Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Zsuzsa Pauwlik x
Clear All Modify Search

Célkitűzés: Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a Goodman és Gotlib (1999) modelljében leírt kockázat-átviteli mechanizmusok (genetikai-biológiai-, interperszonális-, szociális tanulással összefüggő kognitív-, valamint stresszel kapcsolatos faktorok) milyen szerepet játszanak a depresszió fokozott kockázatának az átvitelében depressziós anyák gyermekeinél, valamint ezek a kockázat-átviteli mechanizmusok milyen interakcióban állnak egymással. Módszerek: A genetikai-biológiai faktort egyes temperamentumjellemzőkkel, az interperszonális faktorokat az anyai nevelési célokkal, nevelői attitűdökkel, nevelési stílussal, valamint az anyai bánásmóddal, a szociális tanulással összefüggő faktorokat egyes karakterjellemzőkkel, valamint az attribúciós stílussal, a stresszorokat pedig a családi légkör minőségével, valamint az elmúlt félév stressz-terheltségével vizsgáltuk. Vizsgálataink során a „páros összehasonlítás” (matched groups) módszerével dolgoztunk. Depressziós anya (orvosilag diagnosztizált depresszió) által felnevelt főiskolás fiatalokat hasonlítottunk össze szociális ikerpárjaikkal, akiknek anyja nem szenvedett depresszióban (n = 50, 32 nő, 18 férfi). Eredmények: Kutatásunk eredményei bizonyítják, hogy a depressziós anyák gyerekei egyrészt fokozott kockázatnak vannak kitéve a depresszív veszélyeztetettség területén (a veszélyeztetett csoport depressziós tünetek tekintetében szignifikáns mértékben magasabb szintet mutatott, mint a kontrollcsoport), másrészt a depressziós anyák gyermekeinél a kockázat-átviteli mechanizmusok mindegyikének a szerepét sikerült kimutatnunk a depresszióra való veszélyeztetettség megjelenésében.

Restricted access

A személyes törekvések (egyéni aspirációk), mint a személyiség dinamikus jellemzői fontos mutatói lehetnek a szubjektív jóllétnek. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy főiskolai hallgatóknál milyen a szubjektív jóllét szintje, milyen egyéni aspirációk jellemzőek rájuk, továbbá milyen jellegű kapcsolat található az egyéni aspirációk (személyes törekvések) és a szubjektív jóllét között. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ezeken a területeken milyenek a nemi különbségek. A vizsgálatban 712 főiskolai hallgató vett részt (545 nő, 167 férfi). A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a főiskolai hallgatók számára az intrinzik célok, ezen belül is az egészség, a személyes növekedés és a társas kapcsolatok bizonyultak a legfontosabb személyes törekvésnek. A szubjektív jóllét különböző komponensei (élettel való elégedettség, élettel kapcsolatos pozitív attitűd, önértékelés, az élet öröme, depresszív hangulat, személyes problémák, szomatikus tünetek és reakciók) egyértelmű kapcsolatban állnak a személyes törekvésekkel. Az egyéni aspirációk mindhárom szintje (fontossága, valószínűsége, megvalósultsága) szoros kapcsolatot mutatott a szubjektív jóllét mutatóival. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a férfiak esetében mutatkozott szorosabb kapcsolat az egyéni aspirációk és a szubjektív jóllét között. Az egyéni aspirációk – nemi hovatartozástól függetlenül – a legszorosabb kapcsolatban az élethez való pozitív attitűd kialakításával és az önértékeléssel voltak.

Restricted access

Célkitűzés:jelen tanulmány célja a Cloninger-féle Temperamentum és Ka­rakter Kérdőívvel (TCI) elkülöníthető egyes temperamentum- és karaktertípusoknak a depressziós tünetekkel, diszfunkcionális attitűdökkel és megküzdési stratégiákkal való kapcsolatának vizsgálata, főiskolai hallgatók körében. Módszer:a vizsgálatban részt vevő főiskolai hallgatók</o:p>(n = 681) közül 465 nő, 216 férfi volt. A temperamentum- és karaktertípusok elkülönítésére a TCI-t, a depresszió mérésére a Beck-féle Depresszió Kérdőív rövidített változatát használtuk. A diszfunkcionális attitűdöket a Weismann-féle Diszfunkcionális Attitűd Skála magyar változatával, a megküzdési stratégiákat a Folkman és Lazarus-féle Konfliktusmegoldó Kérdőív magyar adaptációjával mértük. Eredmények:vizsgálataink azt mutatják, hogy minden temperamentum- és karaktertípus jellemezhető volt a depressziós tünetek, disz­funkcionális attitűdök és megküzdési stratégiák egyedi kombinációjával. Vizsgálataink során feltártuk az érett és éretlen karaktertípusokra jellemező diszfunkcionális attitűdöket és megküzdési stratégiákat is. Konklúzió:vizsgálatunk eredményei az egyetemista, főiskolai hallgatók egyre növekvő táborának mentális egészségével foglalkozó szakemberek munkájához nyújthat segítséget, következtetéseink elsősorban a tanácsadási gyakorlatban használhatók fel eredményesen.</o:p>

Restricted access

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló egyes magatartásminták közül az áldozat-, támadó- és provokatíváldozat-magatartásmintáknak az egyes szülői, nevelési hatások mintázatával jellemezhető családtípusokkal való kapcsolatát. A szülői nevelési hatásokat komplexitásukban igyekeztünk megragadni: egyszerre vizsgálva a családi légkört, a szülői nevelői attitűdöket, a szülői nevelési stílust, a szülői nevelési célokat és a szülői bánásmódot. A vizsgálatban 647 általános- és középiskolai tanuló (301 lány, 346 fiú) vett részt. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták azonosítására az Iskolai Erőszak Kérdőívet, a szülői nevelői hatások vizsgálatára pedig a Családi Szocializációs Kérdőívet és a Szülői Bánásmód Kérdőívet használtuk. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a szülői nevelői hatások négy alapvető mintába rendeződtek: a szabályorientált, a konfliktusos, a túlvédő és a korlátozó szülői bánásmóddal jellemezhető családtípusba. A szabályorientált családi minta jellemzője az erősen szabályorientált családi légkör, melyben a szülők konformitást követelnek meg a gyerektől, mely a szülők büntető nevelési stílusával és következetes nevelői attitűdjével társul. A konfliktusos családi klíma konfliktusos családi légkört jelez, amelyet a szülők manipulatív és inkonzisztens nevelői attitűdje, valamint a szülői gondoskodás és szeretet hiánya jellemez. A korlátozó szülői bánásmódot hangsúlyozó családban a szülők túlzottan korlátozóak, amelyhez ebben a családban a szülői támogatás és önállóságra nevelés hiánya társul. A túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családi mintában mind az anya, mind az apa túlvédő. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásmintákkal legszorosabb kapcsolatban a konfliktusos családi klímával jellemezhető családtípus állt. Az erre a családtípusra jellemző szülői nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – mind az áldozat-, mind a provokatíváldozat-magatartásminta megjelenésére hajlamosító tényezőként hatnak. A fiúk esetében a támadó magatartásminta hátterében is ki tudtuk mutatni ezt a családtípust. Szintén szoros kapcsolatot találtunk a túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az ebben a családtípusban megfigyelhető anyai és apai túlvédés – nemi hovatartozástól függetlenül – mind a támadó-, mind a provokatíváldozat- (fiúk esetében még az áldozat-) magatartásminta megjelenésére prediszponálhatja az ilyen családtípusban felnövő gyermeket. Kevésbé szoros kapcsolatot tudtunk kimutatni a szabályorientált családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az erre a családtípusra jellemző nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – a provokatív áldozattá válásra, a fiúk esetében pedig áldozattá válásra hajlamosító tényezőként jelennek meg. A korlátozó szülői bánásmód és az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták között csak egy területen tudtunk kapcsolatot kimutatni. Az ilyen családtípusban felnövő fiúk hajlamosak áldozattá válni az iskolai erőszak során.

Restricted access
Authors: Erika Vassné Figula, Ferenc Margitics, Lászlóné Barcsa, Mária Madácsi, Zsuzsa Pauwlik and Tiborné Rozgonyi

Célkitűzés: Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták szerkezetét, a támadó, az áldozat, a csatlakozó beavatkozó, a segítő beavatkozó és szemlélő magatartásminta előfordulási arányait az általános- és középiskolás tanulók között, különös tekintettel a nemi és életkori eltérésekre. Módszerek: Az iskolai gyakorlatban az iskolai erőszakkal kapcsolatos magatartás- és viselkedésminták vizsgálatára kutatócsoportunk tesztfejlesztő eredményeként kialakított Iskolai Erőszak Kérdőívet használtuk. Eredmények: Az általános iskolai korosztálynál (11–14 év) az iskolai erőszakra adott reakciók közül a leggyakrabban előforduló magatartásminta — nemektől függetlenül — a segítő beavatkozás volt. A segítő beavatkozás összetevői közül a békítő beavatkozás mutatkozott a leggyakrabban használt magatartásmintának. A középiskolai korosztálynál eltérést találtunk a fiúk és a lányok között. A lányoknál szintén a segítő beavatkozás maradt a legerősebb magatartásminta, a fiúknál a támadóhoz való csatlakozó beavatkozás magatartásmintája vált a legjelentősebbé az iskolai erőszakra adott reakciók közül. Az iskolai erőszakra adott második legerősebb magatartásminta tekintetében szintén jelentősebb eltérések mutatkoztak a fiúk és lányok között. A lányoknál minden korosztály esetében ez a szemlélő, az általános iskolai fiúknál a támadóhoz való csatlakozó beavatkozás, a középiskolai fiúknál pedig a segítő beavatkozás magatartásminta volt. Az iskolai erőszakra adott támadó magatartásmódot nem találtuk jellemzőnek egyik korosztály esetében sem. A támadó magatartásminta azonban minden korosztály esetében jelentős, szignifikáns mértékben volt jellemzőbb a fiúkra, mint a lányokra. A fiúkra minden korosztály esetében szignifikáns mértékben jellemzőbb volt a fizikai és verbális erőszak alkalmazása és a támadásból származó előny preferálása. Az iskolai erőszakra adott reakciók közül az áldozat magatartásmintát találtuk a legkevésbé jellemzőnek a vizsgálati mintára. 11–12 éves korban még kb. azonos szinten váltak áldozatává az iskolai erőszaknak a lányok és fiúk. 13–14 éves kortól kezdve viszont ezt a magatartásmintát elsősorban a lányokra találtuk jellemzőbbnek, ami a szignifikáns mértéket azonban egyik korosztály esetében sem érte el. Az iskolai erőszakra adott magatartásminták egyes összetevőit vizsgálva szintén jelentős nemi eltéréseket sikerült kimutatnunk.

Restricted access