Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for
- Author or Editor: Zsuzsa Kaló x
- Refine by Access: All Content x
Narratívák interakcióban – a struktúrától a gyakorlatig
Nyári egyetem a dániai Roskilde-ben
Szerhasználó várandós és kisgyermekes nők anyaság-fogalmának feltárása
Meaning of motherhood for pregnant women and young mothers who are using drugs
Elméleti háttér: A szerhasználó várandós és kisgyermekes nők témaköre erősen stigmatizált a szakmai- és közbeszédben, társadalomtudományi szempontból kevéssé kutatott. A megoldásokat, szakmai protokollokat, vizsgálatok eredményeit összefoglaló tanulmányok nagyrészt egyetértenek abban, hogy a téma megértéséhez komplex, biopszichoszociális megközelítés szükséges, valamint az elérhető adatok alapján a nyugati társadalmakban valamilyen fokú szerhasználat várható a várandósság alatt. Cél: A vizsgálat célja feltárni szerhasználó nők terhességhez és anyasághoz való viszonyát. A kvalitatív módszerű idiografikus esettanulmány feminista-fenomenológiai paradigmában vizsgálja a jelenségeket, ahogyan azt a résztvevők élményeik és tapasztalataik alapján értelmezik. Módszer: A résztvevők toborzása 2009-2014 között egy várandós szerhasználók részére fenntartott budapesti ártalomcsökkentő szolgáltatás keretében történt. A minta (n = 34) összetétele aktív szerhasználók vagy opioidhelyettesítő programban lévő várandós nők vagy kisgyermekes (3 év alatti gyermekkel) anyák (átlagéletkor: 29 év; terjedelem: 18-43 év). Az adatgyűjtés módszerei: 1. résztvevői megfigyelés (2009-2013 között hetente egy nap az ártalomcsökkentő programban); 2. félig-strukturált interjúk (n = 32, tematikus blokkok: élettörténet, szerhasználói élmények, kapcsolat az egészségügyi-szociális ellátórendszerrel, a várandósság élménye, az anyasággal kapcsolatos tapasztalatok, elvárások); és 3. mélyinterjúk (n = 2, aktív interjúkészítési technikával készített utánkövetéses interjúk az anyaság tapasztalatainak témájában). Az adatelemzés tematikus elemzéssel (TA) készült. A résztvevők várandóság és anyaság fogalmainak jelentésstruktúráit a főbb témák azonosítása mentén interpretáltam. Eredmények: A főbb témák a terhesség értelmezésében: a magzattal való kapcsolat, az anyagi bizonytalanság, az énkép változásai és az ellátórendszerrel való kapcsolat; az anyaság értelmezésében: a szerepmodellek, minták, az anyaság mint fordulópont, a változás kiindulópontja, a gyermekkel való kapcsolat és az anyagiak. Következtetések: Az anyaság egy olyan fordulópont, a változás olyan kiindulópontja, amely képessé teszi a szerhasználó nőket arra, hogy autonómmá váljanak. A gyermek válik a legfontosabbá az életükben, lesz valakiért „tenni, harcolni, leszokni”. Az anyaság újfajta autonómiájában, újfajta függés alakul ki immáron a gyermekétől, akinek a fordulópontot köszönheti, aki miatt rendeződtek anyagi és lakhatási ügyei, akivel minden idejét együtt tölti. Ambivalencia és függőség jellemzi az anyaságot, ha ebben az új keretben a függőség valójában a társadalomtól, a jóléti rendszertől való függőséget jelenti is.
Absztrakt:
Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.
Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében
Deterioration of health and change in health behavior among individuals at risk of work addiction: a qualitative study
Háttér és célok
Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására. Bár az elméleti modellek feltételezik, hogy a túlzott munkavégzés többek között az egészségi állapotra is negatív hatással van, a kutatások alapvetően kvantitatív módszerekkel vizsgálták-e kérdést; kvalitatív vizsgálatok, amelyek a munkafüggő személyek saját élményeit elemzik, alig születtek. Célunk az volt, hogy munkafüggő személyek egészségi állapotának, egészség-magatartásának, és ezek munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezzük.
Módszer
Egy korábbi kutatásunk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kértünk fel a kutatásban való részvételre, és összesen 29 fővel (15 férfi és 14 nő) készítettünk félig strukturált interjúkat. Az interjúk kitértek a személyek pályaorientációjára, munkavégzési szokásaikra, munkamotivációikra, munkafüggőséggel kapcsolatos élményeikre, testi és lelki egészségükre. Az interjúkból készült átiratok elemzése deduktív és induktív szinten is zajlott, Braun és Clarke (2006) hatlépéses módszerét követve kvalitatív témaelemzéssel történt.
Eredmények
Az interjúalanyok a túl sok munkavégzés következtében számos szempontból tapasztalták az egészségromlás jeleit. Az általános egészségromlás mellett mozgásszervi és autoimmun betegségek kialakulásáról, kardiovaszkuláris és gyomorbetegségekről, túlsúlyról, alvászavarokról és kiégésről is beszámoltak. Az egészség-magatartásuk mentén is negatív irányú változásokat tapasztaltak: az egészségtelen táplálkozás és a kevés fizikai aktivitás mellett az alvás önmaguktól való megvonása is jellemző volt.
Következtetések
Kutatásunk rámutatott arra, hogy az érintettek a fizikai egészségi állapotukban megjelenő panaszaikat a túlzott munkavégzés és munkafüggőség következményeként írták le. Az eredményeink arra utalnak, hogy a munkafüggőség nem „pozitív addikció”, sőt, a jelenséget addiktológiai megközelítésből érdemes tárgyalni, mivel a munkafüggőség tünettanában is rokonságot mutat más függőségekkel.
Background and aims
An increasing amount of studies examine the risk factors and outcomes of work addiction. Several theories posited that work addiction associates not only to negative psychological and social consequences but work addiction leads to deterioration of health status. Most of the studies explore the relationship between work addiction and physical health by using cross-sectional quantitative methods and only a few amounts of qualitative studies analyzed the personal experiences of individuals with work addiction. The aim of the current study was to explore and analyze the associations between working habits, physical health status, and health behaviors among individuals at risk of work addiction.
Methods
In our previous study, applying a valid work addiction measure, we have identified a group of individuals who showed a high risk of work addiction and we asked them to participate in the current study. Finally, 29 individuals (15 males and 14 females) have been asked by a semi-structured interview. Topics of career orientation, working habits, work motivations, experiences of work addiction, and physical and mental health have been involved in the interviews. The texts of the interviews have been analyzed by qualitative content analysis, by using both deductive and inductive methods. We applied the six steps of thematic analysis by Braun and Clarke (2006).
Results
Individuals with a high risk of work addiction have reported several negative signs of deterioration of physical health as a consequence of excessive work, such as motoric diseases, autoimmune diseases, cardiovascular and gastrointestinal diseases, obesity, sleep disorders, and burnout. They have experienced negative changes in their health behavior too: unhealthy eating behaviors, lack of physical activity, and a lower need for sleep have been reported.
Conclusion
Our results have indicated that at-risk population considered physical health symptoms as consequences of excessive work and work addiction. Considering our results, work addiction is not a “positive addiction”, moreover, the problem has to be conceptualized as a behavioral addiction because the negative consequences of overwork have been experienced by these individuals.
