Search Results

You are looking at 1 - 10 of 89 items for

  • Author or Editor: Zsolt Tulassay x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az elsődleges májrák az ötödik leggyakoribb daganat világszerte. A primer májrákok 85–90%-a hepatocellularis carcinoma. Földrajzi eloszlása jellegzetes, egyes népcsoportokban is eltérő. Férfiakban gyakoribb, mint nőkben. 70–90%-ban idült májbetegség vagy cirrhosis talaján alakul ki. A hepatitis B-, C-vírus-fertőzés és az aflatoxinszennyezettség a májrákok 80%-áért felelős. Kialakulása többlépcsős folyamat, molekuláris hátteréről egyre több ismerettel rendelkezünk. A genetikai és epigenetikai eltérések a sejtproliferációt serkentő mediátorokat aktiválják (onkogének), a szaporodást gátló mediátorokat hatástalanítják (tumorszuppresszor fehérjék), amely autonóm sejtproliferációt eredményez. A telomera kóros működés okozta kromoszómainstabilitás, a növekedésében gátolt környezet, a mikro- és makrokörnyezet megváltozása segíti a malignusan transzformált sejtek terjedését. A folyamatok pontos megismerése és megértése az idült májbetegek, májzsugorban szenvedők szűrését, a HCC megelőzését és a kezelést segítheti a jövőben.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Pregun and Zsolt Tulassay

A haspuffadás az emésztőrendszeri betegségek gyakori tünete. A betegek többségének meggyőződése, hogy panaszukat a bélgázok fokozott termelődése okozza. Az elmúlt években végzett klinikai vizsgálatok, különösen a gázterheléses vizsgálatok eredményeként mind többet tudunk a bélgázok szabályozásáról, a tünetképzésben betöltött szerepükről. Bár egyes kórképek egyértelműen a gázok szabályozásának zavaraival függnek össze, funkcionális bélbetegségekben, mindenekelőtt az irritábilis bél szindrómában a kérdés sokkal összetettebb. A gázok szabályozásának zavara, kóros reflexek és a visceralis hiperszenzitivitás azok a fő tényezők, amelyek a puffadás érzetéhez vezetnek ebben a betegcsoportban. A bélgázok kórélettani folyamatainak tisztázását célzó további vizsgálatok várhatóan megteremthetik az optimális kezelés alapjait is.

Restricted access

Az érképződés fontos szerepet játszik számos betegség kialakulásában. A vascularis endothelnövekedési faktor központi fontosságú az élettani és a kóros érképződés folyamatában. A VEGF fokozott expressziója összefügg a daganatos érképződéssel, az áttétek kialakulásával és a tumorsejtek proliferációjával. A humán monoklonális anti-VEGF-antitest (bevacizumab) a hagyományos kemoterápia kiegészítéseként alkalmazva jó hatású lehet különböző daganatok kezelésében. Egyre több adat igazolja, hogy a bevacizumab javítja a betegek életkilátásait áttétet adó colorectalis carcinomában és előrehaladott hepatocellularis carcinomában. További vizsgálatok szükségesek az érképzést gátló kezelés hatékonyságának megítélésére egyéb tápcsatorna-daganatokban. Közleményünkben az emésztőszervi daganatok kezelésében alkalmazott, érképzést gátló készítményekkel kapcsolatos újabb eredményeket foglaljuk össze.

Restricted access

A nyelőcsőrák a kilencedik leggyakoribb rosszindulatú daganat. Több mint 90%-ban előrehaladott állapotban kerül felismerésre. A sebészi beavatkozás, a kemo-, illetve radioterápia lehetőségei korlátozottak. Napjainkban a génterápia került az érdeklődés előterébe. A szerzők a nyelőcsőlaphámrák genetikai és molekuláris hátterét és a génterápiával elért kezdeti tapasztalatokat tekintik át. Ismertetik a komplementer nukleinsavak (antisense terápia), a génpótlás, a kis interferáló RNS-k alkalmazásának lehetőségeit.

Restricted access

A protonpumpagátlók (protonpumpa-inhibitorok, PPI) bevezetése új fejezetet nyitott a gastrooesophagealis refluxbetegség (gastroesophageal reflux disease, GERD) kezelésében. A betegek kisebb, de nem jelentéktelen hányadában azonban a PPI sem hatékony. Ilyen esetekben az első kérdés mindig az, hogy a tünetek valóban GERD-nek tulajdoníthatók-e, vagy egyéb betegség után kell kutatnunk. Ha a GERD a legvalószínűbb lehetőség, akkor a további vizsgálatok és a több támadáspontú kezelés előtt fel kell térképeznünk a beteg együttműködését (compliance). Ha az eredménytelen PPI-kezelés hátterében nem helytelenül kezelt GERD áll, akkor számos egyéb kórkép lehetőségét is fel kell vetnünk. Összefoglaló közleményünkben az elkülönítő diagnosztikai kérdésekről adunk áttekintést.

Restricted access

In chronic liver diseases with inflammatory reactions (chronic viral hepatitis, alcoholic liver disease, non-alcoholic steatohepatitis, autoimmune hepatitis, drug- and chemical-induced hepatitis, Wilson disease, and haemochromatosis), oxidative stress, the cellular damage caused by free radicals, is an important part of the pathogenesis beside the aetiological factors. In this paper the development of free radicals and their physiological role are demonstrated. The factors that influence the equilibrium between free radicals and antioxidant systems, as well as the pathological effects caused by oxidative stress in biological systems are discussed. The authors demonstrate the free radical processes as key factors in alcoholic liver disease and non-alcoholic steatohepatitis, furthermore the possible treatment modalities in the inhibition of these alterations. They also call the attention to the free radical processes in chronic viral hepatitis and autoimmune hepatitis. Independently of the aetiological factor or together with it, the oxidative stress can enhance the progression of chronic inflammatory liver diseases, and therefore, in addition to therapies based on the aetiological factors, the use of antioxidants may also be justified in the treatment of chronic liver diseases.

Restricted access

A peptikus fekélybetegség kóroktana és klinikai megjelenési formái átalakulóban vannak. A H. pylori -fertőzés mellett a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a kis dózisú acetilszalicilsav-kezelés kóroki szerepe ismert. A H. pylori -pozitív fekélybetegség a baktérium eradikációjával gyógyítható. Az NSAID-fekély megelőzésére a savszekréció-gátló adását pedig a gyomor-bél rendszeri, valamint szív-ér rendszeri kockázati tényezők határozzák meg. A számos kóroki tényező és az új, hatékony kezelési módok alkalmazása ellenére továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések. Előtérbe kerültek az NSAID- és a H. pylori- negatív fekélyek, amelyek száma növekszik, kezelésük tisztázásra vár. A H. pylori -eradikáció sikertelensége is gyakoribbá vált, az optimális kezelési mód hiányzik.

Open access

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás a pancreas progresszív fibrosisával, exokrin és endokrin működésének irreverzibilis károsodásával és fájdalommal járó krónikus betegség. A fájdalom befolyásolja a betegek életminőségét, munkaképtelenséghez és gyakori kórházi kezeléshez vezet. A fájdalom pontos oka nem ismert. A fájdalom eredetéről több feltevés is kialakult, létrejöttében azonban valószínűleg az alapbetegség következtében kialakult kóros folyamatok együttesen játszanak szerepet. A fájdalom kezelése nehéz feladat, mivel több tényező együttesen okozza, a fájdalom erősségének meghatározására nincsenek standardizált módszerek, és a betegek gyakran alkoholfüggőségben szenvednek. A közlemény összefoglalja a fájdalom kialakulásában szerepet játszó kóros folyamatokat és a kezelés lehetőségeit.

Restricted access

A szerzők a vastagbélszűrés módszereinek áttekintése során a kolonoszkópia szerepét mutatják be. Ez a módszer kiemelten érzékeny és fajlagos a colorectalis rákok és adenomák kimutatásában. Lehetőséget ad arra is, hogy a vizsgálat során a rákelőző állapotnak megfelelő adenomát eltávolíthassák, ezáltal a rák kialakulásának alapját szüntetik meg. A kolonoszkópia a vastagbélszűrés elsődleges egylépcsős költséghatékony módszere.

Open access