Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Zsolt Róbert Nagy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Three shallowing upward and one deepening upward depositional cycles were described from the Upper Julian to Lower Tuvalian (Carnian) Sándorhegy Limestone Formation from the Balatonhenye – Barnag area. Lithological and microfacies characteristics of the depositional cycles suggest contemporaneous platform and basin sedimentation. Coarsening upward feature is certainly characteristic for Cycle I, yet progradation is doubtful. Cycle II represents platform sedimentation consisting of calcareous peritidal unit that progrades into the adjacent basin. Coeval deeper water sediments were mixed showing a coarsening upward trend from terrigenous mudstones to calcareous wacke-packstones (slope sediments) and grainstones (shoals). These cycles are asymmetric and were driven only by eustatic sea-level changes. Cycle IIIa, developed only in the basin, shows a gradual deepening upward trend. The laterally equivalent cycle on the platform is confined to an erosional hiatus. Tectonic subsidence along with eustatic sea-level rise may controlled the deposition of IIIa. We propose that tectonism may have been one of the plausible causes for the cessation and the following erosion of the Ederics Platform. Consequently, recolonization couldn't take place during the subsequent eustatic sea-level rise thus the source of IIIb prograding carbonate unit shifted to the Sédvölgy Platform.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Bernadette Kun
,
Róbert Urbán
,
Hedvig Balázs
,
Máté Kapitány
,
Henriett Nagy
,
Attila Oláh
, and
Zsolt Demetrovics

Háttér: Az érzelmi intelligencia jelenségének kutatásában kiemelt fontossággal bírnak a konstruktum operacionalizálására irányuló törekvések. Az elmúlt két évtizedben számos, a jelenség mérésére alkalmas eszköz született a világon, amelyek többsége az észlelt érzelmi intelligencia szintjét térképezi fel. Az egyik széles körben alkalmazott módszer az Érzelmek Mérése Skála (Assessing Emotions Scale, AES; SCHUTTE, MALOUFF és munkatársai, 1998), amelynek faktorstruktúrája azonban tisztázatlan. A szerzők által eredetileg javasolt egyfaktoros szerkezetet többen kritizálták többfaktoros megoldásokat javasolva. A mérőeszköz magyar verzióval eddig nem rendelkezett, mérési modelljét hazai környezetben még nem vizsgálták. Célkitűzés: Kutatásunk célja a skála (AES-HU) hazai adaptálása volt, valamint annak vizsgálata, hogy az eddig javasolt modellek közül melyik illeszkedik a legmegfelelőbben az empirikus adatokhoz. Módszer: Egy 702 fős hozzáférhetőségi mintán, megerősítő faktorelemzéssel vizsgáltuk az AES-HU skála egy-, három-, négy-, illetve hatfaktoros megoldásait. Eredmények: Eredményeink szerint a legmegfelelőbbnek egyértelműen a háromfaktoros modell bizonyult, annak ellenére, hogy az egy- és a négyfaktoros megoldást sem lehet végérvényesen elvetni. Diszkusszió: Az általunk megerősített háromfaktoros struktúra esetében új faktorelnevezéseket javaslunk. A faktorok szerkezetét jobban leírják ugyanis az „Érzelmek értékelése”, az „Optimizmus és érzelmek szabályozása”, illetve az „Érzelmek intraperszonális és interperszonális hasznosítása” elnevezések.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Cecília Czakó
,
Róbert Gergely
,
Hajnalka Horváth
,
Judit Dohán
,
Illés Kovács
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Zsuzsanna Szepessy

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Szisztémás fertőzésekhez társuló placoid chorioretinopathiák két esetének bemutatásán keresztül áttekinteni a szifilisz és a tuberkulózis szemészeti tüneteit, terápiás lehetőségeit, valamint felhívni a figyelmet az interdiszciplináris összefogásra ezen két betegség diagnosztikája és terápiája terén. Módszer: Első esetünkben a 38 éves, második esetünkben a 47 éves nőbeteg bal szem látásromlása miatt jelentkezett intézményünkben. Mindkét betegnél a szemfenéki vizsgálat során macula luteát magában foglaló, a teljes hátsó pólust érintő placoid elváltozás volt látható. Az első betegnél az infektológiai szerológiai vizsgálat során Treponema pallidum-IgM-pozitivitás, a második beteg esetében QuantiFERON-pozitivitás igazolódott. Eredmények: Az anamnesztikus adatok, a jellegzetes klinikai kép, a pozitív laboratóriumi vizsgálatok és a terápiára adott kedvező válasz alapján első esetünkben ocularis szifilisz, második esetünkben ocularis tuberkulózis diagnózisát állapítottuk meg. Mindkét esetben az adekvát terápia hatására a gyulladásos tünetek csökkentek, és a betegek látóélessége javult. Következtetés: A szemfenéki placoid laesiók szisztémás fertőzések első tünetei lehetnek, így a szemészeti panaszok is fontos anamnesztikus adatként szolgálhatnak. A placoid chorioretinopathiák differenciáldiagnosztikája szempontjából döntő a fertőző szisztémás betegségek kimutatása vagy kizárása a betegségek eltérő terápiája miatt, amihez nélkülözhetetlen a szemészek szoros együttműködése a társszakmák orvosaival. Orv Hetil. 2018; 159(22): 863–869.

Open access

A perifériás érbetegség ellátásának változásai a Szegedi Tudományegyetemen

Changes in the care of peripheral vascular disease at the University of Szeged

Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Palásthy
,
Róbert Sipka
,
Gábor Mihalovits
,
Tibor Takács
,
László Leindler
,
Zoltán Hódi
,
Rita Váradi
,
Áron Nyilas
,
Endre Nagy
,
András Nagy
,
Andrea Vass
,
Zoltán Ruzsa
,
Gábor Bogáts
, and
György Lázár

Bevezetés és célkitűzés

Az elmúlt évtizedekben az élet egyéb területeihez hasonlóan az egészségügy változásai is rendkívüli módon felgyorsultak. Korábban egy-egy hatékony eljárás elsajátítása révén az orvos hosszú éveken át garantálhatta betegei számára a legmagasabb szintű ellátást. Napjainkra a fejlődés dinamikájának következtében az alkalmazott gyógyítás módszereinek megújulási ciklusai lerövidültek, folyamatos tanulás és képzés nélkül már elképzelhetetlen a betegek által igényelt korszerű ellátás biztosítása.

Anyag és módszerek

Az érsebészeti rekonstrukciók tekintetében sokáig vezető szerepet játszó, műérrel végzett érpótlások helyett meghatározóvá vált az endovasculáris technikák elsődlegessége. Különösen nagy előnyt jelenthet ez a nagy invazivitással operálható aorta aneurysmák vonatkozásában. A katéteres módszerek érsebészek által történő elsajátítása tette lehetővé az érpálya kiterjedt érintettségével járó megbetegedések sikeresebb kezelését az ún. hybrid műtétek révén. A diabetes világszerte emelkedő prevalenciájának és a kritikus végtagischemiás betegek arányának növekedése mellett előtérbe helyeződött a multirezisztens baktériumok kóroki szerepe is, amelyek végeredményben az eddig preferált prosteticus graftok alkalmazásának háttérbe szorulását eredményezték. Az így ritkábbá váló graftinfectiók kezelésének eredményességét javítja a homograftok és a negatív nyomásterápia alkalmazása. A stroke megelőzésének hatékony eszköze a carotis endraterectomia, amelynek morbiditását csökkenti a direkt neuromonitoringot lehetővé tevő locoregionalis anaesthesia bevezetése.

Eredmények/következtetések

Az új eljárások elsajátítása és mindennapi gyakorlatba történő átültetése az elmúlt 10 évben folyamatos kihívás elé állította szakdolgozóinkat és orvosainkat, elért eredményeink azonban az ország vezető érsebészeti centrumai közé emelték osztályunkat.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
Éva Toronyi
,
Zsolt Máthé
,
Rita Chmel
,
Marina Varga
,
Veronika Kozma
,
Roland Trent
,
Gellért Tőzsér
,
Gergely Nagy
, and
Róbert Langer

Absztrakt

Bevezetés: A végstádiumú veseelégtelenség optimális kezelése a veseátültetés. A korai posztoperatív periódusban az arteria és a vena renalis thrombosisa a leggyakoribb éreredetű szövődmény, mely általában az átültetett vese elvesztéséhez vezet. Klinikánkon egy 28 éves férfi esetében a transzplantációt 8 órával követően vena renalis thrombosist diagnosztizáltunk. Azonnali reoperációval sikerült a venát recanalisálni és a graftot megmenteni. Ez az eset késztetett minket arra, hogy áttekintsük a thrombophilia és a vesetranszplantációt követő thromboticus szövődmények irodalmát. Módszer: A Pubmed 2010. december 31-ig terjedő adatbázisában tekintettük át a humánvonatkozású, angol nyelvű közleményeket. Részletesen 27 publikációt elemeztünk. Beszámolunk a hypercoagulabilis állapotok és a vesegraftthrombosis előfordulásának gyakoriságáról, a Leiden-mutáció és a prothrombin G20210A mutáció venás thromboemboliában való prediktív értékéről. Eredmények: Az irodalom alapján nem egyértelmű az összefüggés a thrombophilia és a veseerek thrombosisa között, nincs egységes állásfoglalás a transzplantációra váró betegek thrombophilia-szűrésének prediktív és költség-haszon értékére vonatkozóan. Összefoglalás: Saját kedvezőtlen tapasztalataink alapján javasoljuk a transzplantációs várólistára kerülő betegek thrombophilia-szűrését és a veszélyeztetett betegeknél thrombosisprofilaxis alkalmazása helyett terápiás adagú anticoagulans-kezelés beállítását a poszttranszplantációs időszakban. Gazdasági költség-haszon elemzések is azt támasztják alá, hogy a sikeres transzplantációval a szűrés költsége megtérül. 3 éves időszakot vizsgálva a dialíziskezelés költsége lényegesen magasabb, mint a transzplantációé.

Restricted access

Pachychorioidealis kórképek

Pachychoroid diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert Gergely
,
Mónika Ecsedy
,
Illés Kovács
,
András Papp
,
Miklós Resch
,
Zsuzsa Récsán
,
Antal Szabó
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Összefoglaló. Célunk, hogy közleményünkben összefoglaljuk a pachychorioidealis kórképekkel kapcsolatos ismereteket egy-egy saját esettel illusztrálva. Az irodalmi adatok és a saját klinikai tapasztalatok alapján összegeztük a pachychorioidealis kórképekkel kapcsolatos ismereteinket, az alcsoportok kezelési lehetőségeiről összefoglaló folyamatábrát készítettünk. A pachychorioidealis kórképekbe a következő betegségek tartoznak: centrális serosus chorioretinopathia (CSCR), pachychorioidealis pigmentepitheliopathia (PPE), pachychorioidealis neovasculopathia (PNV), polypoid chorioidealis vasculopathia (PCV), peripapillaris pachychorioidealis syndroma (PPS), focalis chorioideaexcavatio (FCE). A pachychorioidealis kórképek közös jellemzője a chorioidea kvantitatív vagy kvalitatív eltérései, melyekhez gyakran subretinalis folyadékgyülem társul. A betegségcsoportnak jelenleg nincs standard kezelési protokollja; a többféle kezelési mód közül néhány hatékonyabbnak bizonyul, az alcsoportok között azonban lényeges különbségek mutatkoznak. Összegezzük, hogy melyik alcsoportban érdemes eplerenonetablettás kezeléssel, mikropulzuslézer-kezeléssel, verteporfinos fotodinámiás kezeléssel (PDT) vagy intravitrealis anti-VEGF-injekciós kezeléssel kezdeni. Orv Hetil. 2020; 162(20): 770–781.

Summary. The aim of this study is to present our knowledge about pachychoroid diseases using case reports, literature review and our own clinical experiences. A summary flow chart of treatment options for the subgroups was prepared, too. Pachychoroid diseases include the following: central serous chorioretinopathy (CSCR), pachychoroid pigment epitheliopathy (PPE), pachychoroid neovasculopathy (PNV), polypoidal choroidal vasculopathy (PCV), peripapillary pachychoroid syndrome (PPS), focal choroidal excavation (FCE). A common feature of pachychoroid diseases is the quantitative or qualitative abnormality of the choroidea, which is often associated with subretinal fluid accumulation. The disease group does not currently have a standard treatment protocol; some of the multiple treatments prove to be more effective, however, there are significant differences between the subgroups. We summarize which subgroup benefits from eplerenone tablet therapy, micropulse laser therapy, verteporfin photodynamic therapy or intravitreal anti-VEGF injection therapy. Orv Hetil. 2020; 162(20): 770–781.

Open access

Multimodális hiperspektroszkópia – előrelépés a digitális technológia felé a méhnyakszűrésben

Multimodal hyperspectroscopy – the use of digital technology in cervical cancer screening

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoárd Tibor Krasznai
,
Zsuzsa Bagoly
,
Eszter Nagy
,
Zsolt Farkas
,
Róbert Póka
,
Péter Török
,
Rudolf Lampé
, and
Zoltán Hernádi

Összefoglaló. Bevezetés: Bevezetés: A citológiai alapú méhnyakrákszűrés átmeneti kategóriáinak optimális menedzselése a humán papillomavírus (HPV) szűrése és tipizálása ellenére jelenleg is kihívás. Vizsgálatunk célja a modern cervixspektroszkópiának (multimodális hiperspektroszkópia – MHS), egy azonnali eredményt nyújtó, digitális technológiára épülő módszernek a vizsgálata volt a citológiai alapú méhnyakszűrés találati biztonságának javítására. Betegek és módszer: Vizsgálatainkat 208, 18 és 75 év közötti nőbeteg bevonásával végeztük, akiknél már indikálásra került valamely, a méhnyakon végzendő műtét, citológiai eredményük rendelkezésre állt (a HPV-tesztet, amennyiben nem történt meg, elvégeztük), valamint valamennyi betegnél elvégeztük a műtét előtt az MHS-vizsgálatot. A szövettani mintavétel 166 betegnél történt meg. Eredmények: A citológiai vizsgálatot (az összes betegre tekintve) magas álpozitív arány jellemezte (69,28%), amely megfigyelések mindenképpen utalnak az újabb komponens alkalmazásának igényére a triázsban. Az összes citológiai kategóriára nézve az MHS-eredmények közül kiemelendő az álnegatív leletek rendkívül alacsony aránya (3/166 = 1,8%), mely a HPV-teszt esetén ennél magasabb volt (11/165 = 6,66%). A spektroszkópiás vizsgálat álpozitív aránya ugyanakkor kedvezőtlenebbnek bizonyult (91/166 = 54,81%) a HPV-vizsgálat álpozitív arányánál (40/165 = 24,24%). Az atípusos laphámsejt (ASC-US/ASC-H) citológiai kategória esetén a spektroszkópia álnegatív eredményeinek aránya (3/126 = 2,38%) szintén kedvezőbb volt, mint a HPV-vizsgálaté (9/126 = 7,14%). A cervicalis intraepithelialis neoplasia-2 vagy súlyosabb fokozatú hámelváltozások azonosításában a spektroszkópia szenzitivitása 94% (95% CI = 0,84–0,99), specificitása 22% (95% CI = 0,15–0,31), negatív prediktív értéke 90% (95% CI = 0,73–0,98), pozitív prediktív értéke 34% (95% CI = 0,26–0,43) volt (p = 0,00130). Következtetés: Az MHS fejlett innovatív technológián alapuló, azonnali eredményt adó vizsgálóeljárás, amely kiemelkedően alacsony álnegatív eredménye miatt nagy segítséget nyújt a citológiai eltéréssel rendelkező betegek további vizsgálatában. Orv Hetil. 2021; 162(20): 790–799.

Summary. Introduction: Despite the use of human papillomavirus (HPV) testing, the management of the transitional categories of cytology-based screening still remains a challenge. The modern multimodal hyperspectroscopy (MHS) of the cervix is a novel digital technology based on artificial intelligence, providing an instant result in the assessment of cytology-based screening abnormalities. Patients and methods: 208 women (age 18–75) were enrolled. The patients already had cytology results and an operation on the cervix indicated at the time of inclusion. HPV and the hyperspectroscopy examination was performed pre-operatively. The pre-indicated operation was performed on 166 patients. Results: Cytology-based screening alone (in the category of all patients) resulted in a high false-positive rate (69.28%). In this category, the MHS had an outstanding false-negative rate (3/166 = 1.80%) compared to the HPV (11/165 = 6.66%). The false-positive rate of the spectroscopy examination (91/166 = 54.81%) was higher than that of the HPV testing (40/165 = 24.24%). In the atypical squamous cell (ASC-US/ASC-H) category, the false-negative rate of the spectroscopy (3/126 = 2.38%) was also lower than that of the HPV test (9/126 = 7.14%). In the detection of high-grade abnormalities (cervical intraepithelial neoplasia 2 and worse), the spectroscopy had a 94% sensitivity (95% CI = 0.84–0.99), with a 22% specificity (95% CI = 0.15–0.31), an 90% negative predictive value (95% CI = 0.73–0.98), and a 34% positive predictive value (95% CI = 0.26–0.43) (p = 0.00130). Conclusion: In the case of cytological abnormality, the MHS provides an immediate result based on advanced digital technology, and because of its outstanding false negative rate it is a great aid and should be considered in the triage of such patients. Orv Hetil. 2021; 162(20): 790–799.

Open access

Első tapasztalataink diabeteses maculopathia Navilas® 577s mikropulzuslézer-készülékkel történő kezelésével

First experiences with Navilas® 577s micropulse laser in the treatment of diabetic maculopathy

Orvosi Hetilap
Authors:
Mónika Ecsedy
,
Illés Kovács
,
Róbert Gergely
,
Katalin Gombos
,
Judit Meisel
,
Andrea Kovács
,
Cecilia Czakó
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A Navilas® 577s mikropulzuslézerrel végzett kezelés biztonságosságának és hatásosságának vizsgálata diabeteses maculaoedemában. Módszer: Retrospektív vizsgálatunkba diabeteses maculaoedema miatt gondozott és legalább 6 hónapos utánkövetéssel rendelkező, korábban Navilas® 577s mikropulzuslézer-kezelésen átesett 28 beteg 46 szemét válogattuk be. Minden szemen optikaikoherencia-tomográfia (OCT) vastagsági térkép navigált, nonkontakt, küszöb alatti mikropulzuslézer-kezelés történt egy alkalommal. A kezelést megelőzően és az azt követő 6. hónapban rögzítettük a látóélesség, a centrális retinavastagság értékeit és az éreredetű endothelialis növekedési faktort (VEGF) gátló injekciók számát. A követési idő végén megvizsgáltuk a szemfenéki képnek a digitális fundusfotográfia és az átmetszeti OCT-képek segítségével észlelhető változásait. Eredmények: A vizsgált szemek közül 30 esetben a lézerkezelést korábbi centrális maculaoedema miatt VEGF-gátló injekciós kezelés előzte meg, míg 16 szem esetében primer lézerkezelés történt. A Navilas® 577s mikropulzuslézer-kezelést követően 6 hónappal sem a látóélesség, sem a centrális maculavastagság nem változott szignifikánsan egyik csoportban sem (p>0,05). Ugyanakkor a korábban injekciós kezelésben részesült szemek esetében a lézerkezelést megelőző 6 hónapban adott injekciók száma az átlagos 2,63 ± 1,18 értékről átlagosan 0,5 ± 0,73 értékre csökkent (p<0,001). A fundusfotókon és az átmetszeti OCT-scaneken a lézerkezelést követően egyetlen szem esetében sem találtunk látható pigmentelváltozásokat vagy hegesedést. Következetetés: Megfigyeléseink szerint a Navilas® 577s mikropulzuslézer-kezelés biztonságos a diabeteses maculaoedemás betegek kezelésében, továbbá a VEGF-gátlóval kezelt szemeken szerepet játszhat az injekciók számának csökkentésében. Orv Hetil. 2020; 161(49): 2078–2085.

Summary. Introduction and objective: To assess the safety and efficacy of Navilas® 577s micropulse subthreshold laser in the treatment of non-center involved diabetic macular edema. Method: In this retrospective study, we included 46 eyes of 28 patients with diabetic macular edema, who were treated at least 6 months ago with Navilas® 577s micropulse laser. Laser treatment was navigated by optical coherence tomography (OCT) macular thickness map in subthreshold micropulse mode at one occasion. Data from visual acuity testing, retinal thickness, and the number of anti-vascular endothelial growth factor (VEGF) injections needed 6 months before and after treatment were registered. At the end of the follow-up, digital fundus photography and OCT radial scans were performed to evaluate any possible anatomical changes. Results: 30 eyes had previous anti-VEGF treatment for central macular edema, and in 16 eyes we performed the laser as primary treatment. At the end of the follow-up, no significant visual acuity or central retinal thickness change were observed (p>0.05). On the other hand, in the anti-VEGF pretreated group the number of injections decreased significantly from 2.63 ± 1.18 to 0.5 ± 0.73 (p<0.001). We did not find any pigmentary changes or visible signs of scaring on final fundus photography pictures or OCT radial scans. Conclusion: Navilas® 577s subthreshold microsecond laser proved to be a safe option in the treatment of diabetic macular edema. It can be very useful in anti-VEGF treated eyes by decreasing the number of injections needed. Orv Hetil. 2020; 161(49): 2078–2085.

Open access

A hepatocellularis carcinoma komplex kezelése.

Konszenzuskonferencia, Budapest, 2021. április 24.

Complex management of hepatocellular carcinoma.

Consensus Conference, Budapest, April 24, 2021
Orvosi Hetilap
Author:
Magyar Hepato-Pancreatico-Biliaris (HPB) Kutatócsoport 1 Magyar Hepato-Pancreatico-Biliaris (HPB) Kutatócsoport 1
Open access