Search Results

You are looking at 1 - 10 of 52 items for

  • Author or Editor: Zsolt Horváth x
Clear All Modify Search

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek közé tartozó Crohn-betegség a tápcsatorna bármely szakaszát érintő kórkép. Célkitűzés: A szerzők retrospektív vizsgálatukban a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján 2005. január 1. és 2012. október 31. közötti időszakban Crohn-betegség miatt laparoszkópos és nyitott hasi műtéten átesett betegek kezelési eredményeinek összehasonlítását tűzték ki célul. Módszer: A betegeket a műtéti típusok szerint csoportosították, programozottan 103 betegen 137 esetben nyitott műtétet, 30 betegen 30 esetben laparoszkópos beavatkozást végeztek. 22 betegnél 24 primer akut műtét történt. Eredmények: A laparoszkópos műtéten átesett betegek átlagéletkora szignifikánsan alacsonyabb (p = 0,042) volt. A laparoszkópos ileocaecalis reszekciók szignifkánsan rövidebbnek bizonyultak mint a nyitott műtétek (p = 0,033). A műtéti időtartamok összehasonlítása során szignifikáns különbséget (p = 0,033) az ileocaecalis reszekcióknál találtak. A laparoszkópos műtéten átesett betegek a nyitott hasi műtéten átesett betegekhez képest szignifikánsan rövidebb időt töltöttek a sebészeti osztályon (p = 0,025) és az intenzív osztályon (p < 0,001), valamint a bélpasszázs is hamarabb indult meg. Következtetések: A laparoszkópos műtétek esetében kisebb műtéti és kozmetikai traumával, rövidebb kórházi tartózkodással, nem nagyobb szövődmény- és morbiditási rátával és bizonyos esetekben rövidebb műtéti idővel számolhatunk. Ugyanakkor magasabb műtéti költségeket és képzettebb személyzeti feltételeket igényelnek. Orv. Hetil., 2014, 155(1), 24–29.

Full access

Elméleti háttér: A daganatos betegséggel küzdők és egészségesek életcéljait vizsgáló kutatások, melyek az Életcél Kérdőívet használták mérőeszközként, nem mutattak szignifikáns pontszámbeli különbséget a két csoport között. Ez érdekes eredmény, hiszen más betegségcsoportoknál kimutatható különbség az egészségesek és a betegek között. Cél: Kutatásunk célja a daganatos betegek és egészségesek jellemzőinek és attitűdjeinek feltárása volt az életcéllal és élet értelmével kapcsolatban, illetve, hogy tapasztalható-e különbség a két csoport válaszai között. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenciójához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszerek: Kutatásunk során strukturált interjút használtunk mérőeszközként (Komplex Strukturált Interjú Emlődaganatos Betegek Részére) 28 emlődaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevonásával. Az interjúk során adott válaszokat a „lehorgonyzott-elmélet” (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: (1) Az emlődaganatos betegek és egészségesek életcéllal és élet értelmével kapcsolatos jellemzőinek statisztikai módszerekkel történő összehasonlítása nem mutatott szignifikáns eltérést a két csoport között. (2) Eredményeinket az Aspirációs Index magyar mintán kapott eredményeivel összevetve azt tapasztaltuk, hogy vizsgálati személyeink szinte egyáltalán nem említik az extrinzik életcélokat (pl. gazdagság, jó megjelenés, hírnév), míg az intrinzik életcélok közel 80%-át teszik ki a válaszoknak mind az egészséges, mind pedig a betegcsoportban. A válaszok ilyen eloszlása jelentősen különbözött az önkitöltős, Likert-skálájú kérdőív eredményeitől. Következtetések: (1) Mivel más betegségek esetén kimutatható eltérés az egészségesek és betegek között az életcél és élet értelme tekintetében, elképzelhető, hogy a daganatos betegek egyfajta specifikus megküzdési módként használják az életcéllal és élet értelmével kapcsolatos attitűdjeiket. (2) A hasonló jellemzőket eltérő módszerekkel feltáró kutatások jelentős eltéréseket mutathatnak.

Full access

Elméleti háttér: Az optimizmus pszichológiai vizsgálata során számos kutatás tárt fel összefüggéseket az optimizmus és a mentális, valamint a fizikai egészségmutatók között. Az optimizmus fogalma olyan összetett konstruktum, amelyet legtöbb kutató a jövőre irányuló pozitív elvárások összességeként értelmez; de az irreális, szituációspecifikus optimizmus és a remény is a tágan értelmezett optimizmushoz kapcsolható fogalmak. Az optimizmus emlődaganatos betegeknél számos esetben alacsonyabb szorongásszinttel, kevesebb distresszel és magasabb érzelmi jól-léttel, társas támogatottsággal és poszttraumás növekedéssel jár együtt. Cél: Emlődaganatos betegek és egészséges kontrollszemélyek elmúlt évben és eddigi életük során tapasztalt lelkiállapotának, valamint optimista—pesszimista attitűdjeinek feltárása és összehasonlítása. További célunk volt a betegek ötéves utánkövetése során az optimista—pesszimista attitűd túléléssel való összefüggéseinek vizsgálata. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenciójához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszer: Kutatásunk során strukturált interjút használtunk mérőeszközként (Komplex Strukturált Interjú emlődaganatos betegek részére), 28 emlődaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevonásával. Az interjúk során adott válaszokat a „lehorgonyzott elmélet” (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: Eredményeink szerint mindkét csoport jó lelkiállapotról számolt be, ami az eddigi életet illeti, de az elmúlt év során tapasztalt lelkiállapot és optimista attitűd tekintetében szignifikáns különbség volt tapasztalható a két csoport között: lelkiállapotban a daganatos betegek kárára, optimizmusban viszont a betegek javára (p = 0,022, illetve p = 0,003). Az ötéves utánkövetés eredményei nem mutattak szignifikáns összefüggést az optimista—pesszimista attitűd és túlélés között. Következtetések: A daganatos betegek szignifikánsan rosszabb lelkiállapotuk ellenére szignifikánsan optimistább attitűddel voltak jellemezhetőek, mint az egészséges kontrollszemélyek. Ez az optimizmus egyaránt értelmezhető elhárításként vagy adaptív megküzdési mechanizmusként.

Full access

Áttekintő tanulmányunk az alkoholhasználati zavart mutató személyek hozzátartozóinak pszichológiai problémáit vizsgálja meg. Az alkoholfüggők hozzátartozóinak pszichológiai tapasztalatait vizsgáló korai megközelítések szerint a szerhasználati problémákat mutató személyek közeli hozzátartozói vagy partnerei esetében feltárhatóak személyiség patológiák. Ezzel szemben, a stessz–feszültség–megküzdés–támogatás modell érvelése szerint a problémás italozást mutató egyénnel együtt élő szülők és partnerek valójában a család életében tapasztalható stressz elszenvedői és áldozatai. Az átélt stressz általában összefügg a családtag problémás italozási vagy drogfogyasztási viselkedésével, ami a család rendellenes működéséhez, a hozzátartozók körében megjelenő pszichés tünetekhez vezethet. A korábbi kutatási eredmények szerint az érintett személyek kellemetlennek ítélik meg a problémás szerhasználóval való együttélést, illetve az élet számos területén megterhelő eseményekkel kell szembesülniük. Az összefoglaló tanulmányban ismertetjük (1) az alkoholfüggő partnerrel való együttélésből származó problémákat bemutató, különböző elméleti megközelítéseket, (2) a hozzátartozók megküzdési stratégiáit a jóllétük vonatkozásában, illetve (3) azokat a bizonyítékokon alapuló pszichoterápiás megközelítéseket, melyek a család támogatása érdekében alkalmazhatóak, hogy sikeresebben küzdjenek meg a körülményekkel.

Full access
Könyvszemle
Full access

Az emlő karcinómája az egyik leggyakoribb női daganat. Ezek között a mintegy 15%-ban előforduló, sem ösztrogénreceptort, sem progeszteronreceptort nem expresszáló és HER2-pozitivitást sem mutató eseteket háromszorosan vagy tripla-negatív karcinómáknak (triple-negative breast cancer, TNBC) nevezzük. A betegség kedvezőtlen kórlefolyása, valamint elfogadott célzott kezelés hiánya az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává tette e betegségcsoportot. A jelen tanulmányban a PubMed-ben 2007. januártól 2009. júniusig publikált közlemények között az emlődaganat és tripla-negatív kulcsszavakon túl, az epidemiológia, patológia, génprofil, prediktív, prognosztikus, terápia és összefoglaló kulcsszavakkal kikeresett közleményeket és a kapcsolódó releváns publikációk eredményeit foglaltuk össze. A TNBC esetén ismert tény, hogy fiatalabb életkorban jelentkezik és gyakoribb a szegényebb fekete vagy hispano-amerikai nőknél, az viszont újdonság, hogy kialakulásában szerepet játszhatnak hormonális tényezők és az elhízás is. A TNBC nem egységes betegség, mert mind hisztomorfológiailag, mind immunhisztokémiai vizsgálatokkal további alcsoportok különíthetőek el. A tripla-negatív tumorok között gyakrabban észlelhető örökletes BRCA1-mutáció vagy szerzett mutáció nélküli BRCA-diszfunkció. A nagyfokú hasonlóság miatt a korábbi években a tripla-negatív daganatokat sokan azonosították a génexpressziós profil alapján meghatározható ún. bazális-szerű tumorokkal, de ez a megfeleltetés ma már nem állja meg a helyét. Több nagy tanulmány igazolta, hogy a tripla-negativitás önmagában kedvezőtlen prognosztikus faktor, bár ismert, hogy a TNBC esetek kb. 10%-a kedvező prognózisú. Elfogadott célzott kezelés hiányában a szisztémás kezelés tekintetében csak a kemoterápia az, ami jelenleg rendelkezésre áll. A kísérleti fázisban lévő célzottan ható vegyületek közül a PARP1-inhibitorok érdemelnek különös figyelemet, mely vegyületek a DNS-javító apparátus hibás működését használják ki. Magyar Onkológia 54: 325–335, 2010

Full access

Absztrakt:

Bevezetés: Az étkezési szokásoknak meghatározó szerepe van a gastrointestinalis daganat és szív-ér rendszer eredetű halálozásokban. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a borfogyasztásnak lehet-e szerepe a két haláltípus kialakulásában Magyarországon. Módszer: A szerzők 206 159 személy adataiból hasonlították össze a gastrointestinalis daganatok és szív-ér rendszeri megbetegedések miatt 2000–2010 között meghalt személyek standardizált elhalálozási arányszámait négy történelmi borvidéken: Tokaj (fehérbor), Eger (vörösbor), Balaton (fehérbor), Szekszárd/Villány (vörösbor) vidékén és a nem borvidék Hódmezővásárhelyen. Eredmények: A Tokaj vidéken volt szignifikánsan a legkisebb a daganatok száma (664), viszont a szív-ér rendszeri betegségek miatti halálozás itt volt a legnagyobb (5955). Ezzel szemben a szív-ér rendszeri betegségek száma Szekszárd-Villány területén (3907) a legkevesebb, míg a daganatoké itt (831) és Eger vidékén (934) a legtöbb. Következtetések: Igazolódott a vörösbor ismert védőhatása a szív-ér rendszeri halálozásokban. A gastrointestinalis daganatos elhalálozás meglepően alacsony előfordulása a Tokaj vidéken – az ivóvíz magasabb szelénszintje mellett – az itteni fehérborok eddig nem ismert sajátosságaira utal. Orv Hetil. 2017; 158(25): 992–998.

Full access

Absztrakt

A szerzők a világirodalmi ritkaságnak számító atraumaticus (spontán) mellkasfali tüdősérvet ismertetik. Két operált betegük kapcsán bemutatják a sérv kialakulását elősegítő körülményeket és a kórkép klinikai jellemzőit. Mindkét betegük spontán mellkasfali (intercostalis) sérvét chronicus obstructiv syndroma (COPD) okozta makacs köhögés váltotta ki. Az elvégzett multislice spirál CT (MSCT) vizsgálat, valamint a speciális szoftver segítségével készített másodlagos 3D „volume-rendering” (VRT) rekonstrukciós képek egyértelműen utaltak a ritka kórformára. Az MSCT-vizsgálatok a Kaposi Mór Oktató Kórházban készültek, Siemens Somatom Emotion 6 MSCT-berendezéssel. A pontos diagnózis birtokában végzett mellkasfali korrekciók tartós gyógyuláshoz vezettek. A szerzők röviden ismertetik a mellkasfali sérvekkel kapcsolatos hazai és fontosabb külföldi irodalmi vonatkozásokat. A kórkép rendkívüli ritkasága ellenére a kialakulásában szerepet játszó COPD elterjedtsége miatt érdemel figyelmet. A hasonló esetek diagnosztikájában nagy segítséget jelenthet a bemutatott korszerű képalkotó eljárás alkalmazása.

Full access

Ebben a cikkben a dunaújvárosi Pentele-híd beúsztatásának érzékenységvizsgálatáról írtunk. A 8650 t tömegű, 312 m hosszú, _a

Full access

The effect of the submicrometer-sized Si3N4 addition on the morphological and structural properties of the ceramic dispersion strengthened (CDS) 316L stainless steels prepared by powder technology has been studied. Two composites were prepared: 316L/0.33 wt. % Si3N4 and 316L/1 wt. % Si3N4. In order to assure a good dispersion of the ceramic particles in the stainless steel powders and a grain size reduction at the same time, the high efficient attrition milling has been used. Spark plasma sintering (SPS) was used for fast compacting of milled composites. Structural and morphological changes were studied after milling and sintering process. It was found that the amount of Si3N4 addition influenced the efficiency of milling process resulting in powder mixtures with different 316L stainless steel grain size and shapes. In the case of 0.33 wt. % Si3N4 addition, the flat 316L stainless steel grains with submicrometer size in thickness have been resulted after milling compared to 1 wt. % Si3N4 added powder mixtures which consisted of almost globular 316L stainless steel grains with 50–100 μm in diameter. The intensive milling assured an optimal coverage of 316L stainless grains with Si3N4 submicrometer-sized particles in both cases as demonstrated by energy dispersive spectroscopy (EDS) and TEM. On the other hand, the 316L phase has been maintained during and after the milling and sintering. The partial phase transformation of α-Si3N4 to SiOx was observed by EDS.

Open access