Search Results
You are looking at 1 - 10 of 11 items for
- Author or Editor: Zsófia Kocsis x
- Refine by Access: All Content x
Középiskolai diákok munkához és továbbtanuláshoz fűződő viszonya
High School Students Attitudes to Work and Further Education
Absztrakt:
Kutatásunkban olyan Hajdú-Bihar megyei középiskolákat kerestünk fel, ahol magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A 9. és 11. évfolyam tanulóinak a továbbtanulási terveit és munkatapasztalatait vizsgáltuk, online és papíralapú kérdőívek segítségével. A diákok céljai között kismértékben jelent meg a továbbtanulási szándék, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés fontosabb volt számukra. A diákok egy része már rendszeresen vállal munkát a középiskolai évei alatt, azonban nincs szignifikáns összefüggés a munkavállalás és a szülők foglalkoztatottsága között. Továbbá megfigyelhető volt, hogy a munkavállaló diákokban talán a munkatapasztalataik révén jobban körvonalazódtak jövőbeli céljaik és továbbtanulásra vonatkozó terveik.ldásait felhasználva a vizsgálat módszereihez keres fejlesztő támpontokat.
A fizetett munkavállalás hatása a felsőoktatási hallgatók egyetemi pályafutására +
The Impact of Paid Work on University Careers among Higher Education Student
Összefoglaló. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai szerint a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók fizetett munkavállalását növekvő tendencia jellemzi, azonban a kutatók nem jutottak konszenzusra az eredményességre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk a hallgatói munkavállalás hatását az eredményességre és a tanulmányok iránti elköteleződésre. A Társadalmi és szervezeti tényezők szerepe a hallgatói lemorzsolódásban című NKFIH által támogatott kutatás (PERSIST 2019) adatai alapján (N = 2199) a rendszeresen dolgozó hallgatók eredményesebbek, mint a nem dolgozó társaik. Az elkötelezettség és az oktatókkal folytatott intenzív kommunikáció, kapcsolattartás terén nincs jelentős különbség a hallgatói csoportok között. Ebben a vonatkozásban azt láthatjuk, hogy a rendszeres munkavégzés nem gátolja az egyetemi pályafutásukat, s nem akadályozza meg az intézményen belüli kapcsolatok kialakítását.
Summary. Research in recent decades has shown an increasing trend in paid employment for higher education students, but researchers have not reached a consensus on its impact on performance. The aim of our research is to explore the impact of student employment on academic performance and engagement to study. Based on data from PERSIST 2019 (N = 2199), students who work regularly are more successful than their non-working counterparts. Furthermore, there is no significant difference between the student groups in terms of engagement and intensive communication and contact with the lecturers. In this respect, we can see that regular work does not hinder their university careers, and nor does prevent the development of relationships within the institution.
A hallgatói munkavállalás mint a lemorzsolódás egyik lehetséges tényezője +
Working During Studies: The Potential Factor of Dropout
Absztrakt:
A lemorzsolódás egyik lehetséges okaként jelenik meg a munkaerőpiac vonzása. Manapság a munkába állás időpontja nem esik egybe a diploma megszerzésének időpontjával, olykor a diploma nélkül elhelyezkedők keresete magasabb, mint a diplomával rendelkezőké (Bocsi 2013; Kun 2013). Továbbá az egyetemi tanulmányok félbeszakításához vezethet, hogy a hallgatók negatívan ítélik meg az általuk végzett szak piacképességét, s ebben az esetben még jobban érvényesül a munkaerőpiac vonzó hatása. Kvalitatív kutatásunk eredményei alapján az egyetemi tanulmányok mellett folytatott munka jelentős szerepet játszott az interjúalanyok életében, és ez hatással volt a lemorzsolódásukra. Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy az egyetem melletti vagy helyetti munkavállalás vizsgálata megkerülhetetlen a felsőoktatásból történő lemorzsolódás kutatása során.
Tanulmányunkban a pszichózisok legjellemzőbb tünetei, a hallucinációk és a téveszmék kognitív megközelítését mutatjuk be, mely a normalizáló szemléleten alapul, és a gondolkodási, információfeldolgozási deficiteket helyezi előtérbe a tünetek megértésében. Ismertetünk továbbá több, a pszichózisban is alkalmazható kognitív viselkedésterápiás technikát. A kognitív viselkedésterápia hatékonyságát e területen mára számos kontrollált vizsgálat igazolta.
Higher educational dropout is a major education policy issue that can be influenced by several factors. In addition to the family background, it is necessary to mention the motivation for further education as an individual factor which has a complex effect. Another possible individual cause can be the attractiveness of the labor market. Due to the ratio of students dropping out of higher education in Hungary, it can be suspected that students’ intensive work contributes to weaker learning outcomes, resulting dropout finally. In this context, however, the decisive role of the different work values and working attitudes is also unquestionable. Other institutional factors such as the country of the institution or the type of financing of the training cannot be ignored as well. Accordingly, in our research, we investigated individual, institutional, and sociodemographic factors affecting persistence through the TESCEE 2015 (N = 2015) database. Factors influencing persistence were measured by linear regression analysis with the application of two-sample t-test to measure the between-group differences. Regarding socio-demographic factors, the father’s educational level showed a significant impact on a negative while the mother’s employment in a positive way, furthermore, gender presented a trend effect. Institutional factors by themselves are not remarkable; however, some individual factor can increase their impact. At the individual level, the significant effect of career office membership and work values could be detected. Our results can contribute to the recognition of the relationships behind the high ratio of dropout and the identification of factors that can promote persistence, which can support to reduce the dropout ratio at a national and international level.
Experiences of soil physical measurements with laser diffractometer and their application possibilities in soil water management research
A lézerdiffraktometriás talajfizikai mérések tapasztalatai és ezek alkalmazása a talaj vízgazdálkodási kutatásban
Summary. In this study, we presented the experience of two high-speed laser diffractometry methods for measuring particle size distribution (PSD) and microaggregate stability (MiAS%) of soils, which parameters have a significant influence on the soil water management properties. PSD results obtained with sieve-pipette and laser diffractometry method were compared on a continental (LUCAS), a national (HunSSD) and a regional (TOKAJ) database. We found significant differences between the results of the two methods at all three scales. When the clay/silt boundary was modified to 7 µm for the LDM, significantly better results were obtained. The LDM was also suitable for the determination of the MiAS% of soils, which was influenced mainly by organic matter, pH and exchangeable Na+ content of soils.
Összefoglalás. Tanulmányunkban a lézerdiffraktométerrel végzett talajfizikai mérések tapasztalatait és alkalmazási lehetőségeit vizsgáltuk a vízgazdálkodási kutatásokban. A talajok mechanikai összetétele, azaz az elemi talajrészecskék méret szerinti százalékos eloszlása, az egyik legfontosabb talajfizikai paraméter, mely számos egyéb tulajdonságot, így a talajok szerkezetét, vízgazdálkodását befolyásolja. Meghatározása több módon történhet: pl. a hagyományos szitás-pipettás ülepítéses módszerrel (SZPM), vagy az egyik legmodernebbnek számító lézerdiffraktométeres (LDM) eljárással. Kutatásunk során e kétféle módszerrel kapott mechanikai összetétel eredményeket három nagyobb adatbázison hasonlítottuk össze: egy kontinentális (LUCAS), egy hazai (HunSSD) és egy regionális (TOKAJ) adatállományon. Azt tapasztaltuk mindhárom adatbázis esetében, hogy a lézerdiffrakciós vizsgálatok az agyagtartalmat alulbecslik a pipettás módszerrel kapott eredményekhez képest, míg a portartalmat felülbecslik (az adatsorok eltérését jellemző RMSE értékek az agyagfrakciókra: 16,30; 19,29 és 24,97; a porfrakciókra: 15,68; 19,82 és 26,95. A homoktartalmak közt lényegesen kisebb eltéréseket tapasztaltunk (RMSE: 7,26; 9,25 és 5,25 a három adatbázis esetében). Ha azonban az LDM vizsgálati eredményeknél módosítottuk az agyag és a por frakció mérethatárát 2 µm-ről 7 µm-re, szignifikánsan jobb eredményeket kaptunk az összehasonlítás során mind az agyagtartalom (RMSE: 8,99; 6,77 és 6,54), mind a portartalom esetében (RMSE: 8,87; 7,46 és 5,74). A különböző módszerekkel mért és számított PSD eredményeket textúra háromszög diagramokon is ábrázoltunk.
A lézerdiffrakciós eljárás alkalmas a talajok mikroaggregátum stabilitásának (MiAS%) meghatározására is, melyet a HunSSD hazai adatbázis talajain mutattunk be. Megállapítottuk, hogy erős, szignifikánsan pozitív kapcsolat van a MiAS% és a talaj szervesanyag-tartalma között; és erős, szignifikánsan negatív kapcsolat a mikroaggregátumok stabilitása és a pH, a mésztartalom, a sótartalom és a kicserélhető nátriumtartalom között.
A tanulmányban vizsgált talajfizikai tulajdonságok szorosan összefüggnek a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaival. A talajok vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző hidrofizikai paraméterek (víztartó képesség, vízvezető képesség) becslése általában a mechanikai összetétel adatok felhasználásával történik. A becslési módszerek (pedotranszfer függvények) pontosítására egyre gyakrabban figyelembe veszik a talaj szerkezeti tulajdonságait is. Amennyiben gyorsan és megbízhatóan tudjuk mérni a talajok mechanikai összetételét és aggregátum-stabilitását lézerdiffrakciós módszerekkel, akkor a hidrofizikai tulajdonságok becsléséhez szükséges input adatokat is gyorsan, nagyobb számban tudjuk előállítani, így a talajok vízgazdálkodását is több minta alapján, nagyobb részletességgel, megbízhatóbban tudjuk jellemezni.
A láz kezelésének modern szemléletéről a LázBarátTM program első eredményeinek fényében
Modern views of fever management – about the FeverFriendTM program
Bevezetés: A gyermekkori láz pozitív hatásáról mára számos élettani, kórélettani és klinikai bizonyítékkal rendelkezünk. A lázhoz fűződő viszonyulás a köztudatban mégis tartósan negatívvá vált. A szociológiai kutatások ezt több tényezőre vezetik vissza: az indokolatlan félelemre, a segítségkereső viselkedésre, a tünetmentességre és közérzetjavításra törekvés komplex viselkedési mintázatára. A szemlélet változásának egyik kulcsa a legújabb kutatások fényében összefügg az egészségügyi dolgozók és a laikusok ez irányú tájékozottságának és egészségértésének változásával. Ebben a fiatal, médiahasználó generáció szerepe meghatározó. Célkitűzés: Egy olyan, hosszú távú kutatás létrehozása, melynek során médiaalapú „e-health” eszközök segítségével a gyógyszerhasználat (antipiretikumok és antibiotikumok), valamint az orvosi konzultációk száma csökkenthető, és a lázhoz való hozzáállás változtatható. Módszer: Megfigyeléses, adaptív, prospektív kohorszvizsgálatot indítottunk. A vizsgált intervenció egy nyilvánosan hozzáférhető applikáció és a kapcsolt ismeretterjesztő Tudástár. A gondozók önbevallással szolgáltatott adatait gyűjtjük. Az applikáció ezek figyelembevételével differenciáldiagnosztikai algoritmus alapján döntéstámogató állapotbesorolást nyújt. Eredmények: 1) A szakértő partnerek 100%-os konszenzussal Delfi-folyamat során határozták meg az applikációban rögzítésre kerülő paramétereket, elsődleges és másodlagos kritériumokat, valamint a vizsgálat adatgyűjtési és adatfeldolgozási módszertanát. 2) A rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irányvonalak alapján a fenti paraméterekből hoztuk létre az állapotértékelési, döntéstámogató algoritmust, mely hosszú távon gépi tanulás kiindulópontja lehet. 3) Kiértékeltük a 2020. 11. 01-től 2022. 06. 15-ig terjedő időszak demográfiai, lázas eseményekhez fűződő és a lázcsillapítók használatát érintő alapadatokat. Következtetés: A LázBarátTM projekt a lázas gyermekek és felnőttek ellátása terén a bizonyítékokon alapuló modern lázmenedzsmenttel hozzájárulhat a fennálló egészségügyi rendszer medikalizációs és ellátási terheinek csökkentéséhez. A LázBarátTM program cél szerinti viselkedésváltozást befolyásoló hatását további adatfeldolgozásnak kell vizsgálnia. Orv Hetil. 2023; 164(5): 179–185.
Faecal microbiota transplantation (FMT) has been reported to be effective in treating relapsing of refractory Clostridium difficile infections, although some practical barriers are limiting its widespread use. In this study, our objective was to evaluate the rate of resolution of diarrhea following administration of lyophilized and resolved FMT via a nasogastric (NG) tube. We recruited 19 patients suffered from laboratory-confirmed C. difficile infection. Each of them was treated by lyophilized and resolved inoculum through a NG tube. One participant succumbed following the procedure due to unrelated diseases. Out of 18 cases, 15 patients reportedly experienced a resolution of the symptoms. One patient was treated with another course of antibiotics, and two of the non-responders were successfully retreated with another course of FMT utilizing a lyophilized inoculum. Notably, no significant adverse activities were observed. In accordance to our clinical experiences, a patient will likely benefit from FMT treatment including lyophilized inoculum.
A hazai genetikai talajosztályozás megújításának szükségessége - 1.
A nevezéktan és a struktúra korrekcióra szoruló elemeinek azonosítása
The necessity of the renewal of the Hungarian genetic soil classification system - 1.
Identification of the elements of the nomenclature and structure to be corrected
A tanulmány a magyar genetikai osztályozás sok szempontból kritizált rendszerének következetlenségeit, illetve ellentmondásait elemzi azzal a szándékkal, hogy a rendszer fő jellemzőinek: a talajtaxonok elnevezésének és tartalmának megőrzése mellett szakmai párbeszédet indítson a hibák kijavításának lehetőségéről és a rendszer megújításáról.
Rámutattunk a nevében és koncepciójában genetikus, szerkezetében hierarchikus osztályozási rendszer hibrid jellegére: arra, hogy a fő genetikus szempont csak a főtípusok aggregációs szintjén érvényesül maradéktalanul, míg a típusoknál már mintegy egyharmad arányban diagnosztikus szempontok jelentik az elkülönítés alapját. Alsóbb hierarchiaszinteken (altípus, változat) pedig csaknem tisztán diagnosztikus az osztályozás. Listába rendeztük azokat a problémás típus, altípus és változati elnevezéseket, amelyek több hierarchiaszinten azonos névvel, és esetleg eltérő tartalommal fordulnak elő, illetve azonos hierarchiaszinten, de eltérő definíciókkal szerepelnek, vagy éppen szinonímnak tekinthetők, az eltérő elnevezés mögött rejlő azonos tartalom miatt. A vitacikk szándéka, hogy a kiszűrt hibák, következetlenségek széleskörű szakmai egyeztetést követően javításra kerüljenek.