Search Results

Az egészségügyi kormányzatnak a dohányzás visszaszorítását célzó határozott szándékát jelzi a nemdohányzók védelméről szóló jogszabály módosítása. A kormányzati és hatósági intézkedéseket követnie kellett a szakmai lépéseknek is. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben 2012-ben kezdte meg működését a Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ, amelynek célja, hogy módszertani segítséget nyújtson az evidenciaalapú leszokás támogatásához, összefogja és irányítsa a dohányzás visszaszorítását célzó szakmai tevékenységeket, kezdeményezze a vonatkozó szakmai irányelv szerkesztését. Egyéni, csoportos és telefonos tanácsadása révén gondoskodik arról, hogy a dohányzó magyar lakosság minél szélesebb köréhez eljusson az információ és az egyénre szabott segítség. Az elmúlt évtized felnőtt lakossági felméréseinek eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarországon a dohányzók aránya csökkent, jelenleg 28–29%. Ezen belül a férfiaké nagyobb arányú csökkenést jelez (32–34%), míg a nők dohányzása stagnál (24–25%). A dohányzás szempontjából legveszélyeztetettebbek az alacsony iskolai végzettségűek, a rossz anyagi körülmények között élők, a 17–34 és a 35–64 éves korcsoport, továbbá a nők. Orv. Hetil., 2013, 154, 1454–1468.

Absztrakt

A dohányzást korlátozó szigorítások hatására csökkenő dohányzási arány vezette a gyártókat egy új nikotinélvezeti forma, az elektronikus cigaretta (e-cigaretta) világszintű elterjesztésére. Jelen áttekintés a PubMed adatbázisban lévő publikációk, valamint hazai és nemzetközi tudományos intézetek honlapján közölt összefoglalók és felmérések anyagán alapul. Az e-cigaretta összetételéről és egészségkárosító hatásáról meglévő ismeretek alapján kijelenthető, hogy nem ártalmatlan termék, egyaránt károsan hat a használója és a párát passzívan belélegzők egészségére. Kellően alátámasztott tudományos bizonyítékok továbbra sem igazolják az e-cigaretta előnyeit a leszokás támogatásában, ugyanakkor bizonyított, hogy fenntartja a nikotinfüggőséget, és különösen fiatalok esetében növelheti a rászokás kockázatát. A dohányzás visszaszorítása és a leszokás támogatása céljából hozott intézkedések hatékonyságának szavatolása érdekében kívánatos, hogy az e-cigarettára ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a hagyományos dohánytermékekre. Orv. Hetil., 2016, 157(25), 979–986.

Bevezetés: A SARS-CoV-2 által okozott fertőzés az elmúlt három évben meghatározta mindennapi életünket, és nem várt terhet rótt az egészségügyi ellátórendszerre, többek között azáltal, hogy komoly kockázati tényezőt jelenthet a már meglévő, különböző légzőszervi megbetegedésekkel küzdő betegek számára is. Célkitűzés: A COVID–19 és a fertőzéskor már fennálló légzőszervi megbetegedések, elsősorban a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), valamint az asztma összefüggéseinek feltárása. Módszer: Hazai vizsgálatunkban közel 29 000 beteg adatait dolgoztuk fel retrospektíven. Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, hogy a COPD mint társbetegség megléte a nemzetközi megállapítással egybehangzóan összefüggést mutat a COVID–19-fertőzés súlyosságával, illetve enyhén növeli az intenzív osztályos kezelés és a gépi lélegeztetés szükségességének kockázatát a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés során. Asztma esetében mindezt nem sikerült kimutatnunk, vagyis sem a SARS-CoV-2-fertőzés súlyosságát, sem az intenzív osztályos kezelés és a gépi lélegeztetés szükségességét nem befolyásolta jelentősen az asztma mint társbetegség megléte. Megbeszélés: Ahogy nemzetközi tanulmányokban is olvasható, a COPD mint társbetegség megléte nem növeli jelentős mértékben a SARS-CoV-2-fertőzés kockázatát. Ugyanakkor kijelenthető, hogy a COPD növeli a COVID–19-pozitív betegek kórházba kerülésének esélyét, és emeli a megbetegedés súlyosabb lefolyásának valószínűségét. Tekintettel a COPD-betegekben a tüdő károsodása során végbemenő szerkezeti átépülésre és rendellenes regenerálódási folyamatokra, e betegek a vírusfertőzés lezajlása után fokozott odafigyelést, valamint személyre szabott rehabilitációt igényelnek. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a jövőben a személyre szabott terápiás megközelítés bevezetéséhez elengedhetetlen a különböző COPD-s fenotípusok (valamint egyéb krónikus tüdőbetegségek) és a SARS-CoV-2-fertőzés klinikai megnyilvánulásainak mélyreható vizsgálata. Orv Hetil. 2023; 164(2): 51–56.

Összefoglaló. A dohányzás hazai viszonylatban és globálisan is óriási terheket ró a társadalomra, a gazdaságra és az egyénekre. A COVID–19 járványhelyzetben fontos kiemelni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tudásunk alapján a dohányzás is azon rizikótényezők közé tartozik, melyek növelik a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázatát. Óriási mértékű lobbitevékenység veszi körül a dohányzás területét. A dohányipar a rendelkezésre álló és nyilvánvaló tudományos bizonyítékok ellenére is mindent elkövet annak érdekében, hogy nehezítse a dohányzás leküzdését célzó népegészségügyi intézkedések és törekvések bevezetését és végrehajtását. A dohányipar már a 20. század közepétől kísérletezik alternatív dohánytermékek kifejlesztésével, amellyel ellensúlyozhatja a klasszikus dohánytermékek fogyasztásának visszaesését. Különböző taktikai megoldásokkal, folyamatos innovációval és új típusú dohánytermékek piacra dobásával (pl. hevített) a dohányipar próbálja a hagyományos dohánytermékek csökkenéséből eredő problémáit ellensúlyozni, valamint – a fogyasztókat, döntéshozókat gyakran megtévesztve – a piacukat és az addikciót meg-, illetve fenntartani. Tanulmányunk célja a dohányipari befolyásolási technikákkal összefüggő legfrissebb információk áttekintése mellett a hevített dohánytermékekkel kapcsolatban elérhető tudományos bizonyítékok összefoglalása, valamint a COVID–19 és a dohányzás közötti kapcsolat ismertetése. Jelen áttekintés a PubMed adatbázisban elérhető publikációkon, valamint hazai és nemzetközi tudományos intézetek honlapján közölt összefoglalókon és felméréseken alapul.

Summary. Smoking causes a huge burden on society, economy and individuals, both domestically and globally. During the COVID-19 pandemic, it is important to highlight that, to the best of our current knowledge, smoking is also one of the risk factors that increases the risk of severe coronavirus infection. There are enormous lobbying efforts surrounding the tobacco area. Despite the available and clear scientific evidence, the tobacco industry is doing its utmost to make it more difficult to introduce and implement public health measures and efforts to combat smoking. The tobacco industry has been experimenting with the development of alternative tobacco products since the mid-20th century to offset the decline in consumption of classic tobacco products. Therefore, by using different tactics, the tobacco industry applies continuous innovation and launches new types of tobacco products (e.g. heated), to countervail its problems arising from the decrease of traditional tobacco products, to retain their markets, and to maintain addiction by often misleading consumers and decision-makers. The aims of our study are to review the most recent knowledge about the tobacco industry interference, to summarize available scientific evidence related to heated tobacco products, and to present the current association between COVID-19 and smoking. This review summarizes the existing knowledge based on publications in the PubMed database and on reviews and research data published by national and international scientific institutions.