Search Results
You are looking at 1 - 10 of 10 items for
- Author or Editor: Zsolt Gáspár x
- Refine by Access: All Content x
The journal Építés –Építészettudomány and its predecessor in title have a significant place among the publications in civil engineering and architecture. To demonstrate this it should be noted that in the last 50 years 26 members of the Hungarian Academy of Sciences (or those later becoming members) had publications in the journal: János Bogárdi, Elemér Bölcskei, György Csanádi, Pál Csonka, Gábor Domokos, József Finta, Zsolt Gáspár, László Gerevich, Gyula Hajnóczi, Ottó Halász, Ottó Haszpra, Sándor Kaliszky, Árpád Kézdi, László Kollár, Lajos Kollár, György Kovács, Márta Kovács Kurutzné, ErnőMarosi, GyőzőMichailich, Pál Michelberger, Emil Mosonyi, István Páczelt, László Palotás, János Szabó, Károly Széchy and Tibor Tarnai. They submitted 145 papers in total.If one decides to scan the titles of papers in the journal regarding mechanics (as a foreigner can do by the English or German titles in the contents), he or she can see not only the outlines of the scientific development in the country integrating the influence of international achievements in structural systems, materials, and technologies on in-situ reinforced concrete structures through panel or shell construction technologies to membrane structures and cable nets or biomechanics issues but at the same time can also witness nearly all stages of the history of this important half century in Hungarian mechanical science through the solutions developed for the new structural problems.Építés- És Közlekedéstudományi Közlemények (1957–1968)In the first year several authors dealt with continuous reinforced concrete beams. In the second year P. Csonka (1958)* gave approximative formulas for the stability analysis of precast structural elements, also providing error estimations from simplifications.From 1959 papers started appearing in the journal about statical and stability analysis of shells and shell arches, which later got incorporated in several popular books (Kollár, 1973; Kollár and Dulácska, 1975; Csonka, 1987).Even the prismatic bar with a straight axis is difficult to analyse if under torsion (L. Palotás, 1959), or if the boundary conditions are special (L. Lipták, 1960), or if pre-stressed (B. Goschy, Gy. Balázs, 1961). S. Kaliszky (1961) provided formulas for the loadbearing of concrete and reinforced concrete walls, while B. Andor and Gy. Iványi (1963) for bent reinforced concrete structures.Solutions for problems in mechanics had been sought using analytical methods before but from 1965 papers were published using matrix calculations or numerical methods. E. Béres (1965) showed the analysis of grids, while J. Szabó (1965) the calculation of state variables of cable nets by non-linear equation systems. B. Roller (1966) also studied cable roofs though using differential equations. Gy. Vértes (1968) published the first paper in dynamics regarding natural frequencies of vibration of high-rise buildings.Építés –Építészettudomány (1969–2006)_
A cikk olyan általánosított rácsos tartók állapotváltozóinak meghatározásával foglalkozik, amelyeket a rudakon kívül kötelek és dúcelemek alkotnak, vagyis amelyek csak húzásra, illetve csak nyomásra vehetők igénybe. Az elmozdulások és az igénybevételek meghatározására egy nemlineáris egyenletrendszert vezetünk le, melyet a Newton–Raphson-féle iterációs eljárás módosításával oldunk meg. A javasolt eljárást numerikus példákkal szemléltetjük.
A rugalmas szerkezetek stabilitásvesztésének típusait egyszerű modelleken szokták szemléltetni. Ebben a cikkben egy olyan modellcsaládot mutatunk be, amelyik egy paraméter értékének a változtatásával a kettőscsúcs-katasztrófa négy alesetét szemlélteti. Az egyik esetben a tökéletes szerkezet elsődleges egyensúlyi útját a kritikus pontban egy másodlagos egyensúlyi felület metszi, a többi esetben két másodlagos egyensúlyi út van, de az egyik út minden pontja kritikus állapothoz tartozik. Mind a négy esetben megmutatjuk, hogy milyenek lesznek a tökéletlen szerkezet egyensúlyi útjai, és hogy a kritikus teher értéke hogyan függ a legegyszerűbb tökéletlenségek értékétől.
A cikk azt mutatja be, hogy hogyan lehet egy feszültség alatt lévő rácsos tartó rúderőit (esetleg engedékenységeit, terheit) meghatározni, ha csak a csomópontok koordinátáit tudjuk megmérni, igaz, ezt akkor is, ha a terhet ismert módon megváltoztatjuk. Az ehhez szükséges terhelési esetek száma és az algoritmus függ attól, hogy ismerjük-e az eredeti helyzetben a szerkezet terhét és/vagy a rudak engedékenységét. Az elérhető pontosság nagyon függ a mért koordináták pontosságától, a számításnál használt éles jegyek számától. Bebizonyítjuk, hogy bizonyos esetekben ezzel a módszerrel nem lehet a kiindulási állapot minden jellemzőjét meghatározni.
Ha egy viszkoelasztikus szerkezetet állandó teherrel megterhelünk, akkor általá- ban a terhelés pillanatában létrejön egy rugalmas alakváltozás, majd változatlan te- her esetén is további deformáció alakul ki. Itt, és a továbbiakban, feltételezzük, hogy a terhelés kvázistatikus, vagyis olyan lassan jut a teher a szerkezetre, hogy a létrejövő elmozdulások sebessége, gyorsulása figyelmen kívül hagyható. Ugyan- akkor azt is feltételezzük, hogy a terhelés folyamata elég gyors ahhoz (vagy a visz- kozitási anyagjellemzők olyanok), hogy az azalatt létrejövő viszkózus alakváltozások elhanyagolhatók a létrejövő rugalmas alakváltozások mellett.
The static analysis of elastic structures uses a mechanical model of the real structure. The mathematical model describes this mechanical model, and provides the first-, second- and third-order theories, depending on the order of simplification. The goal of analysis is the equilibrium path that is derived from the geometrical, physical, and equilibrium relationships between the internal and external state variables. There is a standard method to represent these relationships in a fundamental diagram, in which the relationships are displayed with partially common axes in four quarters of a graph. The paper answers the following questions: What is the exact meaning of the four quarters of this graph? Does the fundamental diagram give information on the stability of the structure? What is the reliability of the results obtained from the second-order theories? How can we generalise our statements to models with more than one degrees of freedom?
A jelen dolgozatban azt vizsgáljuk, hogy a kis geometriai tökéletlenségek a statikailag határozott rácsos tartók mely rúderőit változtatják meg. Egy csukló kezdeti helyzetének megváltoztatása tipikusan lokalizálható hatást eredményez. A lokalizálhatóság foka kizárólag a rácsos tartó topológiájától függ. Bevezetjük a rácsos tartók skálázott geometriai és topológiai érzékenységi indexeit, és megmutatjuk, hogy a két index – tipikus esetben – megegyezik. Ez azt jelenti, hogy a tényleges érzékenységet mutató geometriai index meghatározható pusztán a topológia ismeretében, részletes statikai rúderőszámítás mellőzésével. Rámutatunk, hogy a matematikailag atipikus geometriák és terhelések mérnöki szempontból gyakran tipikusnak tekinthetők, és hogy ilyen geometriák esetén a geometriai index a topológiai indexnél kisebb lehet a statikailag határozott szerkezetek esetén.
Rugalmas, berepedt feszültségi állapotban lévő, külpontos nyomásra igénybe vett, tetszőleges alakú vasbeton keresztmetszet semleges tengelyének meghatározására szolgáló iterációs módszer, az ún. Pelikán-iteráció konvergencia-tulajdonságait vizsgáljuk. Megmutatjuk, hogy az eljárás csak a fizikailag releváns megoldást szolgáltatja, továbbá hogy a leképzés egyetlen fixpontja attraktor. A globális konvergenciát numerikus szimulációk támasztják alá. Kitérünk az iterációs eljárás és a vasbeton berepedési folyamata közötti kapcsolatra, valamint más algoritmusokat is definiálunk a kétdimenziós Pelikán-iteráció segítségével.
Visszatérő genetikai eltérések vizsgálata akut myeloid leukémiában az új célzott terápiák tükrében
Analysis of recurrent genetic abnormalities in acute myeloid leukemia in the context of novel targeted therapies
Absztrakt:
Az akut myeloid leukémia (AML) osztályozásának és rizikóbecslésének alapjául a citogenetikai eltérések szolgálnak, azonban az elmúlt években az új generációs szekvenálásnak (NGS) köszönhetően nagy előrelépések történtek az AML genomszintű feltérképezésében. Az újonnan megismert genetikai eltérések diagnosztikus és prognosztikus jelentőséggel bírnak, így mára a nemzetközi ajánlásokba is felvételre kerültek. Az AML kezelése terén az elmúlt évtizedekben nem következett be jelentős változás, azonban a visszatérő génmutációk azonosítása révén több célzott terápiás gyógyszer került kifejlesztésre.
Jelen tanulmányunk célja a hazai AML-es betegpopulációban előforduló citogenetikai és molekuláris genetikai eltérések gyakoriságának meghatározása, különös tekintettel azokra a mutációkra, melyekkel szemben már léteznek célzott terápiák.
329 AML-es beteg esetében végeztük el az IDH1, IDH2 és FLT3-TKD mutációanalízist hagyományos Sanger-szekvenálással, míg az FLT3-ITD, NPM1 és CEBPA mutációs státusz, valamint a citogenetikai vizsgálatok eredményei rendelkezésünkre álltak, mivel a diagnosztikus rutin részét képezik.
Az általunk vizsgált betegpopuláció 51,4%-ában mutattunk ki kromoszómaeltérést, melyek közül leggyakrabban a –5/del(5q) (10,6%), 8-as triszómia (7,9%), a t(15;17) (7,9%) valamint a –7/del(7q) (7,5%) fordult elő, míg a betegek fennmaradó 48,6%-a normál kariotípussal rendelkezett. A mutációanalízis eredményeképpen a betegek 7,0%-ában volt kimutatható az IDH1-, 13,4%-ában az IDH2-, 5,8%-ában az FLT3-TKD-, 22,4%-ában FLT3-ITD-, 27,3%-ában NPM1-, valamint 7,1%-ában CEBPA-mutáció. A genetikai eltéréseken alapuló Európai LeukémiaNet (ELN) 2017-es ajánlása szerint elvégzett rizikóbesorolás során szignifikáns különbség volt kimutatható a rizikócsoportok túlélése között: a medián teljes túlélési idő a kedvező rizikócsoportban 34,7 hónap, az intermedier rizikócsoportban 10,0 hónap, míg a kedvezőtlen rizikócsoportban 3,7 hónap volt (p < 0,0001).
Eredményeink azt mutatják, hogy az AML-es betegek közel fele hordoz olyan génmutációt, mellyel szemben már rendelkezünk célzott terápiával. Reményeink szerint a jövőben további támadáspontok is azonosításra kerülnek, és ezáltal az AML-es betegek kezelésében is megvalósulhat a mutációs státuszon alapuló személyre szabott célzott kezelés, ami megnövelheti a betegek várható élettartamát.
