Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Zsuzsa Kaló x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér: A szerhasználó várandós és kisgyermekes nők témaköre erősen stigmatizált a szakmai- és közbeszédben, társadalomtudományi szempontból kevéssé kutatott. A megoldásokat, szakmai protokollokat, vizsgálatok eredményeit összefoglaló tanulmányok nagyrészt egyetértenek abban, hogy a téma megértéséhez komplex, biopszichoszociális megközelítés szükséges, valamint az elérhető adatok alapján a nyugati társadalmakban valamilyen fokú szerhasználat várható a várandósság alatt. Cél: A vizsgálat célja feltárni szerhasználó nők terhességhez és anyasághoz való viszonyát. A kvalitatív módszerű idiografikus esettanulmány feminista-fenomenológiai paradigmában vizsgálja a jelenségeket, ahogyan azt a résztvevők élményeik és tapasztalataik alapján értelmezik. Módszer: A résztvevők toborzása 2009-2014 között egy várandós szerhasználók részére fenntartott budapesti ártalomcsökkentő szolgáltatás keretében történt. A minta (n = 34) összetétele aktív szerhasználók vagy opioidhelyettesítő programban lévő várandós nők vagy kisgyermekes (3 év alatti gyermekkel) anyák (átlagéletkor: 29 év; terjedelem: 18-43 év). Az adatgyűjtés módszerei: 1. résztvevői megfigyelés (2009-2013 között hetente egy nap az ártalomcsökkentő programban); 2. félig-strukturált interjúk (n = 32, tematikus blokkok: élettörténet, szerhasználói élmények, kapcsolat az egészségügyi-szociális ellátórendszerrel, a várandósság élménye, az anyasággal kapcsolatos tapasztalatok, elvárások); és 3. mélyinterjúk (n = 2, aktív interjúkészítési technikával készített utánkövetéses interjúk az anyaság tapasztalatainak témájában). Az adatelemzés tematikus elemzéssel (TA) készült. A résztvevők várandóság és anyaság fogalmainak jelentésstruktúráit a főbb témák azonosítása mentén interpretáltam. Eredmények: A főbb témák a terhesség értelmezésében: a magzattal való kapcsolat, az anyagi bizonytalanság, az énkép változásai és az ellátórendszerrel való kapcsolat; az anyaság értelmezésében: a szerepmodellek, minták, az anyaság mint fordulópont, a változás kiindulópontja, a gyermekkel való kapcsolat és az anyagiak. Következtetések: Az anyaság egy olyan fordulópont, a változás olyan kiindulópontja, amely képessé teszi a szerhasználó nőket arra, hogy autonómmá váljanak. A gyermek válik a legfontosabbá az életükben, lesz valakiért „tenni, harcolni, leszokni”. Az anyaság újfajta autonómiájában, újfajta függés alakul ki immáron a gyermekétől, akinek a fordulópontot köszönheti, aki miatt rendeződtek anyagi és lakhatási ügyei, akivel minden idejét együtt tölti. Ambivalencia és függőség jellemzi az anyaságot, ha ebben az új keretben a függőség valójában a társadalomtól, a jóléti rendszertől való függőséget jelenti is.

Open access
Restricted access
Authors: Rácz József, Kassai Szilvia and Kaló Zsuzsa
Restricted access
Authors: Éva Csupor, Ágnes Kuna, Judit Nóra Pintér, Zsuzsa Kaló and Márta Csabai

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.

Restricted access