Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Zsolt Mester x
  • All content x
Clear All Modify Search

Polgár-Csőszhalom település tágabb mikroregionális kapcsolatainak vizsgálata a késői neolitikum gazdaságtörténeti viszonyainak rekonstrukciója szempontjából különösen érdekesnek ígérkezik. Ez a problémafelvetés vezetett a korábbi szakirodalomban már többször említett, az elterjedési térképeken ábrázolt Hajdúböszörmény közigazgatási területéhez tartozó Pródi-halom lelőhely behatóbb vizsgálatához. A halom légvonalban körülbelül 20 km-re délkeletre helyezkedik el Polgár-Csőszhalomtól, egy korábbi ártéri sziget keleti végében. A közel 4 m magas domb környezetének felszínét sűrűn borítják egy feltehetően Árpád-kori templom szétszántott, a mezőgazdasági művelés által folyamatosan pusztított maradványai. A topográfiai megfigyelések eredményeinek ellenőrzésére 2007-ben a Pródi-halmon kis léptékű kutató ásatást végeztünk. A késő neolitikus leletek mellett bronzkori, római császárkori szarmata és Árpád-kori emlékek kerültek napvilágra. A körvonalazott régészeti előzmények után végzett magnetométer felmérés eredményeként a Pródi-halom körül többszörös körárok-rendszer képe bontakozott ki. A 2008-as felmérés és a halom környékén végzett többszöri helyszíni szemle alapján rekonstruálhatóvá vált a kiemelkedéstől nyugati irányban, mintegy 550–600 m hosszan húzódó egykori újkőkori település. Ennek foltja lényegében követi a kelet–nyugati dombhát 92,5 m-es szintvonala által körülhatárolt területet, így közel 7–8 ha kiterjedésűre becsülhető. Ezen belül az egykori rondella területe nagyjából 3–3,5 ha területet foglalhatott el.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Mogyoródi, Marcell Szabó, Erzsébet Dunai, Bianka Mester, Csaba Hermann, János Gál, and Zsolt Iványi

Absztrakt:

Bevezetés: A hospitalizált, és különösen a kritikus állapotú páciensek körében 30–50%-ot is meghaladó incidenciával fordul elő nosocomialis infekció, jelentősen rontva a morbiditási és mortalitási adatokat. A megelőzésben a multimodális prevenciós stratégiák bizonyultak hatékonynak. Ezek alappillére a megfelelő kézhigiénés gyakorlat, mely a kézfertőtlenítés helyes technikáját és indikációját is magában foglalja. Célkitűzés: Munkánk célja az volt, hogy megvizsgáljuk intenzív osztályunk kézhigiénés gyakorlatát a kézfertőtlenítés technikájáról azonnali visszajelzést adó rendszer bevezetésével és a kézhigiénés compliance ellenőrzésével. Módszer: A Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának Központi Intenzív Osztályán 2018 novemberében és decemberében háromhetes megfigyeléses vizsgálatot végeztünk. Az ellátószemélyzet kézhigiénés technikájára és compliance-ére vonatkozó adatokat Semmelweis Scannerrel és direkt obszerváció során rögzítettük. A statisztikai elemzést Kruskal–Wallis-próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és χ2-teszttel végeztük. Eredmények: Az elektronikus visszajelző rendszerrel 604 mérést rögzítettünk. A megfelelő kézfertőtlenítések aránya 86,5%, a kézterületek lefedettségének medián értéke pedig 99,87% volt. A kézfertőtlenítés technikájában konstansan magas trendet figyeltünk meg. A gyógytornászok csoportjára alacsonyabb hibaarány volt jellemző a többi csoporttal szemben (orvosok: p<0,01, ápolók: p = 0,03, segédápolók: p = 0,03). A direkt obszerváció során 162 megfigyelést végeztünk. Az átlagos compliance 60,49% volt, a legalacsonyabbnak az orvosok csoportjában (53,97%) adódott, mely nem különbözött szignifikánsan az ápolók compliance-étől (62,92%, p = 0,26). Következtetés: A kézfertőtlenítés technikája a vizsgálat ideje alatt végig minden csoportban kiemelkedőnek és megfelelőnek bizonyult, a kézhigiénés compliance azonban az elvártnál alacsonyabb volt. Az azonnali visszajelzésnek a kézhigiéné megfelelő minőségének elérésében és fenntartásában lehet szerepe, míg a helyes időzítés más stratégiát is szükségessé tesz. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1957–1962.

Open access