Search Results

You are looking at 1 - 10 of 46 items for

  • Author or Editor: Zsolt Adorjáni x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The Isthm . 5. 56–58 is one of the few highly controversial cruxes in Pindar, though it may be an interpretative and not a textual one. The kernel of the ambiguity is in the expression ὄπιζ ἐλπὶδων. After examining the various interpretations my paper analyses the concept underlying the rare and quaint word ὄπιζ from Homer on, which turns out to be a strong visual metaphor in Pindar as well. My reading of the passage: nec labor ingens occaecatus est, nec tot sumptus, qui aciem spei excitaverunt is examined within the context of the poem, and the relevance of the keen visual metaphor prevalent in Pindar’s whole poetry is elucidated.

Restricted access

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.

Restricted access

Dolgozatomban Pindaros költészetének egyik legvitatottabb szöveghelyét elemzem. Jóllehet a kódexhagyomány teljesen egységes, a legtöbb kiadó a kérdéses helyet javítással látja tisztázandónak. Én ezzel szemben a kézirati hagyomány minél teljesebb megőrzése mellett érvelek. A sor általam ajánlott értelmezése - immo nuper delectat Neptunum ad gentem Pelei cognatam etiam nunc transgressum materterus tuus, Pythea - a nemeai óda és a pindarosi kardal jobb megértéséhez segíthet hozzá. Az új megközelítési mód mindemellett azzal a tanulsággal is szolgálhat, hogy a győzedelmi ódák szövegkritikainak látszó problémái mögött alkalmasint herméneutikai problémák rejlenek.

Restricted access

This paper scrutinizes a textually controverted passage of the Pindaric corpus. Previous attempts to solve the problem are reviewed and their shortcomings pointed out. The interpunction of Rose (1939) is adopted, yet with a minor conjecture (ἔχει〈ς〉) and a new interpretation of the metaphor ὀφΘαλμός. Beyond the textual improvement my aim is to contribute to the understanding of this very motif of intriguing complexity: the eye of the king.

Restricted access

In this paper I analyse two Pindaric poems in order to detect similarities in the imagery. The central motifs turn out to be strong optical metaphors that cluster around the extremes of light and darkness. Furthermore, these motifs support the same poetic message in both poems: The notion of victory bringing about harmony and equilibrium in the life of the victor. The artistic expression of this is the equinox in the Second, the new-moon ( synodos ) in the Third Olympian Ode. Therefore, the much controverted question of pythagorean-orphic influence in the Second seems to be futile, since the underlying system does not obey the rules of philosophy, but of poetry. Its meaningfulness is provided not by philosophic concepts, but by poetic vision.

Restricted access

This paper attempts to solve a difficult textual problem in Pindar (N. 5. 43). Although the manuscripts concerning this verse are unanimous, editors tend to correct the passage. I, on the other hand, argue in favour of preserving the tradition in the sense: immo nuper delectat Neptunum ad gentem Pelei cognatam etiam nunc transgressum materterus tuus, Pythea. Implications of the suggested new interpretation are presented.

Restricted access