Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Zsófia Adrienn Kovács x
- Refine by Access: All Content x
Bevezetés: A terápiás besugárzás és a különböző kemoterápiás szerek károsíthatják a tüdőt. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a gyermekkori daganatellenes kezelésben részesültek utánkövetése, a pulmonalis toxicitás lefolyásának monitorozása volt. Betegek és módszerek: A vizsgálatban 26 személy (10 leány és 16 fiú) vett részt, átlagéletkoruk 19,4 év volt, a kezeléstől az első felmérésig eltelt átlagos idő 4,5 év, a második felmérésig eltelt átlagos idő 10 év volt. Eredmények: 14 esetben észleltek kóros légzésfunkciós eredményt az első felmérés alkalmával, ebből hét obstruktív, öt kevert, kettő pedig restriktív jellegű zavar volt. A második felmérés során a kóros esetek száma hatra csökkent, akik közül két esetben obstruktív és négy esetben restriktív jellegű eltérést tapasztaltak. A dinamikus paraméterek pozitív irányú változása minden kóros értékben nyomon követhető volt (p<0,05). A statikus paraméterek értékelése során szintén javulási tendenciát figyeltek meg, azonban ez nem mutatott szignifikáns mértéket. Következtetés: Restriktív jellegű légzészavar a kezeltek kis részében mutatható ki. A kezelés következtében fellépő pulmonalis obstruktív elváltozások az idő előrehaladtával javuló tendenciát mutatnak. Orv. Hetil., 2013, 154, 345–350.
Abstract
Background and aim
Right ventricular (RV) ejection fraction (EF) assessed by 3D echocardiography is a powerful measure to detect RV dysfunction. However, its prognostic value in routine clinical practice has been scarcely explored. Accordingly, we aimed at investigating whether RVEF is associated with 2-year all-cause mortality in patients who underwent diverse cardiovascular procedures and to test whether RVEF can overcome conventional echocardiographic parameters in terms of outcome prediction.
Patients and methods
One hundred and seventy-four patients were retrospectively identified who underwent clinically indicated transthoracic echocardiography comprising 3D acquisitions. The patient population consisted of heart failure with reduced ejection fraction patients (44%), heart transplanted patients (16%), and severe valvular heart disease patients (39%). Beyond conventional echocardiographic measurements, RVEF was quantified by 3D echocardiography. The primary endpoint of our study was all-cause mortality at two years.
Results
Twenty-four patients (14%) met the primary endpoint. Patients with adverse outcomes had significantly lower RVEF (alive vs. dead; 48 ± 9 vs. 42 ± 9%, P < 0.01). However, tricuspid annular plane systolic excursion (21 ± 7 vs. 18 ± 4 mm), and RV systolic pressure (36 ± 15 vs. 39 ± 15 mmHg) were similar. By Cox analysis, RVEF was found to be associated with adverse outcomes (HR [95% CI]: 0.945 [0.908–0.984], P < 0.01). By receiver-operator characteristic analysis, RVEF exhibited the highest AUC value compared with the other RV functional measures (0.679; 95% CI: 0.566–0.791).
Conclusions
Conventional echocardiographic measurements may be inadequate to support a granular risk stratification in patients who underwent different cardiac procedures. RVEF may be a robust clinical parameter, which is significantly associated with adverse outcomes.
Abstract
The last surveys on methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA) isolated from bovine milk in Hungary took place in the 2000s. To elucidate the genetic variability and to estimate the burden of the pathogen, MRSA from our strain collection and prospectively collected Staphylococcus aureus (SA) isolates originating from two milk hygiene laboratories were investigated. Between 2003 and 2018, 27 MRSA strains originating from 10 dairy farms were deposited and characterised. Most strains (n = 20) belonged to ST1-t127-SCC mec IV and were recovered from three unrelated farms. From other farms, variable genotypes were identified sporadically: ST22-t032-SCC mec IV from three farms; a newly described double locus variant of ST97, ST5982-t458-SCC mec IV from two farms; and ST398-t011-SCC mec IV and ST398-t011-SCC mec V from two respective farms. The prospective screening of 626 individual SA isolates originating from 42 dairy farms resulted in four (0.48 %) MRSA strains from three (7.14 %) farms. All MRSA isolates belonged to the clonal complex 398 and a novel spa-type t19251 was also identified. Most isolates were resistant to three or more antimicrobial classes. The occurrence and significance of MRSA of dairy origin seems to be unchanged in the past decade in Hungary. However, the low host specificity and multiresistance of the identified genotypes calls for periodic revision on the role and distribution of the pathogen in the Hungarian dairy sector.
Az „Alsóban az élet” című hazai talajállapotot célzó közösségi tudomány program első tapasztalatai és eredményei
The First experiences and results of the Hungarian citizen science program (’Life in Undies’) aimed at soil properties
A közösségi tudomány – citizen science – már évtizedek óta működő kutatási forma, ahol egy-egy kutatás a lakosság segítségével valósul meg. Az „Alsóban az élet” kampány az érdeklődők bevonásával 2021 tavaszán indult hazánkban. A kutatásban résztvevők kézhez kaptak egy pamut alsóneműt, amelyet kb. 20 cm-es mélységben kellett elásniuk, ezzel „táplálékot” szolgáltatva a talajlakó élőlények számára. Több mint két hónap elteltével az alsónemű kiásása után megfigyelhetők a bomlási jelek, amelyek mint indikátor jelzik a talajélet aktivitását, közvetett módon a talaj egészségi állapotát. A visszamaradt alsóneműk digitális fotójának elemzésével becsülhető a talajlakó élőlények munkája az alsónadrágok bomlásának százalékos aránya alapján.
A közösségi médiában megjelent felhívások és célzott csoporthirdetések segítségével mintegy 1193-an jelentkeztek a programra összesen 1966 helyszínnel, ezzel országos lefedettséget biztosítva a kutatás részére. Az adatok elemzése alapján a gondozott konyhakertekben elásott pamut alsók mutatták a legnagyobb átlagos bomlási értékeket (27,67%). Talajtípust tekintve a réti talajok és a közép- és délkeleteurópai barna erdő-, valamint a csernozjom-, és a váztalajok (köztük nagyrészt a humuszos homoktalajok) esetén tapasztaltuk a legmagasabb, közel azonos, 25,47%; 25,43%; 24,22%; 24,21%-os bomlási értéket. A programban résztvevő helyszínek közül a legnagyobb mértékű bomlás (93%) konyhakert hasznosítású (mulcsozott veteményes és polikultúra ágyás) váztalajon (homoktalajon) volt megfigyelhető. Az országos átlagos bomlási érték 24,57% volt. A bomlási adatok alapján eredménytérképet szerkesztettünk Magyarország teljes területére, melyet nyilvánossá tettünk, s a résztvevőknek a visszaküldött fotó feldolgozása alapján rövid, a saját talajának biológiai aktivitását minősítő válaszlevelet küldtünk.
