Search Results
You are looking at 1 - 10 of 48 items for
- Author or Editor: Zsuzsanna Horváth x
- Refine by Access: All Content x
Színe és visszája. A nemzeti alaptantervet ért hatások és az alaptanterv hatásai
Effects and Choices – Hungarian National Core Curriculum
Absztrakt:
A tanulmány áttekinti a Nemzeti Alaptanterv (Nat) megszületését és annak formálódását (1989–1995, 2003, 2007, 2012, 2018). Bemutatja a Nat megszületésének hazai kronológiáját és annak európai hátterét. Felvillantja az implementáció, az adaptáció tapasztalatait, majd kitér a mai Európa Nat-szerű konstrukcióira, s azok oktatásirányítási szerepére, rávilágítva e szerep alakulásának ingajellegére. Bemutatja az európai értékek – beleértve az Európai Unió értékeinek – a Nat-okban történő megjelenését. Befejezésül a szerző rámutat, hogy a Nat erőket lekötő, sőt fékező fogoly a saját maga képviselte hierarchikus műfajrendszerben.
Tanügyi válság: működészavar vagy perspektíva?
Crisis in Education: Dysfunction or Perspective?
Tanulmányunk célja, hogy a háztartások pénzgazdálkodási és hosszú távú öngondoskodási szokásait elemezze az állami ösztönző rendszer tükrében. Kutatásunk kiindulópontjaként a téma elméleti hátterét vizsgáltuk meg, amely alapján a primer kutatás adatait is értékeltük. A kérdőívet, amelynek kérdéseit a háztartások sajátosságaihoz igazítottunk, összesen 578-an töltötték ki. A vizsgált sokaság alapján négy háztartástípust tudtunk megkülönböztetni: 1. tudatos öngondoskodó pénzügyi ismerettel; 2. öngondoskodó pénzügyi ismeret nélkül; 3. a mának élő; 4. öngondoskodni vágyó. A mintában szereplő háztartások közel azonosan ítélik meg az állam szerepét, szinte függetlenül pénzügyi ismereteik mértékétől. Az állami befolyásoló eszközök a háztartások megtakarítási szokásaira nem értékelhetők jelentősnek, mert ezeket a háztartások vagy nem ismerik, vagy ismerik ugyan, de nem látnak bennük lehetőségeket. Részben ebből is következik, hogy az állam nem képes hatékonyan befolyásolni a háztartásokat a különböző ösztönzőkkel az öngondoskodásra.
Absztrakt:
Bevezetés: A gyermekkori malignus betegségek igen kis részét alkotják az összes gyermekgyógyászati patológiának. A kezdeti tünetek nem specifikusak, levertség, sápadtság, tumormassza-kompresszió, csontvelő-elégtelenség jelei mutatkozhatnak. Célkitűzés: Dolgozatunk célja röviden és áttekinthetően összefoglalni a gyermekkori malignus patológiák kezdeti tünettanát, hogy gyanú esetén útmutatót nyújthassunk a „frontvonalban” dolgozó orvosoknak. Módszer: Retrospektív munkánk során a Marosvásárhelyi 2. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Hematoonkológia Osztályának ötéves beteganyagát néztük át, a felvételre kerülő onkológiai esetek kezdeti tünettanát tanulmányozva. Eredmények: A vizsgált periódusban 34 gyermeket diagnosztizáltunk malignus betegséggel. A jelzésértékű tünetek, amelyeket találtunk: láz, gyenge általános állapot, fogyás, csont-/hasi fájdalom, anaemia vagy thrombocytopenia tünettana, gyakori fertőzések, adenopathiák. Következtetés: A gyermekkori akut leukaemiák tünettanába tartoznak az adenopathiák, hosszan tartó lázas állapotok, csontfájdalmak és az anaemia jelei. A szolid tumorok esetében az általános állapot romlása és a fájdalmas, kompressziós tünetek dominálnak. A beteggel találkozó első orvos felelőssége óriási a jelzésértékű tünetek korai felismerése szempontjából. Orv Hetil. 2017; 158(21): 829–834.
A létfontosságú szervek elégtelenségének kezelésében a szervtranszplantáció a napi gyakorlat része. A recipiensek közös jellemzője, hogy immunszuppresszív kezelést igényelnek a szervkilökődés megakadályozása érdekében. Az immunszuppresszió növeli az infekcióhajlamot, különösen az egyébként alacsony virulenciájú opportunista kórokozókkal szemben. A szervtranszplantáltak fertőzéseinek jelentős része a tüdőt és a légutakat érinti. Az infekciós komplikációk felismerésében a pulmonológiai diagnosztika, magas szintű mikrobiológiai eljárások és a különböző képalkotó technikák alkalmazhatók. A terápia fejlődése és elérhetősége elengedhetetlen az infekciók eredményes kezeléséhez. Tekintve, hogy a szervtranszplantáltak száma folyamatosan nő, az orvos mind nagyobb számban találkozhat vese-, máj-, szív- vagy tüdőtranszplantált betegek pulmonalis komplikációival. Orv. Hetil., 2012, 153, 899–903.
Entrepreneurship is widely accepted to be the engine of development. In the era of massive changes in the employment patterns and the emergence of self-employment, it is increasingly important to guide graduates towards self-employment. At the same time, the low intensity rates of youth in active citizenship behaviour require some intervention from higher education institutions. They are ideal settings for training and career guidance, especially if the curriculum contains elements of entrepreneurial orientation. The present article inquires into the motivation of graduates to choose the entrepreneurial path, with special emphasis on two variables, active citizenship and the concept of calling, which is novel in the career development literature.
A Csípő-halom rétegzettségének megismerése, eltemetett talajainak és egykori környezetének rekonstruálása érdekében fúrásokat végeztünk a halmon és környezetében. Morfológiai és laboratóriumi vizsgálataink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a halmot mintegy hatezer évvel ezelőtt - a maihoz hasonló - mozaikosan vizenyős környezetből építették fel, egy természetes kiemelkedésre. A halomtest alatt rekonstruáltuk az eredeti, mezőségi jellegű talajképződményt, valamint megállapítottuk, hogy a halomtesten kialakult recens talaj ugyancsak mezőségi bélyegeket visel magán. A halom felépítésének körülményeiről az építők által meghordott antropogén kultúrrétegek árulkodnak. A halom a környezet talajaiból, annak humuszban gazdag részéből épült. Sajnos a talajanyagot szolgáltató, halmot övező gyűrűt nem tudtuk rekonstruálni a feltételezett halom-erózió és a ráhordódás miatt. Az antropogén szintek sótartalma és a magas vas értékek az építéskori környezetben szikesedő, vizenyős, foltokban száraz mezőségi talajképződésre utalnak. A geomorfológiai és paleoökológiai kutatások a régészeti ismeretekkel és talajtani vizsgálatokkal párosulva új színt és számos eredményt hozhatnak őskörnyezetünk rekonstrukcióiban.
Absztrakt:
Bevezetés: A herediter spherocytosis egy öröklött heterogén tünetcsoport, melyre jellemző a kis átmérőjű, gömb alakú vörösvértestek jelenléte a perifériás kenetben haemolysissel társulva. Célkitűzés: Röviden és áttekinthetően összefoglalni a herediter spherocytosis klinikai laboratóriumi jellemzőit, összefüggéseket keresni a saját beteganyagunk adataiból, majd megfigyeléseinket összehasonlítani a szakirodalom eredményeivel. Módszer: Tanulmányunkban retrospektív módon a Marosvásárhelyi 1. és 2. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Hemato-onkológia Osztályának hatéves beteganyagát (2012 és 2017 között) néztük át a klinikai tünetek, a laboratóriumi vizsgálatok és a szövődmények szempontjából. Eredmények: Betegeink között 27 lány és 20 fiú volt. Az anamnézisből kiderült, hogy a 47 gyerekből 20 gyereknek volt pozitív családi kórelőzménye. A perifériás kenetben a sphaerocyták %-os aránya 5–20% között volt a leggyakoribb. A máj megnagyobbodását 31 betegnél, splenomegalia jelenlétét 44 betegnél mutattuk ki. A leggyakrabban előforduló komplikáció a haemolyticus krízis volt (23 eset), mely 8 esetben társult aplasztikus krízissel, illetve 5 esetben epehólyag-gyulladással is. 7 betegünknél epekőbetegség alakult ki, négy páciensnél végeztek epehólyag-eltávolítást. Következtetés: A haemolyticus anaemiák patológiájának leggyakoribb képviselője a herediter spherocytosis. A diagnózis felállításának fő elemei az anamnézis, a klinikai tünetek és a laboratóriumi eredmények, illetve a családi kórelőzmények elemzése. Orv Hetil. 2019; 160(45): 1798–1803.
Histamine, serotonin and triiodothyronine (T3) content of different circulating lymphocyte subsets of leukemic (acute lymphocytic leukemia, ALL) and non-leukemic (control) children were investigated by multicolor flow cytometry. The hormone contents of the cells were followed from the time of diagnosis till the end of treatment. Each hormone could be detected in every time in the investigated cell types, although the amounts of them changed during the treatment.T lymphocytes: Significantly lower amount of serotonin was found in each T cell subsets (Th, Tc and activated T lymphocytes) of leukemic children compared to the healthy control group at the time of diagnosis and it was permanently low during the maintenance therapy. The decreased amount of serotonin could be demonstrated in Tc and Th cells even at one year after the end of treatment. However, there was no alteration in the histamine and T3 content of T cell subsets in the time of diagnosis, but significant decrease was detected during the maintenance therapy and after treatment.NK cells: The serotonin and T3 contents of NK cells (both NK and NKT subsets) were significantly lower at the time of diagnosis and during the maintenance therapy. Similar decrease was detected in the case of serotonin in B cells. Although there was no difference in the T3 content of B cells at the time of diagnosis, significantly lower amounts could be detected during the therapy compared to the healthy control group. The serotonin concentration remained low for years after the end of treatment, both in B and NK cells. These observations might have diagnostic and prognostic importance.
