Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for

  • Author or Editor: Zsolt Lakatos x
Clear All Modify Search

Abstract

The aim of this study is to analyse the impact of board size on a firms' operational and market performance at the largest East Central European listed non-financial, non-public utility firms. The literature debates the effects of the size of the board. While the resource dependency theory supports a positive effect, the agency theory supports a negative impact on firm value. This question is rarely investigated in two-tiered corporate governance models. This paper estimates the effects of management board and supervisory board size, between 2007 and 2016. The results indicate that the effect of management board size depends heavily on the size of the observed company. In both fixed effects and GMM-type dynamic panel regression models, using Tobin's Q, market-to-book ratio, total shareholder value and ROA as firm performance measures, increase in management board size has a significant positive impact on firm performance; however, in the case of larger firms, the effect is significantly negative. Moreover, the increase in the ratio of outside directors has a positive impact on the firm's performance in all dynamic panel regression models and this effect is even more significant in Tobin's Q and market-to-book ratio models. This can indicate the effective monitoring role of the supervisory board.

Open access
Authors: Gábor Lakatos and Zsolt Tulassay

A probiotikumok a szervezet számára előnyös tulajdonságú, élő mikroorganizmust tartalmazó készítmények. A tápcsatorna baktériumflórájának megváltoztatása kedvező hatású lehet számos emésztőszervi betegség kezelésében. Bár a probiotikumok pontos hatása nem egyértelmű, alkalmazásuk széles körben elterjedt a világ számos országában. Az egyes probiotikumokkal, illetve kombinációkkal kapcsolatos eredmények nem általánosíthatók. Nem tisztázott a kezelés ajánlott dózisa sem. Bár a probiotikumokat általában biztonságos szereknek tekintik, óvatosság indokolt a készítmények rutinszerű alkalmazásával kapcsolatban, mivel a kezelés mellékhatásaként súlyos szövődmények jelenhetnek meg. Összefoglalónkban az emésztőszervi betegségekben alkalmazott probiotikumokkal szerzett tapasztalatokat ismertetjük.

Open access

Az érképződés fontos szerepet játszik számos betegség kialakulásában. A vascularis endothelnövekedési faktor központi fontosságú az élettani és a kóros érképződés folyamatában. A VEGF fokozott expressziója összefügg a daganatos érképződéssel, az áttétek kialakulásával és a tumorsejtek proliferációjával. A humán monoklonális anti-VEGF-antitest (bevacizumab) a hagyományos kemoterápia kiegészítéseként alkalmazva jó hatású lehet különböző daganatok kezelésében. Egyre több adat igazolja, hogy a bevacizumab javítja a betegek életkilátásait áttétet adó colorectalis carcinomában és előrehaladott hepatocellularis carcinomában. További vizsgálatok szükségesek az érképzést gátló kezelés hatékonyságának megítélésére egyéb tápcsatorna-daganatokban. Közleményünkben az emésztőszervi daganatok kezelésében alkalmazott, érképzést gátló készítményekkel kapcsolatos újabb eredményeket foglaljuk össze.

Restricted access
Authors: Gábor Lakatos and Zsolt Tulassay

A hasnyálmirigyrák ugyan ritka betegség, jelentős halálozási aránya miatt azonban a daganatos eredetű halálozás gyakori oka. Hatékony szűrőmódszer nem áll rendelkezésre. A hasnyálmirigyrák döntően az idős emberek betegsége, előfordulása gyakoribb férfiakban, mint nőkben. A daganat gyakorisága változó a különböző országokban, ami a környezeti tényezők fontosságát sejteti a betegség kialakulásának hátterében. A dohányzás a betegség ismert kockázati tényezője, az étrendi tényezők szerepe kisebb jelentőségű. A rák kialakulásának esélyét fokozza továbbá az idült hasnyálmirigy-gyulladás és az elhízás. A cukorbetegség szerepe nem egyértelmű. Számos öröklött csírasejt-mutációt hoztak összefüggésbe a hasnyálmirigyrák kialakulásával. A legnagyobb kockázatot a herediter pancreatitis fennállása jelenti, míg a BRCA2 gén eltérései a leggyakoribbak. Úgy tűnik, hogy a genetikai polimorfizmus szerepe a betegség kialakulásában igen jelentős. Orv. Hetil., 2010, 44, 1816–1822.

Open access
Authors: Gábor Lakatos, László Herszényi and Zsolt Tulassay

A nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak világszerte. Az NSAID-ok súlyos emésztőszervi mellékhatásokat okozhatnak, a szerek a tápcsatorna bármely szakaszát károsíthatják. A ciklooxigenáz-2- (COX-2-) gátlók (coxibok) kifejlesztésétől változatlan gyulladáscsökkentő hatás mellett kedvezőbb emésztőszervi tulajdonságokat vártak. Számos tanulmány igazolta, hogy a coxibok alkalmazása csökkenti a gastroduodenalis fekélybetegség és a fekélyeredetű szövődmények gyakoriságát a hagyományos szerekkel összehasonlítva. Kevesebb adat ismert a coxibok vékony- és vastagbelet érintő mellékhatásairól. A COX-2 konstitutívan expresszálódik a tápcsatornában, és fontos szerepet játszik a bél integritásában. Mind több adat igazolja, hogy a coxibok növelik a szív- és érrendszeri szövődmények gyakoriságát. Az összefoglaló a coxibok biztonságosságával kapcsolatos újabb eredményeket tekinti át.

Restricted access
Authors: László Herszényi, Gábor Lakatos and Zsolt Tulassay

A kolonoszkópia a vastagbél neoplasztikus elváltozásai szűrésének általánosan elfogadott módszere. A vizsgálatok száma igen jelentős mértékben növekedett az elmúlt években, elsősorban a CRC szűrésének növekvő aránya miatt. A vastagbéltükrözés hatékonysága és biztonságossága függ a vizsgálat minőségétől; mind több adat igazolja, hogy a vizsgálatok minősége a klinikai gyakorlatban igen eltérő lehet. Az endoszkópia minőségének mérése javíthatja a betegek ellátását. Bizonyítékon alapuló, mérhető mutatók szükségesek a vastagbéltükrözés minőségének javításához. Összefoglalónkban áttekintjük a vastagbéltükrözés gyakorlati szempontjait, a fontos minőségi mutatókat, ismertetjük a témához kapcsolódó újabb ajánlásokat.

Open access
Authors: Gyöngyi Kirschner, Bernadett Balla, János Kósa, Péter Horváth, Andrea Kövesdi, Gergely Lakatos, István Takács, Zsolt Nagy, Bálint Tóbiás, Kristóf Árvai and Péter Lakatos

Absztrakt

A tirozinkináz-gátlók bizonyos onkohematológiai betegségek kezelésében elterjedten használt gyógyszerek. Több klinikai tanulmány igazolta, hogy a BCR-ABL specifikus tirozinkináz-gátlók alkalmazása komplex és még nem egyértelműen azonosított módon változtatja meg a csontszövet élettani folyamatait. Mivel a kezelések egyre több beteget érintenek, illetve hosszú évtizedekig vagy akár élethosszig is tarthatnak, indokolt ezen mechanizmusok molekuláris hátterének részletesebb megismerése. A szerzők összefoglalják az imatinibbel és a nilotinibbel végzett, csontanyagcseréhez kapcsolódó alapkutatási eredményeket, humán klinikai megfigyeléseket, kiegészítve in vitro osteoblast-sejtkultúrákon végzett saját kísérleteik eredményeivel. Az összefoglalt kutatási eredmények alapján az imatinib és a nilotinib csontsejtekre gyakorolt hatása függ az alkalmazott hatóanyag-koncentrációtól, a sejtek érettségi állapotától, illetve az általuk kötött receptor-tirozinkináz útvonalak megoszlási arányától. Jelen közleményben elsőként készítettek a hazai szakirodalomban hiánypótló, átfogó irodalmi áttekintést a tirozinkináz-gátlók csontanyagcserét befolyásoló hatásaival kapcsolatban és végeztek teljes transzkriptom-analízist osteoblastokon a sejtszintű hatásmechanizmus jobb megértését szolgálva. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1429–1437.

Open access
Authors: Áron Lazáry, Bernadett Balla, János Kósa, Krisztián Bácsi, Zsolt Nagy, István Takács, Péter Pál Varga, Gábor Speer and Péter Lakatos

A csontpótlást igénylő műtéti beavatkozások során a beültetésre kerülő csontpótló graft tulajdonságai meghatározzák az eljárás kimenetelét, rövid és hosszú távú sikerét. Munkánk első részében áttekintést adunk a modern csontpótló eljárások előnyeiről-hátrányairól, illetve részletesen foglalkozunk a gipsz szintetikus csontpótló graftként történő alkalmazásának lehetőségével. A kísérletes klinikai leírások biztonsággal és jó hosszú távú eredménnyel alkalmazható csonthiánykitöltő anyagként írják le a kalcium-szulfát-dihidrátot, azonban a gipsz csontsejtekre kifejtett hatása, a csontpótlás mechanizmusa nem ismert. Molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáltuk a gipsz csontsejtekre gyakorolt hatását. Az egér-praeosteoblastok szaporodására ideális tenyésztőfelületnek bizonyult a gipsz, míg a klinikumban gyakran csonthiánykitöltő anyagként alkalmazott polimetil-metakrilát-csontcement gátolta a sejtek osztódását. A gipsz megváltoztatta a sejtek génkifejeződési profilját, a csontképződés irányába mutató gének expresszálódtak nagyobb mértékben a gipszes tenyészetekben, és ezekben a sejtkultúrákban emelkedett alkalikusfoszfatáz-aktivitást mértünk. Eredményeink molekuláris biológiai szempontból támasztották alá a gipsz szintetikus csontpótló graftként történő alkalmazásának létjogosultságát, a kalcium-szulfát-dihidrát új – a csontgyógyulást támogató – tulajdonságát is kimutatva.

Restricted access
Authors: Krisztián Bácsi, János Kósa, Áron Lazáry, Bernadett Balla, Henrik Horváth, István Takács, Zsolt Nagy, Gábor Speer and Péter Lakatos

A CYP3A7-enzim részt vesz a dehidroepiandroszteron-szulfát metabolizációjában. Kimutatták, hogy CYP3A7*1C-mutáció esetén férfiakban alacsonyabb a dehidroepiandroszteron-szulfát-szint, és ismert az is, hogy a dehidroepiandroszteron-szulfát-koncentráció csökkenése csontritkuláshoz vezethet. Célkitűzés: A szerzők a CYP3A7*1C-polimorfizmus, a dehidroepiandroszteron-szulfát-szérumszint és a csont ásványanyag-tartalmának együttes vizsgálatát tűzték ki célul, 319 posztmenopauzás nőben. Eredmények: A homozigóta CYP3A7*1C-genotípus esetén a vad típushoz képest szignifikánsan alacsonyabb lumbális gerinccsontdenzitást tapasztaltak (homozigóta mutáns T-score: –3,27 ± 1,02, vs vad típus: –1,35 ± 1,53; p = 0,041). Szignifikáns maradt a kapcsolat a menopauzális kor, szérum-dehidroepiandroszteron-szulfát-szint, az alkoholfogyasztás, a korábbi szteroidkezelés, dohányzás és megelőző csonttörés figyelembevétele után is. Nem volt viszont összefüggés a CYP3A7-genotípus és a dehidroepiandroszteron-szulfát-koncentráció között. Következtetés: A CYP3A7 polimorfizmusa a lumbális gerincen mért csontsűrűség csökkenéséhez vezet, mely hatás független a szérum-dehidroepiandroszteron-szulfát-szinttől.

Restricted access
Authors: Katalin Lőrinczy, Péter László Lakatos, Miklós Tóth, Ágnes Salamon, Adrienn Nemes, Ágnes Anna Csontos, Bálint Fekete, Orsolya Terjék, László Herszényi, Márk Juhász, Zsolt Tulassay and Pál Miheller

Bevezetés: A D-vitamin nemcsak a kalciumháztartásban játszik fontos szerepet, hanem immunológiai és sejtanyagcserét befolyásoló hatásokkal is bír. Gyulladásos bélbetegekben gyakrabban fordul elő D-vitamin-hiány, erről azonban hazai adat nem áll rendelkezésre. Célkitűzés: A szerzők gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek D-vitamin-szintjének felmérését tűzték ki célul. Módszer: 169 betegben az alapbetegség aktivitását, a csontanyagcserére vonatkozó laboratóriumi paramétereket és a D-vitamin szérumszintjét határozták meg. Eredmények: A betegek átlag-D-vitamin-szérumszintje 22,7±10,6 ng/ml volt. A betegek 20%-ában volt megfelelő a D-vitamin-ellátottság (>30 ng/ml), 52%-uknál D-vitamin-hiány (15–30 ng/ml), 28%-ánál pedig súlyos (<15 ng/ml) D-hipovitaminózis volt igazolható. Nem volt korreláció sem a klinikai aktivitási indexek (parciális Mayo-score: –0,143; Crohn-betegség-aktivitási index: –0,253), sem a laboratóriumi gyulladásos paraméterek (C-reaktív fehérje: r = 0,008; süllyedés: r = 0,012) és a D-vitamin-szint között. Következtetések: Gyulladásos bélbetegek D-vitamin-ellátottsága nem megfelelő. Bár a klinikai aktivitás és a D-vitamin-szint között nem találtak összefüggést, ajánlott a D-vitamin-szérumszint ellenőrzése, és szükség esetén pótlása. Orv. Hetil., 2013, 154(46), 1821–1828.

Open access