Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna Banász x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Hazai felsőoktatási intézmények a nemzetközi rangsorokban+

Hungarian Institutions in International Rankings

Educatio
Authors: Zsuzsanna Banász, Vivien Valéria Csányi, András Telcs, and Zsolt Tibor Kosztyán

Összefoglaló. A hazai felsőoktatási intézmények lényegében csak a presztízs növelése érdekében igyekeznek előrelépni a nemzetközi rangsorokban. Bár ezeket a rangsorokat rengeteg kritika éri, szerepük megkerülhetetlen, és valóban befolyásolják az intézmények megítélését. Ezért az intézmények hajlandóak akár erőfeszítéseket is tenni, javítani azokon a mutatókon, amelyek a rangsorkészítés alapját képezik. Tanulmányunkban azt mutatjuk be, hogy az egyes rangsorokban milyen mutatók alapján alakul ki a magyarországi felsőoktatási intézmények pozíciója.

Summary. In essence, Hungarian higher education institutions seek to advance in international rankings only for the sake of increasing prestige. Although these international rankings are subject to constant criticism, their role is inevitable and indeed influences the judgment of institutions. Therefore, institutions are willing to make efforts to improve their indicators that are the basis of these rankings. The study shows the position of Hungarian higher education institutions in international rankings by ranking indicators.

Open access

Education is one of the key factors of economic growth. Despite the huge amount of researches investigating the relationship between education and GDP as a proxy of well-being, to the best of our knowledge, none of these studies examined a group of post-socialist countries comparing with not-post-socialist countries. This paper aims to fill this gap. We examine the correlation between growth and education with panel data evidence for 18 post-socialist (PS) countries and 16 developed market economies (DME) over the 1990–2014 period. The goal of this paper is to test two hypotheses: (i) The relationship between GDP per capita and tertiary education’s enrolment rate is stronger in the post-socialist countries than in other countries. (ii) In the post-socialist countries, the relationship between GDP per capita and tertiary education’s enrolment rate is stronger than the relationship between GDP per capita and any other level of education. Correlation analyses confirmed both hypotheses. Our findings suggest that the patterns of relationship between GDP and measures of tertiary education are different for PS and DME countries and would be interesting to observe when and how the gap between the patterns disappears.

Restricted access

A magyar, német és belga felsőoktatási intézmények eredményessége

The Effectiveness of the Hungarian, German and Belgian Higher Institutions

Educatio
Authors: Zsolt Tibor Kosztyán, Vivien Valéria Csányi, Zsuzsanna Banász, and András Telcs

Összefoglaló. A tanulmány a magyarországi felsőoktatási intézményeket vizsgálja, kontrollként kiegészítve németországi és belgiumi intézményekkel. E három ország (főként hazánk) intézményei közül számos nem szerepel a nemzetközi rangsorokban, ezért további elérhető szekunder forrásokból számítottunk tipikus rangsorképző indikátorokat a rangsorokban általában vizsgált tényezőkre, mint az oktatás, a kutatás, a nemzetköziesség, valamint a finanszírozás. Ez alapján elsősorban arra a kutatási kérdésre kerestük a választ, hogy a magyar felsőoktatási intézmények miként (mely indikátoraik javításával) kapaszkodhatnának fel a rangsorok szerint világszinten legjobbnak tartott 100, illetve 200 intézmény közé. Elemzéseink alapján a magyar felsőoktatási intézményeknek a következő indikátorokban szükséges leginkább fejlődniük: egy oktatóra vetítve három mutatóban (PhD-fokozatot szerzők száma, nemzetközi publikációk száma, kutatási bevétel), az alapszakos hallgatókra jutó oktatók számában, valamint a külföldi oktatók arányában.

Summary. This study examines higher education institutions in Hungary, using German and Belgian institutions as a control group. Since many of these institutions are not represented in international rankings (mainly Hungarian institutions), we use further available ranking indicators from different secondary sources – these indicators are related to education, research, internationalization, and funding. We aim to answer the following research question: how Hungarian higher education institutions can reach and be among the top 100 and top 200 best institutions in the world? Based on our analyses, Hungarian higher education institutions need to develop the most in the following indicators: per lecturer in three indicators (number of Ph.D. graduates, number of international publications, research revenue), number of lecturers per undergraduate student, the proportion of foreign lecturers.

Open access

A felsőoktatási kínálat és a munkaerőpiaci kereslet találkozása

Matching Higher Education Supply and Labour Market Demand

Educatio
Authors: László Gadár, Zsuzsanna Banász, Zsolt Tibor Kosztyán, and András Telcs

Összefoglaló. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a friss diplomások munkaerőpiaci kereslete és kínálata mennyire illeszkedik egymáshoz. Kísérletet tettünk arra, hogy képzési területenként meghatározzuk a legjellemzőbb korai karrierutat egy erre alkalmas hálózatban, modulok feltárásával. Megnéztük a szakterületre leginkább jellemző elhelyezkedésektől való eltérések területi és intézményi eloszlásait. Elemzéseinkhez a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatait használtuk fel. A 2014–2015-ös tanév 1. félévében, alapképzésben, legalább abszolutóriumot szerzett (22 759 fő) hallgatók elhelyezkedési adatait vizsgáltuk. Részletesebben két szakterület (gazdaságtudomány, műszaki) képzéseit vizsgáltuk intézményi és megyei bontásokban.

Summary. In this study, we investigated the performance of the recent graduates in the labour market in terms of the supply and the demand matching. A network science based method was introduced to identify the most typical occupations of the graduate’s training area by exploring modules. We analyzed the spatial and institutional differences in the average early career path. Our analysis is based on the data of Hungarian Administrative Career Tracking System. We examined the employment data of students who obtained a bachelor diploma in the 2014–2015 academic year (22,759 people). We studied more specifically the early career path of graduates who graduated in the economic or engineering training area.

Open access