Eseteik elemzésével megállapítják, hogy a struma ovarii klinikai tünetei és patológiai jellemzői változatosak, ami vonatkozik a tumor nagyságára, a fájdalomra, mint vezető tünetre, az ascites, valamint a hormonális aktivitás jelenlétére vagy hiányára. Feltételezik, hogy a kórkép nagy valószínűséggel „aluldiagnosztizált”. A szövettani vizsgálómódszerek kiterjesztésével a diagnosztika hatásfoka bizonyára növelhető. Orv. Hetil., 2011, 152, 964–966.

Restricted access

Elméleti háttér: Durkheim fogalmazta meg elsőként a társadalmi integráció és az öngyilkosság közötti összefüggést. Vizsgálatai során azt találta, hogy az az egyén, aki lazán kötődik a társadalomhoz, nagyobb öngyilkossági kockázatnak van kitéve. A társadalmi integráció egy sajátos része, aspektusa a közösség nagyobb eseményeiben, ünnepeiben való részvétel. A társadalomba stabilan integrálódott személy nem csak elfogadja, hanem gyakorolja is közössége ünnepeit, kiemelt eseményeit, mert egy-egy ilyen alkalommal is ki tudja nyilvánítani a társadalom iránti elkötelezettségét, a közösséghez tartozás érzését. Phillips szerint ilyen társadalmi integrációt erősítő esemény az USA-ban az elnökválasztási időszak. Megfigyelése szerint a választások éveinek két hónapjában (szeptember—október) az összhalálozási ráta alacsonyabb, mint a nem választási évek azonos hónapjaiban. Ezt a jelenséget „death-dip effect”-ként írta le, melyet később több szerző az elnökválasztások előtti időszak alatt tapasztalható öngyilkossági gyakoriságra is érvényesnek talált. Cél: A parlamenti választások és az öngyilkossági események számának alakulása közötti összefüggések vizsgálata magyarországi viszonyok között. Módszer: A szerzők a magyarországi országgyűlési választások évének három hónapjában az öngyilkossági események gyakoriságáról kapott adatokat összevetették a nem választási évek megfelelő hónapjainak adataival. Vizsgálták továbbá a választás napját megelőző és követő héten, valamint a választás napján történt öngyilkos cselekmények számát. A vizsgálat során varianciaanalízist (ANOVA), Poisson-modellt és idősoros megközelítést alkalmaztak. Eredmények: 1. A hazai parlamenti választási napokon az öngyilkosságok száma magasabb volt, mint a nem választási márciusi—áprilisi—májusi vasárnapokon, de a különbség nem bizonyult szignifikánsnak. 2. Nem jelentkezett az öngyilkosságok számának változása a választások előtti és utáni hét napjain sem. 3. Vizsgálatunk szerint nem volt kimutatható az öngyilkossági esetek számának csökkenése az országgyűlési választások két hónapjában (április—május) a többi, nem választási év azonos hónapjainak öngyilkossági eseményeivel összevetve sem. Következtetések: A vizsgálatok azt mutatták, hogy hazai viszonyok között nem bizonyítható a parlamenti választások társadalmi integrációt fokozó hatása, így a death-dip jelenség sem volt észlelhető. Figyelemre méltó eredmény ugyanakkor, hogy a választások vasárnapjain az országos öngyilkosságok számai magasabbak voltak a nem választási vasárnapokhoz képest, bár a különbség nem volt szignifikáns.

Restricted access