Search Results

You are looking at 1 - 10 of 42 items for

  • Author or Editor: Zsolt Németh x
  • All content x
Clear All Modify Search

Ha egy viszkoelasztikus szerkezetet állandó teherrel megterhelünk, akkor általá- ban a terhelés pillanatában létrejön egy rugalmas alakváltozás, majd változatlan te- her esetén is további deformáció alakul ki. Itt, és a továbbiakban, feltételezzük, hogy a terhelés kvázistatikus, vagyis olyan lassan jut a teher a szerkezetre, hogy a létrejövő elmozdulások sebessége, gyorsulása figyelmen kívül hagyható. Ugyan- akkor azt is feltételezzük, hogy a terhelés folyamata elég gyors ahhoz (vagy a visz- kozitási anyagjellemzők olyanok), hogy az azalatt létrejövő viszkózus alakváltozások elhanyagolhatók a létrejövő rugalmas alakváltozások mellett.

Restricted access

The static analysis of elastic structures uses a mechanical model of the real structure. The mathematical model describes this mechanical model, and provides the first-, second- and third-order theories, depending on the order of simplification. The goal of analysis is the equilibrium path that is derived from the geometrical, physical, and equilibrium relationships between the internal and external state variables. There is a standard method to represent these relationships in a fundamental diagram, in which the relationships are displayed with partially common axes in four quarters of a graph. The paper answers the following questions:  What is the exact meaning of the four quarters of this graph?  Does the fundamental diagram give information on the stability of the structure?  What is the reliability of the results obtained from the second-order theories?  How can we generalise our statements to models with more than one degrees of freedom?

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunkban a kétértelmű szavak feldolgozását befolyásoló faktorok szerepét kívántuk tisztázni. A korábbi kutatások egyértelműen kimutatták a gyakoriság (lásd például Zempléni és mtsai, 2007), a kontextus (pl. Gergely és Pléh, 1995) és a munkamemóriában jelentkező egyéni különbségek (pl. Mason és Just, 2007) szerepét a lexikális kétértelműség feldolgozásában. Eddig azonban egyetlen kutatás sem tesztelte e faktorok relatív dominanciáját egy olyan komplex vizsgálatban, mely figyelembe veszi a szógyakoriságot, a mondatkontextust és a munkamemória-különbségeket is. Kísérletünkben intermodális priminghelyzetben szó–nemszó lexikális döntési feladatot alkalmaztunk. A kétértelmű szavak három típusú mondatkörnyezetben kerültek bemutatásra: (1) a gyakoribb jelentést korán előfeszítő mondatkontextusban, (2) a ritkább jelentést korán előfeszítő mondatkörnyezetben és (3) semleges (gyakoribb, illetve ritkább jelentést későn előfeszítő) mondatkontextusban. Minden feltételben szerepeltek a gyakoribb és a ritkább jelentés asszociátumai, illetve kontroll célingerek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kétértelmű szavak feldolgozását elsődlegesen a kontextus befolyásolja, kisebb mértékben a szógyakoriság. A nagy munkamemóriájú személyeknél a kétértelmű szavak mindkét jelentése elérhető, mivel elegendő erőforrásuk van ahhoz, hogy mindkét jelentést aktívan tartsák. Ezzel szemben a kis munkamemóriájú személyeknél elsődlegesen a gyakoribb jelentés áll rendelkezésre.

Restricted access

The presence of 1′-methylascorbigen, the most biologically active indole derivative of L-ascorbic acid, in broccoli has been proved by use of planar liquid and column liquid chromatography and mass spectrometry. Endogenous 1′-methylascorbigen was identified on the basis of its retention behavior, by means of the modified PRIMA method, and from its characteristic MALDI MS data. This paper is the first report of identification of 1′-methylascorbigen in the plant kingdom.

Restricted access

Absztrakt:

Szakmai körökben szinte mindenkinek természetes az, ami pár évtizede még elképzelhetetlennek tűnt: egy organikus környezetbe (csont) behelyezett anorganikus anyag (titán) integrálódik, és tartós pillére lehet a fogpótlásnak. Magát a csontintegrációt, amely az implantátum és a csont közötti szerkezeti és funkcionális kapcsolatot jelenti, a hatvanas évek végén fedezték fel és írták le. Ez jelenti a fogászati implantológia alapját. Ekkor fogalmazták meg azokat a feltételeket is, amelyek a csontintegráció pozitív vagy negatív lefolyását befolyásolják. Ezek a kérdések az alapkutatások részét képezik, éppen ezért a mindennapi klinikai gyakorlatban csak felszínesen kerülnek szóba. Az implantátum anyagi, formai jellemzői és felülete egyaránt hozzájárul a sikerességhez, amennyiben jól tervezünk és a megfelelő sebészi technikát alkalmazzuk. Célunk, hogy ismertessük az elmúlt évtizedekben végbement olyan változásokat, melyek az implantátumok egyre tökéletesebb integrációját és klinikai sikerességét eredményezték. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1455–1463.

Open access

Háttér: Az alkoholmotiváció kutatása mindeddig kevés figyelmet kapott Magyarországon. Jelen tanulmány célja, hogy ismertesse az Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőív hosszú (DMQ-R-HU) és rövid (DMQ-R-SF-HU) változatának hazai alkalmazásáról szóló tapasztalatokat. Módszer és minta: Egyéb, az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó kérdésekkel kiegészítve egy középiskolás (N=922, átlagéletkor=16,6, szórás=1,44), valamint egy egyetemista (N=346, átlagéletkor=21,6, szórás=2,61) mintán alkalmaztuk a DMQ-R-HU kérdőívet. Mivel a konfirmációs faktorelemzés eredménye nem volt kielégítő, így a DMQ-R-SF-HU illeszkedését is megvizsgáltuk. Ezt követően a DMQ-R-SF-HU alkalmazhatóságát egy harmadik, speciális populációs, fiatal felnőtt mintán (N=390 fő, átlagéletkor=23,6, szórás=4,4) is ellenőriztük. Ezen vizsgálat további célja az volt, hogy a korábbi nemzetközi vizsgálatoktól eltérően egy idősebb, rekreációs mintán is vizsgáljuk a kérdőív alkalmazhatóságát. A vizsgálatok során a motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatot a többváltozós strukturális egyenlet modelljeinek segítségével elemeztük. Eredmények: Az alkoholmotivációk átlagértékeinek rangsora mindhárom minta esetében ugyanúgy alakult (szociális > fokozásos > megküzdéses > konformitás). A motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatokat vizsgálva az egyetemisták esetében a fokozásos motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás és a részegség gyakoriságát, a középiskolások esetében a szociális és konformitás motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, a konformitás és fokozásos motivációk pedig a részegség gyakoriságát. A fiatal felnőtt rekreációs populációban is a szociális motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, míg a részegség gyakoriságát mind a négy motiváció megbízhatóan előrejelezte. Az alkoholhasználattal összefüggő problémáknak a megküzdéses motiváció volt minden esetben a szignifikáns magyarázója a fiatal felnőttek között. Ezen kívül a szociális motiváció az iskolai, illetve munkahelyi problémákat, a konformitás motiváció pedig a verekedést jelezte előre. Következtetések: A DMQ-R-SF-HU kiváló statisztikai tulajdonságai és illeszkedési mutatói miatt széles körben, különböző sajátosságokkal bíró mintákon jól alkalmazható kérdőív. Az alkoholmotivációk fontos előrejelzői az alkoholfogyasztás különböző indikátorainak. Az eltérő korosztályokban eltérő motivációk játszanak kitüntetett szerepet, amelyek figyelembe vétele a prevenció során meghatározó jelentőséggel bírhat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Nagy, József Barabás, Anett Vannai, Zsolt Németh, and Sándor Bogdán

Malignus nyelvtumor előfordulása gyermekkorban meglehetősen ritka entitásnak számít. A nyelven előforduló különböző elváltozások differenciáldiagnosztikája során ebben a korcsoportban gyakran fel sem merül mint potenciális lehetőség. Így az adekvát kezelés és sebészi megoldás csak jelentős késéssel történik meg, ami a beteg sorsát megpecsételheti. A szerzők egy 15 éves gyereknél kialakult nyelvkarcinóma esetét ismertetik, valamint ennek kapcsán rövid irodalmi áttekintést adnak, hogy felhívják a figyelmet a gyermekkori malignus nyelvtumor diagnosztikájának fontosságára.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Langmár, Gábor Vleskó, Miklós Németh, Loránd Pecsenka, and Zsolt Orosz
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A diabeteses retinopathia minden harmadik cukorbeteget érinti a világban, és a dolgozó korú lakosság körében a vakság vezető oka. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a diabeteses retinopathia prevalenciaalapú költségterhének meghatározása 2018-ban a 18 évnél idősebb korú lakosság körében Magyarországon. Módszer: Standardizált ’rapid assessment of avoidable blindness’ (RAAB) + diabeteses retinopathia modul alapú metodikán alapuló modellel analizáltuk a diabeteses retinopathia költségterhét. A diabeteses retinopathia okozta gazdasági terhet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a páciensek oldaláról felmerülő költségeket analizálva vizsgáltuk. A prevalenciaalapú diabeteses retinopathia költségmodellt a skót diabeteses retinopathia klasszifikációnak és a diabeteses retinopathia súlyossági stádiumának megfelelően állítottuk össze. Eredmények: A diabeteses retinopathia költségterhe 43,66 milliárd Ft volt 2018-ban. A két fő költségviselő az anti-VEGF-injekciók (28,91 milliárd Ft) és a vitrectomiák (8,09 milliárd Ft) voltak. Ez a két kezelési mód volt felelős a diabeteses retinopathiával kapcsolatban felmerülő összes költség 84,7%-áért. Az egy páciensre jutó átlagos költségteher 54 691 Ft volt hazánkban. Következtetés: A cukorbetegek szemészeti járó- és fekvőbeteg-ellátása alulfinanszírozott hazánkban. A proliferatív diabeteses retinopathia és a diabeteses maculaoedema növekvő társadalmi-gazdasági terhe miatt érdemes volna javítani a megelőzés, a szűrés és a korai kezelés jelenlegi helyzetén. Orv Hetil. 2021; 162(8): 298–305.

Summary. Introduction: Diabetic retinopathy affects every third people with diabetes mellitus in the world and is the leading cause of blindness in adults of working age. Objective: The aim of this study was to analyse the economic burden associated with diabetic retinopathy in people aged 18 years and older in Hungary. Method: Rapid assessment of avoidable blindness (RAAB) with the diabetic retinopathy module (DRM) based diabetic retinopathy cost model study was conducted in Hungary in 2018. Economic burden of diabetic retinopathy was analysed from the perspective of the National Health Insurance Fund system and the patients. Our prevalence-based diabetic retinopathy cost model was performed according to the Scottish diabetic retinopathy grading scale and based on the diabetic retinopathy severity stadium. Results: The total diabetic retinopathy-associated economic burden was 43.66 billion HUF in 2018. The two major cost drivers were anti-VEGF injections (28.91 billion HUF) and vitrectomies (8.09 billion HUF) in Hungary; they covered to 84.7% of the total cost among people with diabetes mellitus. The diabetic retinopathy-related cost per patient was 54 691 HUF in Hungary. Conclusion: Outpatient and inpatient eye care of people with diabetes mellitus are underfinanced in Hungary. Due to the increasing socio-economic burden of proliferative diabetic retinopathy and diabetic macular oedema, it would be important to invest in proliferative diabetic retinopathy and macular oedema prevention, screening and early treatment. Orv Hetil. 2021; 162(8): 298–305.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: György Szabó, József Barabás, Zsolt Németh, and Sándor Bogdán

Az elmúlt 20–30 évben a különböző karbonimplantátumok egyre nagyobb jelentőségre tettek szert, mivel a biológiai környezet nagyszerűen befogadja a karbont. A tradicionalis polimer mátrixú, karbonszálas implantátumoknak a polimer okozta hibáját a pirokarbon mátrixú, karbonszálas implantátumok (karbon/karbon) nagyrészt kiküszöbölik. Cél: A dolgozat célja a karbon/karbon implantátumok hosszú távú eredményeinek a bemutatása. Módszer: Állcsontpótlás céljából 16 beteg esetében tiszta (99,99%-os) karbonból készült implantátumot alkalmaztak. A betegek többségében állcsont- vagy az állcsontot is érintő daganateltávolítás miatt volt szükség a rekonstrukcióra (16 esetből 10 daganat, négy nagy kiterjedésű ciszta és két augmentatio). Eredmények: A műtétek óta hat–nyolc év telt el, így a hosszú távú eredményekről számolnak be a szerzők. A 16 esetből öt betegnél kellett intraorális sebszétnyílás miatt az implantátumot idő előtt eltávolítani. A sikertelenség nem a karbon miatt, hanem a beültetés során felmerült műtéttechnikai nehézségekből adódott (előző többszörös műtét, sugárkezelés miatti heges, rossz vérellátású szövetek stb.). A karbonimplantátumok körül gyulladásos vagy más eltérést sem klinikailag, sem szövettanilag nem észleltek. Törés, implantátumkilazulás sem jött létre. Volt olyan implantátum, amelyet nyolc év után saját csontra cseréltek. Következtetések: A klinikai tapasztalatok alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy abban az esetben, ha az implantátum fedésére elégséges lágyrész áll rendelkezésre, mind funkcionálisan, mind esztétikailag igen jó eredmény jön létre. Az implantátum strukturális és kémiai vizsgálatai folyamatban vannak, és az eredményeket a szerzők a későbbiekben közlik. Orv. Hetil., 2012, 153, 257–262.

Open access