Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna Besenyi x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Az utóbbi évtizedekben elismertté vált a 18F-FDG-PET/CT nélkülözhetetlen szerepe a daganatos betegségek diagnosztikájában, stádiumbesorolásában és azok terápiára adott válaszának utánkövetésében. Ezen modern funkcionális és morfológiai képalkotást kombináló módszer használatának nemcsak onkológiai, hanem egyes kardiológiai kórképekben is vannak elfogadott evidenciái. Összefoglaló közleményünkben ismertetjük az optimalizált kardiológiai 18F-FDG-PET/CT vizsgálati protokollt és az ehhez szükséges beteg-előkészítés módszereit. Néhány esetben saját eredményekkel is illusztrálva áttekintjük az irodalmát a jól ismert „gold standard” myocardiumviabilitás és onkokardiológiai vizsgálatoknak, melyek mellett különös figyelmet fordítunk a szív gyulladásos megbetegedéseire. Ez a relatív újabb indikációs kör olyan betegségeket foglal magában, mint az infektív műbillentyű-endocarditis, cardialis implantált elektromos eszköz infekciója és a myocardium különböző eredetű gyulladásos megbetegedései, mint a sarcoidosis, amelyekben a 18F-FDG-PET/CT vizsgálatnak kitüntetett szerepe van, különösen a bizonytalan esetek differenciáldiagnosztikájában. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1015–1024.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Annamária Bakos, Zsuzsanna Besenyi, Gábor Sipka, Szabolcs Urbán, Rita Hemelein, László Kovács and László Pávics

Absztrakt:

Bevezetés: A nagyérvasculitisek nem specifikus klinikai tüneteket okoznak, ami a diagnózist nagyban nehezíti. A betegség korai felismerése és kezelése a későbbi szövődmények elkerülése érdekében fontos. A 18F-FDG-PET az érfalon belüli gyulladást a betegség korai stádiumában is nagy érzékenységgel mutatja ki. A CT a nagyérvasculitis pontos lokalizációjában van segítségünkre. Célkitűzés: A 18F-FDG-PET/CT teljesítőképességének tisztázása a betegség aktivitásának és kiterjedésének megítélésében: klinikailag nagyérvasculitis iránydiagnózisával vizsgált betegekben és relapsus során, valamint a terápiára létrejövő remissio megállapításában. Módszer: A vizsgálatban 43 beteg vett részt. A betegeket a klinikai kérdés alapján csoportosítottuk: primer diagnózis igazolása szteroidnaiv és szteroiddal kezelt betegekben, relapsus, illetve remissio kimutatása. Kontrollként 10, gyulladásos tünetektől mentes tumoros beteget vizsgáltunk meg. Az erek radiofarmakon-felvételének mértékét vizuálisan és kvantitatívan értékeltük. A kvantitatív értékelés során az érszegmentumokban a májhoz viszonyított érfal maximális standard 18F-FDG-felvételi értékét (SUVmax) határoztuk meg. Eredmények: A primer diagnózis céljából végzett 30 vizsgálatból 5 esetben 18F-FDG-aktív nagyérvasculitist mutattunk ki, további 13 vizsgálatból 5 betegben pedig relapsust igazoltunk. A vizuálisan aktív betegek 50%-ában 3 vagy annál több aktív érszegmentumot találtunk. A vizuálisan aktív betegcsoportban szteroid hatására az érfal SUVmax-értéke szignifikánsan alacsonyabb volt a szteroidnaiv betegekhez képest (1,17 ± 0,11 vs. 1,43 ± 0,29; p = 0,005). Két 18F-FDG-aktív nagyér-vasculitises betegben kontrollvizsgálattal remissiót állapítottunk meg. A primer diagnózis céljából vizsgált esetek közül 8-ban egyéb, a nagyérvasculitistől független gyulladásos kórképet mutattunk ki. Következtetés: A 18F-FDG-PET/CT hatékonyan alkalmazható az aktív nagyérvasculitisek diagnosztizálásában. A metabolikus változás nagy érzékenységű megjelenítése mellett az érintett erek pontos lokalizációját is lehetővé teszi. A szteroidterápia befolyásolja az érfalak 18F-FDG-felvételét. Orv Hetil. 2020; 161(20): 829–838.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Farkas, Zsuzsanna Besenyi, Anikó Maráz, Zoltán Bajory, András Palkó, Gábor Sipka and László Pávics

Absztrakt:

Bevezetés: A prosztataspecifikus membránantigén (PSMA) egy transzmembránfehérje, amely a prosztatarákos sejtek felszínén fokozott mértékben van jelen. Az utóbbi években számos PSMA-specifikus ligandot fejlesztettek ki, melyek az eddigi adatok alapján eredményesen használhatók mind a primer prosztatarák, mind a recidívák és metasztázisok kimutatására. Célkitűzés: Munkánk célja egy, a rutindiagnosztikában alkalmazható 99mtechnéciummal jelölt radiofarmakon klinikai gyakorlatban történő alkalmazásának vizsgálata volt. Módszer: 15 férfi beteget vizsgáltunk, akiknél szövettanilag prosztataadenocarcinomát igazoltak, és a klinikai adatok alapján a betegség progressziójának vagy recidívájának gyanúja vetődött fel. Egy héten belül egésztest-PSMA-SPECT/CT-t, valamint a prosztata- és kismedence-régióról multiparametrikus MR-leképezést végeztünk. A SPECT-vizsgálatokhoz 99mTc-mas3-y-nal-k(Sub-KuE) radiofarmakont használtunk. A képeket egymástól függetlenül vizuálisan értékeltük. Az eredményeket a betegek követése során készült csontszcintigráfiás képekkel is összevetettük. Eredmények: Összesen 22 PSMA-pozitív laesiót találtunk. Ezek közül 9 az MR látóterén kívül, 13 azon belül volt. Az MR látómezejébe eső 13 laesióból 7 esetben egyezett az MR és a SPECT/CT eredménye, 5 esetben az MR-vizsgálaton nem volt kóros eltérés a PSMA-dúsulásnak megfelelően. Egy esetben az MR felvetette a metasztázis gyanúját, de azon a helyen nem volt kimutatható kóros radiofarmakonhalmozás. Két betegnél egyik vizsgálat során sem találtunk prosztataeredetű malignitásra utaló jelet. Négy betegnél mutattunk ki PSMA-pozitív csontmetasztázist. Közülük egy esetben egyezett a PSMA-SPECT és a csontszcintigráfia eredménye, egy esetben a negatív csontszcintigráfia ellenére a PSMA-SPECT/CT vizsgálat áttétet mutatott. Következtetés: Az általunk vizsgált radiofarmakon a prosztatarákok vizsgálatában jól használható ígéretes diagnosztikum, amely a csontmetasztázisok specifikus ábrázolása mellett a lokális recidívák és visceralis áttétek megjelenítésére is alkalmas. Orv Hetil. 2018; 159(35): 1433–1440.

Restricted access