Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna Kerekes x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Cél: A félelmet keltő helyzetek iránti fogékonyságot vizsgáljuk a szülői magatartásra való visszaemlékezés tükrében egészséges, fiatal felnőtt, egyetemi hallgatók körében. Célunk az elkerülő magatartással kísért félénkség családi szocializációs folyamatainak részleges feltérképezése. Esősorban a szülők nevelési attitűdjéről őrzött reprezentációk és az elkerülő magatartás kapcsolatát elemeztük. Módszerek: 305 egyetemi hallgató (140 nő és 165 férfi, átlagéletkor 22,0 ± 2,0) vett részt a vizsgálatban. Két önkitöltős kérdőívet használtunk: 1. Félelem Felmérő Kérdőív (Fear Survey Schedule – FSS) Agorafóbia-faktorának 13 állítása; 2. „Szülőkkel kapcsolatos gyermekkori emlékek” (Egna Minnen Betraffende Uppfostran – EMBU) kérdőíves értékelő lista, melynek célja, hogy a szülői nevelésre való visszaemlékezést értékelje. Eredmények: Az eredmények alapján elmondható, hogy van összefüggés a félénkségre épülő elkerülés, agorafóbiás helyzetekkel kapcsolatos fokozott szenzitivitás és a szülői magatartással kapcsolatos emlékek között. Nemek tekintetében a szorongásos zavarok epidemiológiai adatainak megfelelően az agorafóbiás félelmek a lányok esetében statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő (β = –0,176; p = 0,005). A szülői magatartásmódok tekintetében az apa szerető magatartásának hiánya (β = 0,207; p = 0,011), illetve a túlvédő magatartás megléte érzékenyítő tényező (β = 0,214; p = 0,002); az anyai magatartás esetében az anya érzelmi elfogadó magatartása (β = 1,298; p<0,001) állt pozitív kapcsolatban a felnőttkori elkerülő magatartás kialakulásával az agorafóbiás aggodalmakat tartalmazó helyzetekben. Következtetések: Típusos agorafóbiás elkerülési mintázatok tehát nemcsak klinikai szintű szorongás esetében, de sajátos nevelési körülmények következtében egészséges személyeknél is megjelenhetnek. A nevelési körülményekkel kapcsolatos emlékezeti sémák befolyásolják a személyek élményfeldolgozási módjait. Számos érzékenyítő tényezőt azonban nem vizsgáltunk, és a normál személyek vizsgálata is határt szab az eredmények értelmezésének. A felvázolt elméleti modellek az elkerülő magatartás további vizsgálati alapját képezhetik.

Restricted access

Önzetlenség idegenek iránt

Egy evolúciós modell kísérleti ellenőrzése

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Tamás Bereczkei, Béla Birkás, and Zsuzsanna Kerekes

Mindennapi tapasztalat, hogy az emberek gyakran nyújtanak segítséget olyan nehéz helyzetbe került személyeknek, akiket nem ismernek és akikkel kapcsolatban nem merül fel a viszonzás lehetősége. Az evolúciós pszichológia régóta birkózik annak a problémának a megoldásával, vajon hogyan alakulhattak ki és maradhattak fenn az önzetlenségnek azok a formái, amelyek nyilvánvalóan hátrányosak az egyén közvetlen túlélése és szaporodása szempontjából. Az egyik megoldást a reputációs elméletek nyújtják, amelyek szerint a jó cselekedet növeli az altruista csoporton belüli jó hírnevét és tekintélyét (reputációját), ami ahhoz vezet, hogy a jótevő számíthat a jövőben a csoporttársak bizalmára és jövőbeni támogatására. A reputációszerzés evolúciós stratégiáinak és mechanizmusainak egyik legígéretesebb magyarázó modellje az ún. költséges jelzés elmélet. Ez a magyarázat azonban mindeddig csupán az iparosodást megelőző társadalmakra korlátozódott, és nem foglalkozott a modern ipari társadalmak sajátos kihívásaival a proszociális viselkedés tekintetében. Vizsgálatunkban egy karitatív szervezet képviselője 16 szemináriumi csoport 186 hallgatóját kérte fel arra, hogy nyújtson egyszeri támogatást szükségben szenvedő ismeretlen embereknek. Eredményeink azt mutatják, hogy többen vállalnak segítséget akkor, ha felajánlásukat csoporttársaik tudtával tehetik meg, mint abban az esetben, ha szándékuk rejtve marad a többiek előtt. Ráadásul a „nyilvános” csoportokban többen ajánlottak fel költséges –tehát viszonylag nagy ráfordításokat igénylő –támogatásokat, mint az „anonim” csoportokban. A közösség előtt demonstrált altruista vállalások hosszú távú előnyöket kínáltak: azok a személyek, akik hajlandóak voltak részt venni a karitatív támogatásban, nagyobb népszerűségre tettek szert a csoportjukban, mint azok, akik nem ajánlották fel segítségüket. A csoporttársak megkülönböztetett figyelmét –amely elsősorban a megbízhatósággal kapcsolatos kulcsokra vonatkozott –két, eg_

Restricted access

Generosity seems to be a cross-culturally ubiquitous feature of life. Helping others is considered as a costly act through which the altruists gain popularity and reputation in their reference group and this elevated reputation will pay off for them in future social relationships. This costly signaling theory has been widely tested in pre-industrial societies. Our purpose was to examine if the assumptions of CST are verifiable in modern, industrial societies. Using a complex experimental procedure with four subsequent phases we could examine reputation-gaining in realistic conditions. We found that more people are willing to offer help to a charity organization when their group mates are aware of their altruistic intention than those whose offer was concealed from the rest of the group. In return, the offered charity service increased the altruist's reputation in the group; in the light of sociometric surveys they gained more popularity than the others. Finally, it turned out that whereas men are more likely to offer potentialhelp in the presence of others, women provide more actualhelp.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Zsuzsanna Kerekes and István Tiringer
Restricted access
Restricted access

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Zoltán Cserháti, Zsuzsanna Kerekes, István Tiringer, and István Tiringer

Kulcsár Zsuzsanna - Rózsa Sándor - Kökönyei Gyöngyi (szerk.): Megmagyarázhatatlan testi tünetek I-II; Claus Buddeberg (Hrsg.): Psychosoziale Medizin; Peter Helmich - Kerstin Richter: 50 Rollenspiele als Kommunikationstraining für das Arzt-Patienten-Gespräch

Restricted access

A vizsgálatban 263 egyetemi hallgató (140 nő és 123 férfi) vett részt. Kérdőívek segítségével a téri tájékozódási stratégiák, szorongások, félelmek, korai tárgykapcsolatok és navigációs élmények összefüggésrendszerét vizsgáltuk meg. Feltételezésünk szerint a személy preferált tájékozódási stratégiája nemcsak a környezet fizikai paraméterein, valamint a navigáló személy nemi szerepén múlik, de a szorongás és a humán környezettel való kapcsolati viszony is befolyásolja. Eredményeink szerint idegen helyek felderítése során a nők a férfiakhoz mérten égtáj szerint kevésbé tájékozódnak. A szorongás a nők és a férfiak esetén egyaránt gátolja az égtáj szerinti tájékozódási stratégia használatát, ugyanakkor elősegíti az útvonal-követési stratégia preferenciáját. Az útvonalkövető stratégia preferencia nőknél magas agorafóbiás értékkel, a férfiaknál ugyanakkor magas szociális félelmekkel jár együtt. További kiegészítő eredményeink fényében állíthatjuk, hogy a nők magasabb szorongás- és félelemértékei, aktív protekciót kereső kóping mutatóknak is tekinthetők, ezek alapján világosan látható, hogy a nők inkább protektív, míg a férfiak inkább preventív térbiztosítási szemlélettel rendelkeznek.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Béla Buda, István Tiringer, Zsuzsanna Kerekes, Ferenc Túry, Máté Szondy, and Tamás Martos
Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Nándor Lipták, Orsolya Ivett Hoffmann, Gabriella Skoda, Elen Gócza, Andrea Kerekes, Zsuzsanna Bősze, and László Hiripi

Focal segmental glomerulosclerosis (FSGS) is a potential cause of nephrotic syndrome both in humans and pet mammals. Glomerulopathy was reported earlier in green fluorescent protein (GFP) transgenic (TG) mice, but glomerulosclerosis has not been examined in GFP TG rabbits so far. In the present study, the potential manifestation of FSGS was investigated in both Venus TG rabbits generated by Sleeping Beauty (SB) transposition and age-matched control New Zealand White (NZW) rabbits. Venus protein fluorescence was detected by confocal microscopy and quantified by microplate reader. Urinalysis, haematology, serum biochemistry and renal histology were performed to assess the signs of FSGS. Higher levels of Venus fluorescence were determined in renal cortex samples than in the myocardium by both methods. Urinalysis revealed proteinuria in Venus heterozygote TG bucks, while Venus homozygote TG bucks developed microscopic haematuria. Supporting the urinalysis data, the histological findings of FSGS (glomerulomegaly and sclerotic glomeruli) were observed in renal cortex sections of Venus TG rabbits. Taken together, Venus TG bucks were diagnosed with FSGS; thus, this type of glomerulopathy could be a common disease in TG animals overexpressing GFP.

Restricted access