Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Zsuzsa Mihály x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

The best solution for enlarging chronic type B aortic dissection is not known. Hybrid surgical and endovascular procedures offer a reliable solution in such circumstances, but technically complex stent-graft designs are sometimes needed when the treatment segment of the aorta presents anatomical challenges. We report a case of a proximally scalloped custom-made stent-graft implantation following left subclavian artery transposition in a formerly cocaine-abuser patient. The one-month follow-up computed tomography angiography showed a proximal endoleak (type Ia) which was successfully solved by coil embolization. Proximally scalloped stent grafts offer a reliable solution in complex aortic dissections involving the supra-aortic branches.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Kelemen
,
Mihály Újhelyi
,
Dávid Pukancsik
,
Ákos Sávolt
,
Eszter Kovács
,
Zoltán Zaka
,
Zsuzsa Sándor
, and
Zoltán Mátrai

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szerzők a Regnault „B” típusú emlőfelvarrás sebészi technikájának módosításával végzett onkoplasztikus műtéti technikát és az új emlősebészeti módszer alkalmazásához kapcsolódó retrospektív klinikopatológiai vizsgálat eredményeit mutatják be. Módszer: 2012. április és 2018. október között, emlőrák miatt, módosított Regnault „B” technikával operált 215 nőbeteg klinikopatológiai adatait prospektíven vezetett adatbázis alapján retrospektív módon vizsgáltuk. A betegek életminőségét validált kérdőív segítségével mértük fel, míg a műtétek esztétikai eredményét a szintén validált Breast Cancer Conservative Treatment (BCCT.core) számítógépes program és az 5 pontos Likert-skála alapján értékeltük. Eredmények: A betegek átlagéletkora 53 év (szórás: 29–81 év) volt. A medián utánkövetési idő 47 hónap (szórás: 7–85 hónap) volt. Az átlag műtéti idő 47 perc (szórás: 35–85 perc) volt, míg a patológiai tumorméret átlagosan 33 mm-nek (szórás: 18–58 mm) bizonyult. Pozitív sebészi szél miatt 13 (6%) esetben irányított reexcisióra, míg 3 (1,4%) esetben mastectomiára kényszerültünk. Az összesített szövődményarány 7,4% (n = 16) volt. Az esztétikai eredmények Likert-skála szerinti átlagértéke 4,2 (szórás: 2–5), míg a BCCT.core program alapján 1,3 pont (szórás: 1–4 pont) volt. Az életminőséggel kapcsolatos kérdőívek eredményei magas betegelégedettséget igazoltak. Következtetés: A módosított Regnault „B” emlőmegtartó technika biztonságos és hatékony standard ’level II.’ onkoplasztikus emlősebészeti technika. A műtét magas betegelégedettséggel, illetve kozmetikai eredménnyel képes a közepes vagy nagyobb térfogatú emlők külső, illetve külső-felső negyedeinek T1–T3-as tumorai miatt az emlők akár 20–50%-ának eltávolítására, majd egyidejű parenchymaáthelyezéssel történő rekonstrukciójára. A módszer előnye, hogy nem igényel ellenoldali szimmetrizációs műtétet, míg hátránya, hogy az emlő bőrpalástján vezetett metszések komplettáló mastectomia esetén az azonnali rekonstrukciót nehezítik. Orv Hetil. 2020; 161(24): 1002–1011.

Restricted access

Kiégésszindróma a magyar szülésznők körében 2014-ben és 2022-ben

Burnout syndrome among Hungarian midwives in 2014 and 2022

Orvosi Hetilap
Authors:
Ibolya Lipienné Krémer
,
Mihály Dió
,
József Vitrai
, and
Zsuzsanna Soósné Kiss

Bevezetés: A kiégés jelenségének legtöbbször vizsgált területe az egészségügy, tekintettel arra, hogy az egészségügyi dolgozók lelki egészsége jelentős mértékben befolyással van az általuk gondozott/ápolt személyek lelki egészségére. Célkitűzés: Tanulmányunk célja volt, hogy a 2014-ben és a 2022-ben végzett adatfelvételek alapján megvizsgáljuk, történt-e változás a szülésznők kiégését jellemző dimenziókban, illetve hogyan alakultak a kiégés, valamint az azt befolyásoló egyéni tényezők és munkakörülmények közötti összefüggések. Módszer: Az anonim, önkéntes alapú, kérdőíves felmérésre kizárólag szülészeti osztályokon dolgozó szülésznők körében került sor a kiégést jelző Maslach Burnout Inventory kérdőívvel, illetve a válaszolók demográfiai jellemzőire és munkakörülményeire vonatkozó kérdések felhasználásával. A kiégés és a válaszadók jellemzői közötti összefüggések feltárására többváltozós ordinális logisztikai regressziót alkalmaztunk, az összefüggéseket esélyhányadosokkal jellemeztük. Eredmények: A kiégést jellemző dimenziók közül 2022-ben a deperszonalizációban nem tapasztaltunk változást, de az érzelmi kimerülésben és a személyes hatékonyságcsökkenésben egyaránt szignifikánsan gyakoribb volt a súlyosabb szintű kiégés, mint 2014-ben. 2014-ben 224, 2022-ben 152 szülésznő válaszait értékeltük. A befolyásoló tényezőket vizsgálva a kiégés súlyosabb szintje szignifikánsan összefüggött 2014-ben a rosszabb vélt egészséggel, a társnélküliséggel, a dohányzással, az egészségügyben eltöltött rövidebb idővel, a nagyobb lélekszámú városi munkahellyel, a túlterheltség és az elégedetlenség érzésével. Ettől eltérően 2022-ben a fiatalabb életkorral, a dohányzással, az egészségügyben eltöltött rövidebb idővel, a túlterheltség, az elégedetlenség és a meg nem becsültség érzésével függött össze a kiégés súlyosabb szintje. A tényezők együttes hatását vizsgálva, az egészségfejlesztési előadás meghallgatására való hajlandóság és a mellékállásban dolgozás is szignifikáns hatást mutatott a kiégésre 2022-ben. Megbeszélés: A szerzők megtárgyalják a szülésznők kiégésében bekövetkezett változásnak, valamint a kimutatott összefüggéseknek a lehetséges okait. Következtetés: A szülésznők körében Magyarországon elsőként végzett kiégésvizsgálat eredményei rámutatnak arra, hogy a családbarát szülészet működtetéséhez nélkülözhetetlen a szülésznők munkakörülményeinek javítása. A fentieken túl a kiégés megelőzéséhez a képzésben és a továbbképzésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vizsgálatban talált kockázati tényezők prevenciójára. Orv Hetil. 2023; 164(40): 1592–1599.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Barbara Kovács
,
Nikoletta Hegedűs
,
Mihály Bálint
,
Zsuzsa Szabó
,
Tamás Emri
,
Gréta Kiss
,
Miklós Antal
,
István Pócsi
, and
Éva Leiter

PAF, which is produced by the filamentous fungus Pencicillium chrysogenum, is a small antifungal protein, triggering ROS-mediated apoptotic cell death in Aspergillus nidulans. In this work, we provide information on the function of PAF in the host P. chrysogenum considering that carbon-starving cultures of the Δpaf mutant strain showed significantly reduced apoptosis rates in comparison to the wild-type (wt) strain. Moreover, the addition of PAF to the Δpaf strain resulted in a twofold increase in the apoptosis rate. PAF was also involved in the regulation of the autophagy machinery of this fungus, since several Saccharomyces cerevisiae autophagy-related ortholog genes, e.g. those of atg7, atg22 and tipA, were repressed in the deletion strain. This phenomenon was accompanied by the absence of autophagosomes in the Δpaf strain, even in old hyphae.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Endre
,
Sarolta Láng
,
Adrienn Vámos
,
János Bobvos
,
Anna Páldy
,
Ildikó Farkas
,
Zsuzsa Collinsné Horváth
, and
Mihály János Varró

Bevezetés: A magyarországi asztma prevalencia a legutóbbi 15 évben egyenletesen nőtt, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nyilvántartása szerint 2004-ben elérte az 1,8%-ot. A gyermekkori asztma hazai gyakoriságára vonatkozóan csak szórványos felmérésekből származó adatok vannak. Célok: Szerzők célul tűzték ki a területet ellátó gyermekorvosoktól nyert adatok segítségével a budapesti gyermekek asztma prevalenciájának a felmérését 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban. Megkísérelték az esetleges változás okát is felderíteni. Módszerek: Ennek érdekében kérdőíveket küldtek a 23 kerületi szakfelügyelő gyermekgyógyász főorvosnak, melyet ők a területet ellátó kollégáknak továbbítottak. Ebben csupán azt kérdezték, hány gyermek tartozik a körzetükbe és közülük hányról tudják biztosan, hogy asztmában szenved. Emellett Budapest 8 pontján folyamatosan mérték a levegő CO, NO 2 , SO 2 , O 3 és szálló por koncentrációját, valamint külön Pesten és Budán a pollenszámot. Eredmények : 1995-ben 11 kerületből 108 gyermekorvos válaszolt. Az általuk kezelt 104.060 gyermek közül 1962-ről tudták, hogy asztmában szenved, ami 1,88±0,87%-os prevalenciát jelent. 1999-ben 22 kerületből, 153 kollégától kaptak választ. A gondozásuk alatt álló 142.679 (0–18 év közötti) gyermek 2,26±0,94%-át asztmásként tartották nyilván (összesen 3228-at). 2003-ban már mind a 23 budapesti kerületből sikerült válaszhoz jutniuk. A 204 kolléga által ellátott 176.049 gyermek között minden eddiginél több (4712) az asztmában szenvedő, ami a prevalencia 2,68±1,31%-ra történő emelkedését jelenti. A növekedés üteme mind 1995 és 1999, mind 1999 és 2003 között szignifikáns (p < 0.0001). Ez a szignifikáns növekedés akkor is igazolható, ha csak azt a 11 kerületet hasonlítjuk össze a vizsgált években, amelyekből már 1995-ben is érkezett válasz. A mért légszennyező anyagok koncentrációja nem nőtt a vizsgált évek alatt és a leginkább allergizáló növények pollenszáma sem emelkedett. Következtetések: Jóval több mint 100 ezer gyermek vizsgálati adata alapján megállapítható, hogy 1995 és 2003 között az asztmás gyermekek aránya másfélszeresére nőtt Budapesten, miközben a légszennyezettség nem romlott és a pollenszám sem emelkedett.

Restricted access

A vastag- és végbéldaganat okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of colorectal cancer in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsanna Kívés
,
Dóra Endrei
,
Diána Elmer
,
Tímea Csákvári
,
Luca Fanni Kajos
,
Imre Boncz
,
László Mangel
, and
Réka Mihály-Vajda

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a vastag- és a végbéldaganat mindkét nem esetében a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés és a második leggyakoribb halálok. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a vastag- és végbéldaganat okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. A daganat típusait a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti C18-as, C19-es, C20-as, C21-es, D010–D014-es és D12-es kóddal azonosítottuk. Meghatároztuk az éves betegszámokat korcsoportos és nemek szerinti bontásban, a prevalenciát 100 000 lakosra, az éves egészségbiztosítási kiadásokat valamennyi ellátási formára és daganattípusra vonatkozóan. Eredmények: A vastag- és végbéldaganatok kezelésére a NEAK 21,7 milliárd Ft-ot (80,2 millió USD; 68,0 millió EUR) költött 2018-ban. A költségek 58,0%-át az aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei teszik ki. Az összköltségek megoszlása szerint a legmagasabb költségek a férfiaknál (4,98 milliárd Ft) és a nőknél (3,25 milliárd Ft) is a 65–74 éves korcsoportban figyelhetők meg. A legnagyobb betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 88 134 fő, ezt a háziorvosi ellátás (55 324 fő) és a CT, MRI (28 426 fő) követte. A vastagbél rosszindulatú daganata esetében az egy betegre jutó aktívfekvőbeteg-kassza alapján az éves egészségbiztosítási kiadás 1,206 millió Ft (4463 USD/3782 EUR) volt a férfiak és 1,260 millió Ft (4661 USD/3950 EUR) a nők esetében. Következtetés: Hazánkban az aktívfekvőbeteg-szakellátás bizonyult a fő költségtényezőnek, mely magában foglalja az onkoterápiás gyógyszeres költségeket is. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14–21.

Summary. Introduction: Colorectal cancer is the third most common type of cancer and the second most common cause of mortality in Hungary in both sexes. Objective: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of colorectal cancer in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Types of cancer were identified with the following codes of the International Classification of Diseases, 10th revision: C18, C19, C20, C21, D010–D014, D12. The data analysed included annual patient numbers according to age groups and sex, prevalence of care utilisation per 100 000 population, and annual health insurance costs for all types of care and all cancer types. Results: In 2018, NHIFA spent 21.7 billion HUF (80.2 million USD, 68.0 million EUR) on the treatment of colorectal cancer. 58.0% of the costs was spent on acute inpatient care. Regarding total costs, the highest costs were found in the 65–74 age group in both men (4.98 billion HUF) and women (3.25 billion HUF). The highest patient numbers were in outpatient care: 88 134 patients, general practice care (55 324 patients) and CT, MRI (28 426 patients). The annual health care treatment cost per patient was 1.206 million HUF (4463 USD/3782 EUR) in men and 1.260 million HUF (4661 USD/3950 EUR) in women. Conclusion: Acute inpatient care, including the costs of oncotherapeutic pharmaceuticals, was found to be the major cost driver in Hungary. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14–21.

Open access