Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Zsolt Benkó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

The laboratory micro X-ray diffraction (μ-XRD) technique is a suitable method to study minerals in-situ in whole-rock specimens without any sample preparation or in polished thin sections, and even in small amounts in powdered form. The micro X-ray diffraction method uses the conventional, closed-tube X-ray generator, but modifications were needed in the diffraction column, sample holder and detector in order to achieve μ-XRD capability.

In this paper, we present a case study of the capillary method used in µ-XRD on hydrothermal clay mineral assemblages that formed in the Velence Mts (Hungary). The capillary method in µ-XRD has many advantages in the investigation of small amounts of clay minerals: (1) easy and rapid preparation of randomly oriented, powdered samples; (2) rapid measurements; (3) accurate diffraction patterns. By using the capillary method, the formation of preferred orientation can be eliminated; thus the (hkl) reflection of the clay minerals can be precisely measured. Illite polytype quantification and the investigation of (060) reflection of clay minerals can be used satisfactorily in µ-XRD.

Hydrothermal clay mineral assemblages are indicative of temperature and pH. Their examination can determine the physicochemical parameters of the hydrothermal fluids that interacted with the host granite in the Velence Mts. The analyzed hydrothermal clay minerals from the western part of the mountains suggest lower temperatures (150–200 °C) and intermediate pH conditions. In contrast, the clay mineral assemblages' characteristics for the eastern part of the mountains indicate more intense argillization and higher temperatures (∼220 °C) and intermediate pH conditions.

Open access

Akut Stanford B típusú aortadissectio konzervatív és invazív terápiájának hosszú távú eredményei Magyarországon

Long-term results of the treatment of Stanford type B aortic dissection with medical and invasive therapy in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Legeza
,
Enikő Pomozi
,
Tamás Tóth
,
László Benkő
,
György Juhász
,
Zsolt Kövesi
,
Éva Veres
,
Lóránt Illésy
, and
Zoltán Szeberin

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: Az akut Stanford B típusú aortadissectio (ATBAD) egy potenciálisan életet veszélyeztető kórkép, melynek adekvát ellátása kritikus lehet a beteg túlélése szempontjából. A jelen vizsgálat célja az ATBAD ellátásával kapcsolatosan végzett konzervatív, nyitott vagy endovascularis terápiás modalitások rövid és hosszú távú eredményeinek összehasonlítása. Módszer: Retrospektív, multicentrikus kohorszvizsgálatunk során a 2011. 01. 01. és 2020. 12. 31. között akut és szubakut TBAD-val kezelt betegeket vizsgáltuk. A terápia módja szerint a konzervatívan, nyitott műtéttel kezelt és a thoracalis endovascularis aortasztentgraft -implantáción (TEVAR) átesett betegek eredményeit hasonlítottuk össze. Regisztráltuk a posztoperatív 30 napban történt halálozást, major szövődményeket, valamint az utánkövetés során való reoperáció szükségességét és a túlélést. Eredmények: A vizsgálatba 188 beteget vontunk be (69,7% férfi, átlagéletkor: 57 ± 12,2 év). A betegek 88,8%-a szenvedett magasvérnyomás-betegségben. A posztoperatív 30 napban a nyitott műtéten átesett betegek között magasabb arányban fordult elő halálozás, mint a TEVAR-on átesett betegek között (26% és 16,7%, p = 0,12). A nyitott műtéten és a TEVAR-on átesett betegek között hasonlóan magas arányban fordult elő posztoperatív lélegeztetést igénylő tüdőszövődmény (22,6% és 19,4%), valamint műtétet igénylő vascularis szövődmény (25,9% és 16,7%). A konzervatívan kezelt csoportban 3 esetben volt szükséges a dissectióval kapcsolatos műtét végzése 30 napon belül (renalis sztentimplantáció: n = 2, TEVAR: n = 1). A medián utánkövetési idő 41 (IQR, 73,5) hónap volt. Utánkövetésünk alatt a reoperációk tekintetében nem volt szignifikáns különbség a három csoport között (p = 0,428). A 6 éves túlélés a nyitott műtéten átesett betegek között szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a másik két vizsgált betegcsoportban (54,8% vs. 79,3% és 75%, p = 0,017). Következtetés: Amennyiben ATBAD esetén műtét indikált, TEVAR végzése előnyösebb a nyitott műtéthez képest mind a rövid, mind a hosszú távú eredmények tekintetében. A nem komplikált esetekben folytatott konzervatív terápia hosszú távú eredményei nem mutatnak szignifikáns különbséget a TEVAR eredményeihez képest. Orv Hetil. 2022; 163(16): 637–644.

Summary. Introduction and objective: Acute Stanford type B aortic dissection (ATBAD) is a potentially life-threatening condition, which may require immediate intervention. This study aims to compare the short- and long-term results of medical, open surgical and endovascular management of ATBAD. Method: This is a retrospective, multi-centre cohort study, where patients admitted with acute and subacute TBAD between Jan. 2011 and Dec. 2020 were included. Results were compared between patients treated with medical, open surgical and thoracic endovascular aortic repair (TEVAR). 30-day mortality and major complications were registered. Survival and freedom from reintervention were noted. Results: A total number of 188 patients were included (69.7% man, mean age: 57 ± 12.2 years). Hypertension was present in 88.8% of the patients. The 30-day mortality was more higher among patients who underwent open surgery, than among patients after TEVAR (26% and 16.7%, p = 0.12). Postoperative lung complication (22.6% and 19.4%) and vascular complication (25.9% and 16.7%) were common in both open and TEVAR groups. In the conservatively treated group, three patients required intervention in the first 30 days (renal stent implantation: n = 2, TEVAR: n = 1). Median follow-up was 41 (IQR, 73.5) months. There was no significant difference in reoperations during follow-up between the three groups (p = 0.428). 6-year survival was significantly lower among patients with open surgery compared to the other two patient populations (54.8% vs. 79.3% and 75%, p = 0.017). Conclusion: In the invasive treatment of ATBAD, TEVAR is associated with superior short- and long-term complication rate, and survival. There is no significant difference between the long-term results of medical therapy and TEVAR. Orv Hetil. 2022; 163(16): 637–644.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Melinda Vanya
,
Károly Szili
,
Szilvia Zámolyi
,
Hajnalka Magyar
,
Gábor Kőrösi
,
Árpád Benkő
,
Anna Hornyák
,
Zsolt Hegedűs
, and
Lajos György

Absztrakt

A szerzők egy 46 éves fogva tartott férfi beteg esetét mutatják be, akinél Coxiella burnetii által okozott atípusos pneumoniát állapítottak meg. A mellkasröntgen-felvétel interstitialis pneumoniát mutatott ki. Western-blot és ELISA-tesztek Coxiella burnetii-antitestre pozitívak voltak. A beteg klinikai állapota 10 napos doxycyclin- és amoxicillin-, valamint B6-vitamin-kezelést követően javult. A szerzők kiemelik, hogy a Q-láz diagnózisának megállapítása specifikus antitestvizsgálaton alapul. Atípusos pneumonia esetén a hasonló tüneteket okozó egyéb baktérium, illetve vírusantitest-vizsgálatnak is fontos szerepe van. Orv. Hetil., 2015, 156(18), 741–743.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Takács
,
Ilona Benkő
,
Erzsébet Toldy
,
Norbert Wikonkál
,
László Szekeres
,
Edit Bodolay
,
Emese Kiss
,
Zoltán Jambrik
,
Boglárka Szabó
,
Béla Merkely
,
Zsuzsa Valkusz
,
Tibor Kovács
,
András Szabó
,
Orsolya Grigoreff
,
Zsolt Nagy
,
Judit Demeter
,
Henrik Csaba Horváth
,
Nóra Bittner
,
Szabolcs Várbíró
, and
Péter Lakatos

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Hiánya az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban. A probléma megoldása széles körű összefogást sürget. Ezt felismerve, a D-vitamin-hiány következményeivel küzdő legnagyobb magyarországi orvostársaságok közös konszenzust dolgoztak ki a D-vitamin-hiány jelentőségéről, felismerési lehetőségeiről, a prevenció és a kezelés javasolt módjairól. A társaságok szakmai irányelvei mellett ennek a konszenzusnak az eredménye iránymutatást ad a gyakorló orvosoknak a D-vitamin-hiány megelőzéséhez és kezeléséhez. Emellett szeretné ráirányítani a szakmai döntéshozók és a laikus közönség figyelmét a probléma fontosságára.

Open access