Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for

  • Author or Editor: Zsolt Baranyai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A mediastinum kórképeinek jellemzője, hogy az életfontosságú képletek anatómiai koncentrációja egyszerre jelent diagnosztikus és sebésztechnikai kihívást. Az itt jelentkező térfoglaló folyamatok növekedésük során hosszú ideig tünetszegények vagy tünetmentesek lehetnek, s ezért nemegyszer extrém méretet elérve kerülnek műtétre. Az 58 éves férfi beteg 15 éve ismert, légzési panaszokat okozó, a bal hátsó mediastinumban és retroperitoneumban lévő kiterjedt térfoglaló folyamat és mellkasi folyadékgyülem miatt került klinikánkra felvételre. A mellkasi fluidum citológiai vizsgálatával malignitást nem tudtunk igazolni. CT- és MR-vizsgálatokkal nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy a folyamat a mediastinalis térből (Th. IX–X. csigolya területe) vagy a bal mellékveséből indult ki. Hormonális aktivitást nem észleltünk. Thoracolaparotomiából 20,2 × 11,1 × 10,8 cm átmérőjű, gerinceredetű tumort exstirpáltunk, rekeszrekonstrukciót végeztünk. A szövettani vizsgálat schwannomát igazolt. A hosszas kompresszió miatt komprimált bal tüdő a megszakított légzésrehabilitációs kezelés hatására csak részlegesen expandált. Az általában csak előrehaladott állapotban felismerésre kerülő, nagyméretű mediastinalis térfoglalásoknál, más terápiás modalitások hiányában, kizárólag műtéti megoldás eredményezhet gyógyulást. Ezek a műtétek csak multidiszciplináris összefogással, kellő jártassággal rendelkező központokban végezhetők. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1476–1479.

Open access

A trachearuptura ritka szövődménye az endotrachealis intubációnak. A sérülés leggyakoribb oka, hogy a tubus mandzsettáját túlfújják. A szerzők egy 45 éves férfi beteg esetéről számolnak be, akinél mesohypopharynx-tumor miatt végzett műtét során intubáció okozta 6 cm hosszú tracheasérülést észleltek. Primer ellátással sikeres rekonstrukciót és teljes gyógyulást értek el. Az eset jól szemlélteti az azonnali diagnózis és a szakszerű ellátás jelentőségét, amellyel feltehetően egy életen át tartó komplikációt vagy halált sikerült megelőzni.

Restricted access

A világon az egészségügyi technológiai ipar évente több ezer új eszközt hoz forgalomba. Ugyanakkor nagy szakadék van az egészségügyi műszerek elfogadásának folyamatában és a forgalomba hozatal utáni ellenőrzésben. Bár a gyógyszerek ezrei csak akkor használhatók a klinikumban, ha randomizált, kontrollált vizsgálaton esnek át, világviszonylatban viszonylag kevés eszköznél, új eljárásnál történik hasonló vizsgálat. A sebészet veszélyes üzem, az új technológiáknak komoly betegbiztonsági kockázatuk lehet. Orv. Hetil., 2011, 152, 2091–2095.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Baranyai
,
Ákos Balázs
,
Péter Kupcsulik
, and
László Harsányi

Absztrakt:

Bevezetés: A sebészi és az intenzív terápia jelentős fejlődése ellenére a nyelőcső-perforáció napjainkban is súlyos, életet veszélyeztető állapot. A sikeres kezelés függ a különböző klinikai tényezőktől, az egészségügyi felszereltségtől, de leginkább a rendelkezésre álló szaktudástól, tapasztalattól. Betegek és módszerek: Retrospektív módon elemeztük a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján 2005 és 2017 között nem tumoros eredetű nyelőcső-perforáció miatt műtéttel kezelt betegek adatait. Eredmények: A fenti időszak alatt 77 beteget kezeltünk, mindegyikük külső intézetből került átvételre. 15 beteg (19%) sokkos állapotban érkezett. A perforáció 29 (38%) esetben spontán, 32 (41%) alkalommal endoszkópia során, 12 (16%) betegnél idegentest-elakadás miatt, 4 (5%) esetben pedig nyelőcsővarix-vérzés ballon-kompressziós terápiája után alakult ki. A betegek a tünetek kialakulása után átlagosan 2,7 nappal kerültek klinikánkra. 11 (14%) betegnél drainage-t, 6 (8%) alkalommal suturát, 8 (10%) funduplicatiót, illetve 19 (25%) betegnél nyelőcső-kirekesztést alkalmaztunk. Reoperációkkal együtt 33 (43%) betegnél pedig teljes oesophagus exstirpatióra kényszerültünk. 27 (36%) beteget vesztettünk el. Megbeszélés, következtetések: A nyelőcsősérülések sebészi ellátását alapvető két tényező befolyásolja: a műtét előtti észlelési idő hossza és a szeptikus tünetek fennállása. Alapvetően a késedelem miatt kényszerülünk radikális – csonkító – műtétekre. Az időveszteség oka a nem egységes diagnosztikai stratégiában, a valós diagnózis felismerésének késedelmében rejlik.

Open access

Absztrakt

A sugárzás okozta bélgyulladás az igen magas szövődményi és mortalitási ráta miatt a hasi és kismedencei radioterápia egyik legrettegettebb szövődménye. A kórkép megelőzésében elsősorban besugárzástervezési és sugártechnikai újításoknak köszönhetően sikerült jelentős eredményeket elérni. Ugyanakkor lehetőség van sebészeti beavatkozásokkal tovább csökkenteni az irradiatio okozta bélgyulladás előfordulásának gyakoriságát. 75 éves férfi betegünknél urothelialis carcinoma transuretralis resectiója történt. Az irradiatiós kezelés előtt a fixált vékonybélkacsok nagyobb sugárterhelésének kivédésére kétoldali lágyéksérve miatt Shouldice szerinti hasfali rekonstrukciót végeztük. A későbbiekben a beteg 55 Gy besugárzásban és két széria Carboplatin-kezelésben részesült. A kemoirradiatiós kezelést követően a betegnél nem alakult ki sugárzás okozta enteritis. Cikkünkben foglalkozunk az inguinalis hernioplasztika prevenciós szerepével irradiatiós enteritis kialakulásában. Esetünk kapcsán bemutatjuk a kórképpel kapcsolatos, korábban közölt sebészeti prevenciós eljárásokat.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Baranyai
,
László Kulin
,
Valéria Jósa
, and
Ákos Mayer

Abstract

A műtéti fertőzések a sebészeti beavatkozások súlyos szövődményei, és az egyik legfontosabb betegbiztonsági problémát jelentik. Növelik a morbiditást, a mortalitást, rontják a beteg életminőségét, és növelik az ellátás költségét, rombolják a sebész szakmai presztízsét és a beteg bizalmát. Az infekciók megelőzése céljából figyelembe kell venni a preoperatív, intraoperatív és posztoperatív tényezőket, és meg kell választani azokat a beavatkozásokat, intézkedéseket, módszereket, anyagokat, amelyekkel a leghatásosabban lehet csökkenteni a műtéti terület fertőzéseinek a számát. A szakirodalom fentiekre vonatkozó ajánlásait vettük számba.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ákos Balázs
,
Tamás Vass
,
Dávid Tárnoki
, and
Zsolt Baranyai

Absztrakt:

A lenyelt idegen test gastrointestinalis traktusból való kilépése és migrációja az idegentest-nyelések számához képest ritka jelenség. Bemutatott két esetünkben a súlyos szeptikus állapot sürgős sebészeti beavatkozást igényelt. Az egyik esetben a máj állományába és a retroperitoneumba, a másik esetben a máj bal lebenyén keresztül a pericardiumba hatoltak a hónapokkal korábban lenyelt drótdarabok. Első esetünknél a retroperitoneumban, majd a femoralis régióban, a második esetnél a máj és pericardium területén észleltünk a feltárás során suppurativ szövődményt. Az extrakció után első esetünkben ismételt műtétre kényszerültünk a retroperitonealis phlegmonének a femoralis régióra terjedése miatt. A tályogrendszerek kiürítése után mindkét esetben gyógyulást sikerült elérnünk. Az esetek diagnosztikus problémái tanulságosak a mindennapi gyakorlat számára. Orv Hetil. 2019; 160(42): 1677–1681.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
Ákos Balázs
,
Tamás Vass
,
Zsolt Baranyai
,
Kinga Bán
, and
Attila Szijártó
Open access