Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Zsófia Rácz x
Clear All Modify Search

A tanulmány két új, Tisza-vidéki lelet alapján ismerteti a gepida kori madárfibulákat és azok viseleti módját, kitekintve a Kárpát-medence és a Meroving területek hasonló tárgytípusaira. Bemutat továbbá egy már korábban is ismert, madár alakú tárgyat a szentes-berekháti gepida temetőből, amely az újabb vizsgálatok szerint valószínűleg öntőminta, tehát a kisfibulák helyi gyártását bizonyítja. A cikk kitér a gepida fibulaviseletnek a Meroving divatot nem követő sajátosságaira is.

Restricted access

The aim of this study is to investigate the transition between Hunnic and Gepidic period on the basis of female burials in the Middle Danube Region. The analysis of burial practices, female dress accessories and artificial skull deformation prove that there was a continuous cultural transformation during the 5th century, not a radical change. The power structure changed in the middle of the century but it didn’t cause the disappearance of the phenomena which formed from the beginning of the century. The new female representation that emerged after the end of Roman rule in the Carpathian basin can be widely observed from a geographical as well as from a social point of view. The early graves of the Gepidic cemeteries (Reihengräberfelder) fit perfectly in the general archaeological features of the 5th century.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors: Zsófia Tömböl, Peter Szabó, Károly Rácz, Zsolt Tulassay and Peter Igaz

MicroRNA molecules consisting of 19–23 nucleotides influence numerous basic physiological and pathophysiological processes, as endogenous mediators of RNA interference. These molecules are capable of specifically inhibiting the translation of messenger RNA molecules, but in some cases also promote the degradation of mRNA-s. Altered microRNA expression profiles were noted in some human diseases, most data, however, are known for neoplasms. Characteristic microRNA profiles are known both in solid and haematologic malignancies. MicroRNA profiles enable the distinction of benign follicular adenomes from follicular neoplasms of the thyroid. The microRNA expression patterns could be associated with the clinical behaviour of certain tumours (e.g. lung tumours and chronic lymphocytic leukemia) as well. It is possible that small molecular weight RNA-s may be used for therapeutical purposes in the future.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsófia Tömböl, Péter Szabó, Károly Rácz, Zsolt Tulassay and Péter Igaz

Az RNS-interferencia endogén mediátoraiként a kis molekulasúlyú, kb. 19–23 nukleotidból álló mikro-RNS-ek számos alapvető élettani és kórélettani folyamat szabályozásában játszanak szerepet. E molekulák specifikusan képesek a hírvivő, messenger RNS-ek (mRNS) fehérjére történő átíródását gátolni elsősorban a transzláció gátlásával, de egyes esetekben akár az mRNS lebomlásának elősegítésével. Több humán betegségben észlelték megváltozott expressziójukat, a legtöbb adat azonban elsősorban a mikro-RNS-ek daganatokban betöltött szerepében ismert. Mind szolid, mind hematológiai daganatokban jellegzetes mikro-RNS-expressziós mintázatokat észleltek. A follicularis pajzsmirigyrákok esetében a mikro-RNS-ek segítségével lehetséges a jóindulatú adenomák rosszindulatú daganatoktól történő elkülönítése. Több daganattípus esetén a mikro-RNS-expressziós profil a daganat klinikai viselkedésével is kapcsolatba hozható (pl. tüdődaganatok és krónikus lymphoid leukaemia). A jövőben a kis molekulasúlyú RNS-ek terápiás alkalmazása is felmerül.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Diána Szabó, Adrienn Zsippai, Melinda Bendes, Zsófia Tömböl, Péter M. Szabó, Károly Rácz and Péter Igaz

A mellékvesekéreg-carcinoma ritka, rossz prognózisú daganat. Döntően sporadikus előfordulású, de ismertek nagyon ritka öröklődő formái is, amelyek a patogenezis megértésében nagy segítséget nyújtanak. A mellékvesekéreg-daganatokra hajlamosító öröklődő szindrómák közé tartozik a Li–Fraumeni-szindróma, a Beckwith–Wiedemann-szindróma, a familiáris adenomatosus polyposis, illetve a döntően benignus daganatokkal társuló multiplex endokrin neoplasia 1-es típusa (MEN1), Carney-komplex és McCune–Albright-szindróma. A mellékvesekéreg-daganatok patogenezisében szereplő főbb mechanizmusok közé tartozik az inzulinszerű növekedési faktor-2 fokozott expressziója, a Wnt/β-katenin és a cAMP-proteinkináz-A jelátviteli utak aktivációja, valamint a p53 és MEN1 gének mutációi. A mellékvesekéreg-carcinoma kezelésében a gyógyszeres lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Az utóbbi évek molekuláris-bioinformatikai kutatásai számos eddig ismeretlen patogenetikai út szerepét vetették fel, amelyek új gyógyszeres támadáspontok lehetőségét is jelenthetik. E tanulmányban a szerzők az öröklődő daganatszindrómák patogenezisét, a sporadikus daganatokban észlelt eltéréseket és a legújabb molekuláris-bioinformatikai eredményeket ismertetik.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Lakatos, Zsófia Czeglédi, Gyula Dávid, Zsófi Kispál, Lajos S. Kiss, Károly Palatka, Tünde Kristóf, Tamás Molnár, Ágnes Salamon, Pál Demeter, Pál Miheller, Tamás Szamosi, János Banai, Mária Papp, László Bene, Ágota Kovács, István Rácz and Péter László Lakatos

Az utóbbi évek tanulmányai a komplementer és alternatív gyógymódok (CAM) egyre gyakoribb alkalmazásáról tudósítanak gyulladásos bélbetegségben (IBD). Ugyanakkor az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a betegek jelentős hányada nem tartja be az orvos előírásait. A tanulmány célja a terápiás nonadherencia és a CAM-alkalmazás gyakoriságának felmérése volt hazai IBD-betegekben. Módszer: multicentrikus vizsgálatban 655 IBD-beteg [Crohn-beteg (CD): 344, átlagos életkor: 38,2 (SD 12,9) év; colitis ulcerosa (UC): 311, átlagos életkor: 44,9 (SD 15,3) év] töltött ki a szokásos szakorvosi vizit során a demográfiai adatokra, gyógyszer-adherenciára és CAM-ra vonatkozó kérdőívet. A klinikai adatokat a kezelőorvos egészítette ki a betegdokumentáció alapján. Amennyiben a beteg az előírt gyógyszerek több mint 80%-át bevette, adherensnek tekintettük. Eredmények: a betegek által önként jelzett nonadherencia (CD: 20,9%, UC: 20,6%) és CAM (CD: 31,7%, UC: 30,9%) használata CD-ben és UC-ben nem tért el. A nonadherencia leggyakoribb okai: feledékenység (47,8%), túl sok/feleslegesnek gondolt gyógyszer (39,7%), mellékhatásoktól való félelem (27,9%), túl gyakori adagolás. A CAM leggyakoribb formája a gyógytea (47,3%), a homeopátia (14,6%), a speciális diéta (12,2%) és az akupunktúra (5,8%) volt. CD-ben a betegségtartam, az utolsó vizittől eltelt idő, az alacsonyabb iskolázottsági szint és a megelőző műtétek voltak a nonadherenciára hajlamosító tényezők. Az alternatív módszerek használata fiatalabb életkorban, magasabb iskolázottsági szint és immunszuppresszív szer szedése esetén volt jellemző. UC-ben ezenfelül a CAM igénybevétele gyakoribb volt nők és pszichiátriai/pszichológiai kezelés alatt állók körében. Következtetés: a nonadherencia és az alternatív gyógymódok igénybevétele gyakori IBD-ben. Az ellenőrző vizitek során különös figyelmet kell fordítani a hajlamosító tényezők feltárására, a betegek együttműködésének és az orvos–beteg kapcsolatnak a javítására.

Open access