Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Zsolt Szakály x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az életcélok szerepe a szociális szférában dolgozó nők tápláltsági, fittségi és életminőségi mutatóiban

The role of purpose in life as reflected in the indicators of body composition, fitness and quality of life in women working in the social sector

Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Szakály, József Bognár, Zoltán Tánczos, and Csaba András Dézsi

Összefoglaló. Bevezetés: A szociális szférában dolgozók túlterheltsége jelentős, és munkakörülményeik többnyire kedvezőtlenek. Bizonyított, hogy az életcélok meghatározzák a karrier, az egészségtudatosság és az életminőség területeit, de ez utóbbi a szociális dolgozók mintáján még nem került bizonyításra. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa egy szociális és egészségügyi szolgáltatóintézmény női dolgozóinak (n = 127) tápláltsági és fittségi állapotát és életminőségét, valamint az életcélok meghatározó szerepét ezekre a mutatókra. Módszer: Kérdőív, teszt, testösszetétel-vizsgálat és fittségiállapot-felmérés segítségével gyűjtöttünk adatokat, amelyeket különbözőségvizsgálattal és regresszióelemzéssel elemeztünk. Eredmények: A minta tápláltsági mutatója túlsúlyra utal, míg a fittségi állapot, az életminőség és az életcélok még elfogadható tartományban vannak, de a szélsőértékek jelentősek. A magasabb életcélokkal rendelkezők jobb fittségi mutatókkal és életminőséggel jellemezhetők. Az ülőmunkát és a fizikai munkát végzők között minimális különbség volt kimutatható a tápláltsági mutatók, a fittség és az életminőség tekintetében. A táppénzt igénybe vevők gyengébb fittségi és életminőség-mutatókkal rendelkeznek, mint akik nem voltak betegszabadságon. Az életkor előrehaladtával romló testösszetételt és fittségi állapotot detektáltunk. Következtetés: A korábbi kutatási eredményeket megerősíthetjük abban, hogy a szociális dolgozók tápláltsági és fittségi mutatói, valamint életminőségszintje nem optimális. Az életcélok meghatározó szerepe a vizsgált területek számottevő részében bizonyítást nyert. A dolgozói életcélok megerősítésének egyik fontos színtere a munkahely, ahol számos pozitív hatás érhető el a testi-lelki egészség, a jóllét és a munkateljesítmény területein is. Orv Heti. 2021; 162(27): 1089–1098.

Summary. Introduction: Professionals working in the social sector typically do significant overwork in rather unfavourable working conditions. Although the purpose in life is proved to determine the areas of career, health awareness, and the quality of life, the latter has not yet been confirmed among social workers. Objective: The purpose of this research is to demonstrate body composition and fitness status as well as the quality of life of female employees (n = 127) at a social institution, furthermore the decisive role purpose of life plays in these indicators. Method: Data were collected through questionnaires, tests, body composition analyses, and fitness status tests, and were assessed by t-test, analysis of variance and regression analysis. Results: Body composition of the participants indicates a generally overweight status, while fitness status, quality of life, and purpose of life are within the acceptable range, however, all with notable range values. Those with a higher-level purpose of life demonstrate better fitness indicators and higher quality of life. In terms of body composition, fitness, and quality of life, only a minor difference was found between those who do intellectual and physical type of work. Those who took sick leave demonstrated a lower level of fitness and quality of life compared to those who did not take any sick leave. Body composition and fitness status have proven to deteriorate with age. Conclusion: Previous research findings can be confirmed by stating that neither the body composition and fitness indicators, nor the quality-of-life level of social workers are optimal. The determining role of purpose in life has been proven in substantial aspects in this study. One of the focus areas of enhancing purpose in life is the workplace, where major positive impacts can be achieved in terms of the physical and mental health, well-being, and work performance. Orv Hetil. 2021; 162(27): 1089–1098.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Tamás Fekecs, Zsolt Kádár, Zita Battyáni, Károly Kalmár-Nagy, Péter Szakály, György Wéber, Örs Péter Horváth, and Andrea Ferencz

Absztrakt

Bevezetés: Transzplantációt követően kialakuló leggyakoribb tumorok a non-melanoma bőrtumorok (Non-Melanoma Skin Cancer, NMSC). Klinikai kollaboráció keretein belül – Magyarországon elsőként – bevezettük a transzplantált betegek rendszeres bőrgyógyászati szűrővizsgálatát, valamint vizsgáltuk kialakulásuk gyakoriságát és kiváltó tényezőit. Betegek és módszerek: A pécsi Sebészeti Klinika gondozásában álló vese- és hasnyálmirigy-vese transzplantáción átesett betegek közül 2008 szeptemberétől 116 beteget (70 férfi, 46 nő) vontunk be. Ez a beteg teljes testfelületének bőrgyógyászati vizsgálatából és a rizikófaktorokat felmérő kérdőív kitöltéséből állt. Eredmények: A szűrővizsgálat során 11 betegnél 16 NMSC-t találtunk (13,8%, átlagéletkor: 49,3 év, férfi : nő = 1 : 1), melyek kialakulásának átlagideje a transzplantációt követően 4,1 év volt. A szövettani vizsgálat 13 basocellularis carcinomát (BCC) és 3 squamocellularis carcinomát (SCC) igazolt. A tumorok BCC : SCC aránya 4 : 1 volt. A NMSC-ok előfordulása szignifikánsan magasabb volt azoknál a betegeknél, akik cyclosporint szedtek, valamint akiknek életük során 2-nél több napégésük volt, vagy tartósan kültéri munkát végeztek (p < 0,05). Következtetések: Eddigi adataink igazolják a transzplantált betegek rendszeres bőrgyógyászati szűrésének jelentőségét, valamint a szorosabb együttműködés fontosságát a transzplantációs sebészek és bőrgyógyászok között. Eredményeink a nemzetközi adatoknak megfelelnek, kivéve a BCC : SCC arányt. Ennek a különbségnek a tisztázásához további vizsgálatokat tervezünk.

Restricted access