Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Zsuzsánna Károlyi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Sziray and Zsuzsánna Károlyi

A terhesség során fellépő hormonális, metabolikus, immunológiai, hemodinamikai és vascularis változások a bőrben és függelékeiben fiziológiás és patológiás eltéréseket hozhatnak létre. A fiziológiásan jelentkező bőrtünetek mellett a csak graviditás során előforduló, úgynevezett specifikus terhességi dermatosisok is felléphetnek, ezenkívül bizonyos bőrbetegségek lefolyását a terhesség jelentősen befolyásolhatja. A terhességi dermatosisok a magzati prognózis szempontjából fontosak, ami az esetek döntő részében kedvező. A terhesség különleges elbírálást igényel, korlátok közé szorítja a megszokott terápiás tevékenységet, és a kezelés során minimalitásra kell törekedni. A szerzők áttekintést nyújtanak saját eseteik illusztrálásával a terhességi dermatosisokról, figyelembe véve a legújabb klasszifikáció, patogenezis, terápia, prognózis és foetalis kockázat szempontjait. Orv. Hetil., 2013, 154, 1407–1416.

Restricted access

A keresztes vipera (Vipera berus) egész Európában elterjedt, Magyarországon főként a Zemplénben, a Tisza felső folyásánál, Zala és Somogy megyében fordul elő. A vipera-, kígyómarás az egyik legritkább sürgősségi ellátást igénylő esemény. A méreg polipeptideket, hidrolitikus enzimeket tartalmaz, amelyek neurotoxikus, citotoxikus, hemolitikus és haemorrhagiás hatásúak. Lokális tünetként a csípés helyén kettős pont, fájdalom, oedema, suffusio alakulhat ki. Ritkán, elsősorban gyermekek vagy idős egyének marása során szisztémás tünetek, akár potenciálisan életveszélyes angiooedema, illetve sokk jelentkezhet, ezért gyors, szakszerű ellátás szükséges, lehetőség szerint toxikológiai és intenzív terápiás háttérrel rendelkező intézményben. A szerzők egy 64 éves természetjáró férfi kórtörténetét ismertetik, akinél keresztes vipera marása után eszméletvesztéssel járó szisztémás reakció, valamint a csípés helyén, az alkaron perzisztáló lokális bőrpír és fájdalom jelentkezett. Röviddel a kígyómarás után a beteg egy másik, potenciálisan letális kimenetelű balesetet, villámcsapást is szenvedett, amelyet szintén túlélt. Az eset kapcsán a szerzők áttekintést adnak a viperaméreg okozta klinikai tünetekről, a szakszerű ellátás aktuális kérdéseiről. Orv. Hetil., 2011, 152, 1661–1665.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gabriella Nagy, Katalin Lukács, Ágnes Sziray, Katalin Fazekas, Ágnes Florián, László Tamási, and Zsuzsánna Károlyi

Az elmúlt másfél évtizedben a biológiai válaszmódosító szerek, különösképpen a TNF-α-gátlók jelentős áttörést hoztak számos immunmediált reumatológiai, gasztroenterológiai és bőrgyógyászati betegség kezelésében. Egyre szélesebb körű alkalmazásuk során mellékhatásaikat is mind jobban megismerjük. Cél: Jelen munkánk célja az volt, hogy biológiai terápiában részesülő reumatológiai és bőrgyógyászati betegeink kezelése során, 3 éves nyomon követési periódus tapasztalatait összefoglalva elemezzük az előforduló mellékhatásokat, különös tekintettel a bőrgyógyászati szövődményekre. Módszer: A vizsgált 3 éves időszak alatt 324 beteget kezeltünk biológiai válaszmódosítókkal (adalimumab: 92, etanercept: 107, infliximab: 125 beteg). A kezelés alapjául szolgáló diagnózis rheumatoid arthritis volt 174 esetben, spondylarthritis ankylopoetica 60 betegnél, míg arthritis psoriatica 11 és psoriasis vulgaris 79 esetben. Eredmények: Hiperszenzitivitást 11 betegnél tapasztaltunk (3,4%), közülük 5 volt súlyos, a kezelés elhagyását igénylő eset. A mellékhatások legnagyobb részét az infekciók tették ki, közülük 10 (3,1%) érintette a bőrt, míg 9 (2,8%) a légzőtraktusra lokalizálódott. A fertőzések többsége enyhe vagy középsúlyos lefolyású volt. Malignus bőrtumor kialakulását csupán 1 esetben (0,3%) észleltük. Ritka mellékhatásként néhány betegnél gyógyszer indukálta gyulladásos reakciót figyeltünk meg: egy betegnél psoriasis jelentkezett a kezelés alatt, háromnál a már meglévő pikkelysömör jelent meg új, palmoplantaris lokalizációban. Egy esetben lichenoid exanthema kialakulását észleltük (n = 5; 1,5%). Megállapítások: A TNF-α-blokkolók alkalmazása során relatíve gyakoriak a bőrgyógyászati jellegű mellékhatások. Tapasztalataink alapján a túlérzékenységi reakciók mellett ezek döntő többsége bőrinfekció vagy gyulladásos dermatosis, mint például gyógyszer indukálta psoriasis. Jelen anyagunkban csak elenyészően kis számban tapasztaltuk malignus bőrtumor keletkezését. Orv. Hetil., 2011, 152, 212–220.

Restricted access