Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Zsófia K. Takács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Educatio
Authors: Áron Szilveszter, Réka Kassai, Zsófia K. Takács, and Judit Futó

Összefoglaló. A COVID–19-vírusjárvány miatt 2020 márciusától júniusáig bevezetett iskolai digitális munkarend az oktatási rendszer minden résztvevőjét számos új feladat elé állította. Feltételezzük, hogy különösen nagy kihívást jelenthetett a hátrányos helyzetű családok számára (Jakab 2020). Jelen tanulmányban egy kérdőíves kutatás eredményeit mutatjuk be, amelyben azt vizsgáltuk, hogy a szocioökonómiai státusz, a háztartási rendezettség, a családi rutin, valamint a gyermek tanulásba tett erőfeszítése közül mely tényezők jelzik előre az iskolai digitális munkarendben a tanulási sikerességet. A mintát középosztálybeli és hátrányos helyzetű, romatelepen élő, alsó tagozatos gyermeket nevelő felnőttek alkották. A hierarchikus lineáris regresszió eredményei azt mutatják, hogy a szocioökonómiai státusz önmagában nem szignifikáns prediktora a tanulási sikerességnek, azonban a tanulási erőfeszítés, a háztartási rendezettség és a családi rutin igen. A fenti eredmények – habár pusztán összefüggéseket és nem feltétlen kauzális kapcsolatokat mutatnak – alátámasztják, hogy hátrányos helyzetű gyermekek feltételezhetően sikeresen támogathatók a távoktatásban való eredményes részvételben egy, a fenti változókat célzó, intervencióval.

Summary. Because of the COVID-19 pandemic, the education system switched to digital distant learning education from March to June 2020. These changes posed a number of new challenges to students, teachers and parents alike. We assume that disadvantaged families were in an even more vulnerable position (Jakab 2020). Thus, we aimed to conduct a study to examine whether and how certain factors, including socioeconomic status, household chaos, family routine, and children’s learning effort affected learning success during this period of homeschooling. The sample consisted of high/middle-class and disadvantaged (living in a Roma settlements) caregivers of 1st–4th grader children. Our results indicate that socioeconomic status alone was not a significant predictor of learning success, however, learning effort, household chaos, and family routine were found to be important predictors. These results – although purely correlational – might suggest that a targeted intervention can be expected to effectively help disadvantaged children adapt to and succeed in a digital distant learning education setting.

Open access

A stressz szerepe a szocioökonómiai helyzet és a végrehajtó működések közötti kapcsolat szempontjából gyermekkorban

The Role of Stress in the Relationship Between Socioeconomic Status and Executive Functions in Childhood

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Réka Kassai, Judit Futó, and Zsófia K. Takács

Háttér és célkitűzések: A szocioökonómiai szempontból hátrányos helyzetben felnövő gyermekek az élet számos területén, köztük az olyan kognitív készségek fejlődésében is, mint a végrehajtó funkciók mutatnak elmaradást a magasabb társadalmi osztályú családok gyermekeihez képest. Feltételezhető, hogy ezen jelenség hátterében álló egyik mechanizmus az, hogy ezek a gyermekek fokozottabb káros stresszhatásoknak vannak kitéve az életük során. Jelen ta.nulmány célja az volt, hogy magyarországi mintán tanulmányozzuk a szocioökonómiai helyzet egyes komponenseinek és a végrehajtó funkcióknak a kapcsolatát óvodás korú gyermekek esetében, illetve a kortizolhormonszint (mint a stressz indikátora) ezen kapcsolatban játszott szerepét.

Módszer: A kutatás során négy különböző óvodából toboroztunk szocioökonómiai szempontból heterogén mintát. Az elemzéseket 76 résztvevő (45 fiú, 31 lány, életkoruk 52-83 hó, átlag életkoruk 70,85 hó) adatai alapján végeztük: A szocioökonómiai státuszra vonatkozó információkat szülőktől gyűjtöttük kérdőíves módszerrel, a gyerekek végrehajtó funkcióit számítógépen végzett neuropszichológiai tesztekkel (Corsi-kocka, Go/ No-Go, Hearts and Flowers) vizsgáltuk, a gyerekek stresszszintjére pedig a kortizolhormonszintjük (reggeli nyálminta, ELIZA-módszerrel történő elemzés) alapján következtettünk.

Eredmények: Az eredményeink összhangban vannak a korábbi szakirodalmak következtetéseivel, miszerint az általunk mért szocioökonómiai helyzet komponensei közül csak a szülői iskolázottság mutat szignifikáns kapcsolatot a gyermek végrehajtó működéseivel, a csaád bevétele nem. Továbbá a kortizolhormonszint részleges mediáló hatással van ezen változók kapcsolatára.

Következtetések: Megalapozottan feltételezhetjük tehát, hogy a fokozott stressz az egyik tényező, amelyen keresztül a szocioökonómiai helyzet befolyással van a gyermekek kognitív készségeire, azonban további faktorok is meghatározóak lehetnek.

Background: Socioeconomically disadvantaged children lag behind in several areas of life, including the development of cognitive skills like executive functions, as compared to children living in higher social classes. It can be assumed that one ofthe underlying mechanisms behind this phenomenon is that these children are exposed to an increased amount of adverse stress throughout their lives. The aim of the present study was to examine the relationship between the components of socioeconomic status and executive functions in a Hungarian sample of preschool children, and the role ofcortisol hormone levels (as an indicator of stress) in this regard.

Methods: We recruited a socioeconomically diverse sample of children from four different preschools. The analyses reported in the present study were performed based on data from 76 participants (45 male, 31 female, a.ge mnge 52-83 months, mean age 70,85 months). Information regarding the socioeconomic status was collected from parents by questionnaires, children’s executive functions were measured by computerized neuropsychological tests (Corsi Block, Go/No-Go, Hearts and Flowers), and their stress level was assessed by cortisol hormone levels from saliva samples (morning sampling, measured by ELISA method).

Results: Our results are in line with previous findings showing that it is only parental education that has a significant relationship with the executive functions ofchildren, while family income does not. In addition, cortisol hormone levels were found to partially mediate the relationship between parental educational level and children’s executive function capacities.

Conclusions: We can conclude that increased stress is one of the mechanisms through which socioeconomic status influences children’s cognitive skills, but other factors may also be determinants.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Bernadette Kun, Zsofia K. Takacs, Mara J. Richman, Mark D. Griffiths, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Background

During the past three decades, research interest in work addiction has increased significantly. Most definitions concerning work addiction have specifically contained personality-related elements. However, the results of empirical studies concerning personality and work addiction are both few and mixed. The aim of the present study was to explore the role of personality in the background of work addiction.

Methods

The present study systematically reviewed and empirically carried out a meta-analysis on all the published studies examining the association between personality variables and work addiction (n = 28).

Results

The results of the meta-analysis indicated that perfectionism, global and performance-based self-esteem, and negative affect had the strongest and most robust associations as personality risk factors of work addiction. Among the Big Five traits, extraversion, conscientiousness, and intellect/imaginations showed positive relationships with work addiction. However, these associations were weak.

Conclusions

Based on the meta-analysis, personality appears to explain only a small amount of the variance of work addiction and further studies are needed to assess the interaction between individual and environmental factors.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Orsolya Király, Mark D. Griffiths, Daniel L. King, Hae-Kook Lee, Seung-Yup Lee, Fanni Bányai, Ágnes Zsila, Zsofia K. Takacs, and Zsolt Demetrovics

Background and aims

Empirical research into problematic video game playing suggests that overuse might cause functional and psychological impairments for a minority of gamers. Therefore, the need for regulation in the case of video games (whether governmental or self-imposed) has arisen but has only been implemented in a few countries around the world, and predominantly in Asia. This paper provides a systematic review of current and potential policies addressing problematic gaming.

Methods

After conducting a systematic search in the areas of prevention, treatment, and policy measures relating to problematic Internet and video game use, papers were selected that targeted problematic gaming policies (N = 12; six in English and six in Korean). These papers served as the basis of this review.

Results

Policies were classified into three major groups: (i) policy measures limiting availability of video games (e.g., shutdown policy, fatigue system, and parental controls), (ii) measures aiming to reduce risk and harm (e.g., warning messages), and (iii) measures taken to provide help services for gamers. Beyond the attempt to classify the current and potential policy measures, the authors also tried to evaluate their efficiency theoretically and (if data were available) empirically.

Discussion and conclusions

Overall, it appears that although several steps have been taken to address problematic video game playing, most of these steps were not as effective as expected, or had not been evaluated empirically for efficacy. The reason for this may lie in the fact that the policies outlined only addressed or influenced specific aspects of the problem instead of using a more integrative approach.

Open access