Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Zsolt Török x
  • All content x
Clear All Modify Search

Összefoglalás. A XXI. század első felében a korábban sok évtizeden keresztül lassan változó közlekedés gyorsított ütemben alakul át. Ez alatt a pár év alatt több változás következik be, több kihívást kell leküzdeni, mint a korábbi időszakban. Az elektromos hajtás térnyerése, új járműhasználati módok mellett a járművek autonomizálódása és összekapcsolódása jelenti az új irányokat, amelyek kihívás elé állítják nemcsak az autóipart, hanem a járművek használóit és a szabályzókat, az államot is. Kutatásainkban az önvezető autózás jelentette kihívásokat emeljük ki a többi, röviden bemutatott trend közül, majd pedig vizsgáljuk, milyen kihívásokat támaszt a digitalizálódó állam felé az önvezetés felé elmozduló járműves technológia.

Summary. In the first half of the 21st century, transportation that has been slowly changing over many decades has been transforming at an accelerated rate. Over the course of these few years, there will be more changes and more challenges to overcome. For a century it was unquestionable that a vehicle is driven by a driver and its energy comes via diesel or petrol from crude oil. Today vehicles’ autonomy in driving is increasing, and instead of crude oil based fuels first biocomponents and gaseous fuels appeared, and now electricity knocks at the door. The proliferation of the electric driving, the new modes of vehicle use, and the autonomy and connectivity of vehicles represent new directions that challenge not only the automotive industry, but also vehicle users and regulators, and the states. New technologies bring about new security and safety challenges as well. Most of the challenges pop up in the cyber security domain. And its result is that a closer cooperation is necessary between the automotive industry and informatics. As these two leading industrial fields have a different setup, the cooperation is energy demanding task for all participants. Modification and upgrade of the homologation process seems to be one of the potential gateways that could merge the safety requests. Improving traditionally rigid automotive homologation processes needs a lot of extended test opportunities. In our research, we highlight the challenges posed by self-driving cars and show some trends briefly, and then examine the challenges posed by vehicle technology moving towards self-driving, and towards digitizing. The certification process of the automotive industry is highlighted and modifications are proposed. We propose to extend the traditional proving ground based certification processes with special, autonomous vehicles designed processes that are partially made within the virtual reality-proving ground mixtures. A newly designed proving ground not only offers a wide range of vehicle and traffic tests for conventional, connected and automated vehicles, but can also be used to test possible prototype solutions, as well as helps to develop the type-approval process, and useful for educational purposes. Cyber security has special dimensions, newly developed test environment is necessary to validate the vehicles and their elements. A complete vehicle testing and validation center is proposed to establish for automotive cyber security features, focusing not only on known, but also on unknown vulnerabilities. It will help to develop dedicated tests to eliminate unknown vulnerabilities and potential new vulnerabilities.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Dezső Tóth, Adrienn Bíró, Zsolt Kincses, Péter Árkosy, and Miklós Török

Absztrakt

Bevezetés: A gyomortumoros betegek 40%-ánál történik szükségtelenül kiterjesztett nyirokcsomó-dissectio, ami magasabb morbiditással és mortalitással jár. A Maruyama-komputerprogram (MCP) képes megbecsülni a nyirokcsomó-érintettséget még a műtét előtt, illetve a Maruyama-index (MI) jó prognosztikai tényező lehet a teljes és a betegségmentes túlélés megítélésében. Betegek és módszerek: Az MCP eredményességének számításához különböző „cut-off” szinteket határoztunk meg a receiver operating characteristics (ROC) analízis használatával. A hosszú távú onkológiai eredményeket – mint a teljes túlélést (OS) és a betegségmentes túlélést (DFS) – számítottuk a „hagyományos” nyirokcsomódissectio-kiterjesztés (D1 vs. D2) és a Maruyama-index szerinti operáció (MI < 5 vs. MI ≥ 5) alapján. Eredmények: 74 beteget vizsgáltunk az MCP segítségével műtét előtt a rövid távú eredmények felmérésére, és 101 beteg adatai voltak alkalmasak a hosszú távú onkológiai kimenetel értékelésére. Az MCP szenzitivitása 90,2%, specificitása 63,3% és a megbízhatósága 78,4% volt. A pozitív prediktív érték 75,5%-nak, a negatív prediktív érték pedig 84%-nak adódott. A D1 dissectiós csoportban a betegségmentes túlélés 93,6 hónap, a D2 csoportban 68,7 hónap (p = 0,41, HR = 1,34) volt. A teljes túlélés pedig 74,6 hónapnak, illetve 72,2 hónapnak (p = 0,66, HR = 0,87) adódott. Azoknál a betegeknél, akiknél MI < 5, a betegségmentes túlélés 92 hónap lett, míg azoknál a betegeknél, akiknél az MI ≥ 5, ez 62,5 hónap volt (p = 0,31, HR = 1,4). Teljes túlélés tekintetében az eredmény 86 hónap és 60,4 hónap (p = 0,17, HR = 1,52) lett. Következtetések: Eredményeink bebizonyították, hogy a nyirokcsomóáttétek számítógépes becslése hatékony eljárás, és amennyiben az MI < 5, az jelentősebb prediktív értéke a túlélésnek, mint a D1 versus D2 szinteken alapuló lymphadenectomia.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Szili-Török, Csaba Földesi, Berthold Stegeman, Zsolt Török, Éva Sitkei, Tamás Farkas, and László Rudas

A szimpatikus aktivitás kamrai ritmuszavarokat serkentő hatása jól ismert. Kevésbé tudott, hogy hemodinamikailag destabilizáló kamrai ritmuszavarok idején a szimpatikus aktivitásfokozódás vérnyomás-stabilizáló (protektív) szerepet játszik. Súlyos balkamra-elégtelenségben szenvedő 62 esztendős betegünk szív-elektrofiziológiai vizsgálata során a szimpatikus izom idegaktivitásának direkt mérésével demonstráltuk az arrhythmiára adott szimpatikus választ. Az eset bemutatásával a ritmuszavarok és az autonóm idegrendszer komplex kapcsolatára hívjuk fel a figyelmet.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Lilla Török, Zsolt Péter Szabó, and Judit Boda-Ujlaky

Önakadályozásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor bizonyos körülmények között adott személyiségváltozókkal jellemezhető egyének fontos teljesítményhelyzetek előtt saját maguk által felállított akadályokkal hátráltatják az eredményességüket. A tanulmány elején pontosan definiáljuk az önakadályozást, elhelyezzük a pszichológiai elméletek, valamint a szociálpszichológiai rokon fogalmak között. Az önakadályozás két formáját elkülönítve, a viselkedéses önakadályozást és a mondott akadályokat részletesen tárgyaljuk. Röviden kitérünk a jelenség hátterében meghúzódó motivációkra. A tanulmány elemzi az önakadályozást befolyásoló tényezőket, amelyeket két dimenzió — személyhez vagy környezethez köthető, serkenti vagy gátolja — mentén osztályoz. Az önakadályozás következményeit előnyös és hátrányos megosztásban csoportosítva vitatjuk meg. Az önakadályozás mérési lehetőségeinél bemutatjuk a kérdőíves és kísérleti módszereket. Az összefoglalás során kitérünk az eddig elvégzett elméleti és empirikus munka értékelésére, a gyakorlati alkalmazás kérdéseire, a magyar vonatkozásokra és a kutatási nehézségekre.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Dezső Tóth, Sándor Kathy, Tibor Csobán, Zsolt Kincses, Miklós Török, János Plósz, and László Damjanovich

Absztrakt

Bevezetés: Gyomorrák miatt operált betegek közel 40 százaléka feleslegesen esik át kiterjesztett nyirokcsomó-dissectión R0 resectio során. Sikeres sentinelnyirokcsomó-biopszia segíthet elkerülni ezt, így csökkenthető a műtéti morbiditás és mortalitás. A gyomortumorok őrszemnyirokcsomójának jelölésére számos metódus ismert. Anyag és módszerek: 40 betegnél történt gyomorresectio vagy teljes gyomoreltávolítás sentinel-nyirokcsomó kék festékkel történő jelölésével és módosított D2-es lymphadenectomiával. 16 betegnél (A csoport) a festék injektálását endoscopos végezte submucosusan, míg 24 beteg (B csoport) őrszemnyirokcsomó-jelölése a sebész által történt subserosusan. Az intraoperatív jelölést és a lymphadenectomiát egyazon sebész felügyelte. Eredmények: A 40 beteg vonatkozásában összesen 795 nyirokcsomó került eltávolításra és szövettani vizsgálatra. Az A csoportban betegenként átlagosan 4,1, a B csoportban 4,8 nyirokcsomó jelölődött meg a kék festékkel. A találati arány 100%-nak (A csoport), illetve 96%-nak (B csoport) bizonyult. Az álnegatív arány az endoscopos jelölés során 0%-nak, míg a subserosus jelölés után 7,7%-nak igazolódott. A submucosus jelölés specificitása és szenzitivitása egyaránt 100%, a subserosus vizsgálat specificitása 100%, szenzitivitása 92,3% lett. A kétfajta jelölési metódus 90% konfidencia-intervallumnál ekvivalensnek bizonyult a találati arány, a szenzitivitás és a specificitás tekintetében. Következtetések: Eredményeink alapján a kizárólagosan kék festékkel történő őrszemnyirokcsomó-jelölés biztonságos eljárásnak bizonyult, magas specificitása és szenzitivitása miatt alkalmazhatónak tűnik T1-es és T2-es tumorok műtétei során.

Restricted access

Absztrakt:

Immunglobulin-E (IgE)-alapú, rendszertelenül ismétlődő, súlyos, anafilaxiás reakciók jelentkeztek egy 50 éves, európai fehér férfi betegnél, akinél ugyanakkor Crohn-betegség is igazolódott. Az immunológiai laboratóriumi vizsgálatok alapján felmerült egy olyan patomechanizmus lehetősége, hogy a Crohn-betegség miatt sérült bélfalon át mikrobaeredetű molekulák kerülhettek a vérbe, és ezek allergénként szerepeltek. A mikrobiológiai vizsgálatok atípusos Staphylococcust mutattak ki a székletből. A szérumban magas IgE-szintet mértek. A célzott antibiotikum, továbbá az allergiaellenes és immunszuppresszív szerek egyidejű alkalmazásával teljes remisszió volt elérhető néhány hónap alatt. Nemcsak a Crohn-betegség javult, de a szérum össz-IgE-mennyisége is jelentősen csökkent, valamint teljesen megszűntek a kiszámíthatatlan anafilaxiás rohamok. Az atípusos mikrobaallergének (például Staphylococcus-származékok) által kiváltott anafilaxiás komplikáció – e kóros mechanizmus felismerése után – eredményesen kezelhető Crohn-betegségben. Ez az első leírása ennek a kórképnek. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1514–1518.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gabriella Inczédy-Farkas, Judit Benkovits, Nóra Balogh, Péter Álmos, Beáta Scholtz, Gábor Zahuczky, Zsolt Török, Krisztián Nagy, János Réthelyi, Zoltán Makkos, Ákos Kassai-Farkas, Anikó Égerházy, Judit Tűzkő, Zoltán Janka, István Bitter, György Németh, László Nagy, and Mária Judit Molnár

A multifaktoriális betegségek patogenezisének vizsgálata a posztgenomiális éra nagy kihívása. Egyes pszichiátriai kórképek – mint például a szkizofrénia – hátterében erős genetikai determináció figyelhető meg. A pszichiátriai betegségek kezelésére használatos antipszichotikumok és antidepresszánsok gyakran nem kívánt mellékhatásokat eredményeznek, amelyek alapjai szintén genetikailag kódoltak. A krónikus multifaktoriális betegségek vizsgálatában fontos szerep jut a nagyszámú minta tárolására és azok klinikai adatokkal való összekötésére lehetőséget adó biobankoknak, amelyek építése világszerte folyik. Hazánkban is számos ilyen gyűjtemény kialakítása van folyamatban. Az első hazai neurológiai és pszichiátriai biobankhálózat a Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság által működtetett NEPSYBANK volt. A hazai biobankok hálózattá formálása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NEKIFUT programjának szervezésében jelenleg zajlik. Közleményünkben egy olyan konzorciális biobankról (SCHIZOBANK) számolunk be, amelynek építését a hazai akadémiai szféra és gyógyszeripar kezdeményezésére a Schizo-08 Konzorcium vezetése mellett öt nagy hazai pszichiátria centrum klinikusai végzik. A SCHIZOBANK felépítése, logisztikája, informatikai háttere ismertetése mellett áttekintjük a biobankok jelentőségét, és számba vesszük a nemzetközi szkizofréniabiobank-kezdeményezéseket. A SCHIZOBANK erőssége a betegek rendkívül részletes fenotipizálása mellett, hogy egyes biológiai minták (RNS és plazma) levétele az akut pszichózis és a remisszió állapotában is megtörténik. Így nemcsak statikus genomikai jellegzetességek, hanem a betegség kórlefolyása során dinamikusan változó génexpressziós, proteomikai és metabolomikai markerek vizsgálatára is lehetőség nyílik. A SCHIZOBANK nemcsak a konzorcium tagjai, hanem külső kutatók számára is elérhető. Célunk a más országok biobankjaival való harmonizálás is.

Open access