Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Zoltán Vass x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A tanulmány a képi kifejezéspszichológia vizsgálati eszközeihez tartozó közös rajzvizsgálat módszerét ismerteti. Részletesen áttekinti a nemzetközi és hazai előzményeket, majd egy a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében kidolgozott, empirikus kutatásokon alapuló jelölési és értelmezési módszert (Drawing Together Method) mutat be. A vizsgálat egyszerre projektív és objektív, mert a képi produktum is értelmezhető kifejezéspszichológiai módszerekkel, és a társas viselkedés megfigyelési adatai is. A módszer a megfigyelt globális és specifikus reakciók elemzésére épül, amelyet interakciódinamikai és kommunikációs elemzés egészít ki. A globális elemzés a résztvevők viselkedését elemzi a produktum, a térhasználat, a vezetés, a kapcsolatképzés, az érzelmi bevonódás és az analógiás jelenségek értelmezésével. A specifikus reakciók elemzésének három szakasza az előkészítés, a folyamat és a címadás. A kommunikációs elemzés négy aspektust vizsgál: tartalom, kifejezés, felszólítás és kapcsolat; végül az interakciódinamikai elemzés fő dimenziói az interakció hőfoka, az aktivitás, az interaktivitás és a dominancia.

Restricted access

A healthy Hungarian society in 2025: Vision or possible reality?

Inexpensive preventive action plans, instead of a costly reorganization of public health services, for shaping health-conscious, future-oriented thinking

Society and Economy
Author: Zoltán Vass

If one extrapolates present social circumstances, one comes to the conclusion that much more emphasis should be placed on health and physical activity, possibly through the life-span development of younger generations, in order to avoid the negative influences of civilization. Otherwise, humans will not be able to compensate for the absence of health even with an enormous aggregation of financial and cultural goods. In other words, accumulated knowledge and capital are worth little without health. To deal with the new challenges of sport, health, and physical activity on their merits, the old-fashioned mode of thinking should be refashioned or should be replaced. This process is possible only with a number of substantial changes that will be able to influence common knowledge in order to educate an active, creative, healthy, and self-confident society. Today, in an economically and culturally unstable environment, the smallest effects can cause a number of unpredictable (favorable or unfavorable) changes in our everyday life due to negative feedback. For this very reason, in our knowledge-based society, optimal physical and mental health and their practical applicability in everyday life should be an achievable goal for the individual. This paper is addressed to explore the thinking of secondary school students about social regeneration in Hungary by asking them what kind of tools they can imagine which could help them achieve an optimal physical and mental health and how they can apply the knowledge in their future adult life. The young people involved in this research claim that physical education (PE) in secondary schools can provide an acceptable tool for the required regeneration and it can prove to be adequate in the formation of a health-confident society as well. The present paper claims, however, that physical education is able to fulfill this role only if it goes through massive structural changes taking the demands and claims of the younger generation into consideration.

Restricted access

A tanulmány a kinetikus családrajz (Kinetic Family Drawings, KFD) klinikai alkalmazásának hazai tapasztalatairól számol be azzal a céllal, hogy elősegítse a módszer beépülését a hazai klinikai pszic-hológia, gyermekpszichológia és -pszichiátria eszköztárába. A családrajz történetének és típusainak áttekintése után a kinetikus családrajz technikáját mutatja be, majd bevezetést nyújt az értelmezés folyamatába, ismertetve a szerző gyakorlatában leghasznosabbnak talált értelmezési szempontokat. A kinetikus családrajz alkalmazását egy esettanulmány illusztrálja, melyben a családrajz többféle típusa (hagyományos családrajz, kinetikus családrajz és kinetikus állatcsaládrajz) is összehasonlítás-ra kerül. A tanulmányt a kinetikus családrajz pszichometriai értékelése (reliabilitás és konstruktvaliditás), valamint a kutatási perspektívák áttekintése zárja, amelyben a szerző elkülöníti a kinetikus családrajz kétféle használati módját: hipotézisgeneráló eszköz és pszichometriai értelemben vett teszt. Az előbbi értelemben a kinetikus családrajz szerepe a klinikus számára pszichodiagnosztikai hipotézisek megalkotása, amelyek további igazolást kívánnak. Szigorú értelem-ben vett tesztként az alapvető moderátorváltozókat figyelembe vevő normák kialakítására és további, jól megtervezett reliabilitás-, illetve validitásvizsgálatokra van szükség. Ez utóbbiak legfontosabb alapelvei az objektív, reprodukálható értékelési módszer használata, a globális-holisztikus elemzés, valamint az egyedi grafikus jegyek helyett a komplex mintázatok feltérképezése. A tanulmány konklú-ziója szerint a kinetikus családrajz megítélése pozitív a nemzetközi szakirodalomban: a módszer jól alkalmazható a klinikumban és a kutatásban egyaránt.

Restricted access

A tanulmány a kinetikus iskolarajz (Kinetic School Drawings, KSD) értelmezését mutatja be a rendszerszemléletű konfigurációelemzés (SSCA) módszerével. A bevezetőben kifejezéspszichológiai szemléleti keretet vázol fel, amelyben a rajzot a kifejező viselkedés részének tekinti, elhelyezi a tesztet a rajzvizsgálatok rendszerében és röviden kitér a teszt előzményeire. A tesztfelvétel módszere után részletesen ismerteti a kinetikus iskolarajzok rendszerszemléletű konfigurációelemzési módszerét. Célja, hogy olyan értelmezési módszert adjon a gyakorló pszichológusok kezébe, amely szótárszerű jelentésadás nélkül vezet el a kinetikus iskolarajz megértéséhez és olyan összefüggések hálózatát eredményezi, amelyek mindig egyedi módon szólnak a gyermekről. A tanulmány befejező része a kinetikus iskolarajzokkal végzett, hazai kutatási eredményekről ad összefoglalót.

Restricted access

A petefészek monodermalis teratomájaként megjelenő pajzsmirigyszövetet tartalmazó daganat ritka megbetegedés. A szerzők saját műtéti anyagukban 1986–2002 között összesen 94 petefészek-teratomás esetet találtak, közülük 3 eset struma ovariinek bizonyult. Eseteik elemzésével megállapítják, hogy a struma ovarii klinikai tünetei és patológiai jellemzői változatosak, ami vonatkozik a tumor nagyságára, a fájdalomra, mint vezető tünetre, az ascites, valamint a hormonális aktivitás jelenlétére vagy hiányára. Feltételezik, hogy a kórkép nagy valószínűséggel „aluldiagnosztizált”. A szövettani vizsgálómódszerek kiterjesztésével a diagnosztika hatásfoka bizonyára növelhető. Orv. Hetil., 2011, 152, 964–966.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Ferenc Grezsa, Zsuzsanna Mirnics, András Vargha, Zsuzsanna Kövi, Sándor Rózsa, Zoltán Vass, and Tamás Koós

Absztrakt

Elméleti háttér: A drogok használatának széles körű elterjedtsége és a kipróbálás egyre korábbi időpontra kerülése miatt napjaink fontos kutatási célja a szerekhez kapcsolódó rizikó- és védő faktorok azonosítása. Az „Iskolai Egészségfejlesztés és Univerzális Drogmegelőzés” (IEUD) elnevezésű kutatást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatócsoportja indította. Reprezentatív adatok alapján hiteles képet kívántunk nyerni a 6—18 éves iskolás generáció mentálhigiénés állapotáról, ezen belül a szerhasználatról (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás), a kockázati tényezőkről, illetve a védő (preventív, protektív) faktorokról. Elemzésünkben elsősorban a szerek kipróbálásának és használatának környezeti-kapcsolati összefüggéseit tártuk fel. Módszerek: A vizsgálatban 7623, 1., 3., 5., 7., 9. és 11. osztályos tanuló vett részt. Kérdőíves (tanórai) adatfelvételt végeztünk egy olyan komplex tesztbattériával, amely a szerhasználati szokásokon kívül rákérdezett a kapcsolati mintákra és modellekre, felmért továbbá számos pszichés faktort (pl. Big Five személyiségjegyek, deviancia, hangulati változók). Eredmények: A szerfogyasztási mutatók a Magyarországon készült korábbi reprezentatív vizsgálatok eredményeihez hasonlóan alakultak. A Globális Szerhasználati Mutató mintegy 51 százalékát lehet pszichoszociális változókkal magyarázni, ezen belül erősen meghatározónak találtuk a devianciát, az anyai nevelést, a családból és kortárs közösségből származó modelleket, egyes személyiségjegyeket (pl. extraverzió, neuroticizmus) és a másik nem körében való észlelt népszerűséget. Következtetések: Vizsgálatunk tanulságait a drogprevenció célkitűzéseinek és módszereinek kijelölésénél lehet alkalmazni. Álláspontunk szerint a célzott prevenció során fokozott figyelemmel kell kísérni a deviáns magatartásra veszélyeztetett csoportokat; továbbá egyes kockázatot jelentő személyiségjegyekkel bíró (pl. érzelmileg labilisabb) serdülőket. Adataink tükrében ígéretes eredményeket hozhatnak a családra fókuszáló, például szülői monitoring technikákat erősítő és a kortárscsoportokat bevonó intervenciók.

Restricted access

A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések – az egészségügyi dolgozók szerepe az ismeretek átadásában 2020 decemberében

Opinions about coronavirus vaccination – the role of healthcare workers in communication in December 2020

Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Mészáros, Zsuzsanna Mirnics, Zsuzsanna Kövi, Judit Arató, Zoltán Vass, Paszkál Kiss, and Sándor Rózsa

Összefoglaló. Bevezetés: A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések igen aktuális, társadalmi szempontból fontos területét adják az egészségmagatartással foglalkozó kutatásoknak. Célkitűzés: Vizsgálatunk a védőoltásról különbözőképpen vélekedő (oltást elutasító, oltást választó, oltáson nem gondolkodó, valamint bizonytalan) csoportok elemzését tűzte ki célul az oltás előnyeinek és hátrányainak, valamint az információforrások használatának tekintetében. Módszer: A mintát „A koronavírus-járvány okozta lelki tényezők utánkövetéses vizsgálatának” 2020 decemberében felvett adatai adják; a vizsgálat során 1009 fő válaszait egyszempontos varianciaanalízissel elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a budapestiek és a Közép-Magyarországon élők, az idősebbek, a férfiak, a magasabb iskolai végzettségűek, valamint a házasok választják nagyobb eséllyel a védőoltást. Az oltásról különbözőképpen vélekedő csoportokat az oltás előnyei jobban elkülönítik egymástól, mint az oltás hátrányai. Az előnyök közül a csoportokat főképp a társas, társadalmi érdekekre fókuszáló tételek differenciálják, melyek a járvány megfékezéséről, a fertőzés átadásáról szólnak. A használt információforrásokat elemezve pedig elmondható, hogy mind a négy csoport jobban támaszkodik a személyes (család, barátok) és az orvosi, egészségügyből érkező információkra, mint a médiából érkező hírekre. Következtetés: Az oltási csoportok véleménye az oltás pozitív hozadékait, különösképp társadalmi hasznosságát illetően tér el, mely vélemények a leginkább a személyes kapcsolatokon, így az egészségügyi dolgozók álláspontján keresztül formálódnak. Tehát az egészségügyben dolgozóknak kiemelkedő szerepük van a hozzájuk tanácsért fordulók differenciált megértésében, szakértői tájékoztatásában és megfelelő tanácsokkal való ellátásában. Orv Hetil. 2021; 162(24): 931–937.

Summary. Introduction: Beliefs regarding coronavirus vaccination provide very actual and socially important area in mental health research. Objective: The aim of our study was to differentiate the opinions related to coronavirus vaccination (acceptance, refusal, ignorance, hesitation). We analyzed advantages and disadvantages of vaccination, and the different channels in getting information about the vaccine. Method: Our study is part of the “Longitudinal examination of mental factors caused by the coronavirus epidemic” research project, wave of December 2020. We analyzed the responses of 1009 people by one-way analysis of variance tests. Results: Our results show that elder people, males, and those who have higher education are more likely to accept the vaccine. In addition, those who live in Budapest and Cental Hungary are more likely to choose vaccination against the coronavirus than those living in other areas. The groups with different opinions on vaccination are better discriminated by benefit-related than risk-related opinions. Those benefit-related items showed the largest variance between groups, which focused on social usefulness on curbing the epidemics, preventing the spread of the infection. Analyzing the sources of information, we found that all groups rely more on personal (family, friends) and medical health information than on news from the media. Conclusion: The opinions of the vaccination groups differ mostly regarding the positive benefits of vaccination, especially the social usefulness. Opinions are mostly formed through personal relationships including relations with healthcare workers. Healthcare professionals therefore have a key role in providing a differentiated understanding of those seeking advice, providing expert information and appropriate advice. Orv Hetil. 2021; 162(24): 931–937.

Open access

A módosított „facial degloving” technikával szerzett hosszú távú tapasztalataink

Long-term experiences by using modified facial degloving technique

Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Szalenko-Tőkés, Zsolt Bella, Zoltán Tóbiás, László Iván, László Rovó, and Gábor Vass

Összefoglaló. Bevezetés: Az orrmelléküreg-daganatok kezelésében a legfrissebb nemzetközi ajánlások alapján továbbra is a sebészi reszekció az elsődlegesen választandó módszer. Bár az endoszkópos technikák fejlődésével a külső feltárással járó műtétek bizonyos esetekben háttérbe szorultak, napjainkban még mindig a Weber–Fergusson-féle metszést tartják a legszélesebb feltárást biztosító technikának, annak ellenére is, hogy a módszer stigmatizáló hegeket és deformitásokat hagy a páciensek arcán. Módszer: A „facial degloving” eljárást mint alternatív, hegmentes technikát először az 1970-es években publikálták, azóta számos módosítását írták le. A szerzők az orrmelléküregi tumorok eltávolítására már 8 éve kizárólag az általuk módosított technikát alkalmazzák. 2012 és 2019 között Klinikánkon 34 beteg esett át a módosított „facial degloving” műtéten. A módszer alapja egy felső szájpitvari behatolásból a középarc területén kialakított oszteoplasztikus lebeny, melynek felemelésével széles rálátás nyílik az orrüregre és melléküregeire, valamint az elülső koponyaalapra is. A műtéti terület a daganat eltávolítását követően jó kozmetikai eredménnyel rekonstruálható. Eredmények: A szerzők akusztikus rinometriai vizsgálatokkal és az arckifejezéseket ábrázoló posztoperatív képi dokumentációval támasztották alá eredményeiket. Az operált oldalon sem az orrbemenet beszűkülését (orrlégzés gátoltsága), sem pedig az arcmozgás zavarait, az arc aszimmetriáját nem észlelték. Betegeik túlélését Kaplan–Meier-görbén ábrázolták. Megbeszélés, következtetés: Habár az eredeti „facial degloving” technikának számos módosítását publikálták, az itt bemutatott módszer (oszteoplasztikus lebeny, melyben a középarc lágy részeinek integritása megtartott) rövidebb hospitalizációs időt és kevesebb komplikációt eredményezett. A bemutatott módosított „facial degloving” technika véleményünk szerint megfelelő és biztonságos sebészi reszekciót biztosít orrmelléküregi rosszindulatú daganatok esetén, továbbá kombinálható endoszkópos technikákkal, és szükség esetén nyitott műtétté alakítható, akár orbitalis kiterjesztéssel. Orv Hetil. 2021; 162(10): 392–398.

Summary. Introduction: The widely used external approach (Weber–Fergusson’s incision) for the removal of maxillo-ethmoidal tumors leaves stigmatizing scars and deformities on the patient’s face. As an alternative technique, the scarless facial degloving approach was first described in the 1970’s, and since then, several modifications have been developed. Method: We have been using our modified facial degloving technique for eight years now with maxillo-ethmoidal tumors. Between 2012 and 2019, 34 consecutive patients have been operated with our modified facial degloving approach at the Department of Oto-Rhino-Laryngology and Head-Neck Surgery, University of Szeged, Hungary. We describe our method which provides a wide surgical approach via an osteoplastic flap for the whole nasal and paranasal region, with good cosmetic results. Results and conclusion: We have evaluated our results with acoustic rhinometry and photo-documentation of the facial mimic postoperatively. Neither narrowing of the nasal cavity on the operated side (loss of nasal breathing function), nor facial movement dysfunction was visible in our patients. We represent our patients’ survival in Kaplan–Meier curve. Although several modifications of the original facial degloving approach have been published, in our technique, the novel osteoplastic flap and the intact soft tissue of the nasal and midfacial region results in shorter hospitalization time and fewer complications. Our modified facial degloving technique offers proper and safe surgical resection for tumors of the maxillo-ethmoid region. It can be routinely combined with endoscopic techniques, and, if necessary, can be converted to an open approach. Orv Hetil. 2021; 162(10): 392–398.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kata Szántó, Dániel Szűcs, Noémi Vass, Ágnes Várkonyi, Anita Bálint, Renáta Bor, Anna Fábián, Ágnes Milassin, Mariann Rutka, Zoltán Szepes, Ferenc Nagy, Tamás Molnár, and Klaudia Farkas

Absztrakt:

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek gyakran serdülőkorban manifesztálódnak. A transzfer a betegek gyermekgyógyászati szakrendelésről történő átadását kísérő folyamatnak, a tranzíciónak az utolsó lépése, melynek kimenetelével ez idáig kisszámú tanulmány foglalkozott. Célkitűzés: Felmérni az általunk alkalmazott transzfer eredményességét gyermekszakrendelésről felnőttszakrendelésre átkerülő betegeink körében. Módszer: A Szegedi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinikára átkerült és gondozott betegek demográfiai és klinikai adatait elemeztük retrospektív módon. Az általunk vizsgált betegeknél a gyulladásos bélbetegség diagnózisa a gyermekgyógyászati ellátásban került felállításra. Klinikánkon a betegek transzferje során részletes egészségügyi dokumentáció elkészítése és átadása történt. Eredmények: 59 gyulladásos bélbeteg adatait elemeztük. Huszonhét esetben (45,7%) történt endoszkópia a transzferhez kötötten. A transzfer idejében a betegek 28,8%-ánál enyhe, illetve közepesen súlyos volt a betegség aktivitása, míg 71,2%-uk remisszióban volt. A betegek 58%-ánál kortikoszteroid indult, átlagosan 9,1 hónap után. Anti-tumornekrózisfaktor-terápia a gyermekgyógyászati ellátás alatt a betegek 24%-ánál lett bevezetve, és a betegek további 23%-ánál történt meg a felnőttellátás során, a transzfert követően átlagosan 28 hónapon belül. A betegek 70%-a részesült immunszuppresszív kezelésben a transzfer körüli időszakban. Sebészeti beavatkozásra 17%-ban volt szükség a transzfer után átlagosan 10,7 hónapon belül. Következtetés: Betegeink egyharmada aktív állapotban került át a felnőttellátásba. Fiatal betegeink 58%-a igényelt kortikoszteroidterápiát és 17%-a sebészeti beavatkozást a transzfert követő kevesebb, mint egy éven belül. Minden ötödik betegnél biológiai terápia indult a felnőttellátásban. A longitudinális tranzíció folyamatát alkalmazva valószínűleg volna esélyünk csökkenteni az átadásközeli terápiaeszkalációk számát és a relatíve magas sebészeti beavatkozási arányt. Orv Hetil. 2018; 159(44): 1789–1793.

Open access