Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna Pluhár x
  • All content x
Clear All Modify Search

A preventív egészségpszichológiának nevezett kutatási terület a megelőzésben szerepet játszó egészségmagatartás pszichológiai összefüggéseire hívja fel a figyelmet, többek között a társas hatásokra. A társas kapcsolati háló ugyanis az egészségmagatartás kialakításában a legerősebb hatást fejti ki - ez különösen igaz bizonyos életkorokra, mint amilyen például a serdülőkor. Felmérésünket 10-15 éves, szegedi felső tagozatos általános iskolások körében végeztük, véletlenszerűen kiválasztott iskolák és osztályok segítségével (n = 550). Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, melynek legfontosabb célja a sportolási szokásokra, sportolási gyakoriságra ható társas hatások jellegzetességeinek feltárása volt. Megállapítottuk, hogy a megkérdezett tanulók környezetében a fizikailag aktívnak tekinthető személyek közül a barátok és az osztálytársak emelkednek ki, mely jól tükrözi, hogy ebben a korosztályban még a fiatalok életének szerves részét képezi a sport. A teljes mintát elemezve azt tapasztaltuk, hogy a szülők jelenleg is aktív vagy korábbi sportolása, a testvér, az osztálytárs, a barát, a szerelme sportolása szignifikánsan befolyásolja a megkérdezett tanuló sportaktivitását. A mintát nemenkénti bontásban vizsgálva szignifikáns eltéréseket kaptunk. A társas hatások mértéke és szerepe a fiúk és lányok csoportjában igen eltérő képet mutatott. A kortárscsoportok (barát, osztálytárs, „szerelmük”) aktivitásának hatása csak a lányok esetében mutatott szignifikáns kapcsolatot. A példaképek, a sportágválasztás és a sportolás indokainak vizsgálatában is szignifikáns nemi különbségeket tapasztaltunk. A fizikai aktivitási magatartással és a sporttal kapcsolatos kutatási eredmények a gyakorlatban is felhasználhatók lehetnek a megelőzésben. A pozitív megerősítésként is érvényesülő társas hatásokat ezért az egészségfejlesztési programoknak hatékonyabban kellene kihasználniuk.

Restricted access

A környezeti tényezők közvetlenül és közvetetten is hatást gyakorolnak egészségi állapotunkra, betegségeinkre, egészségmagatartásunkra. Az embert körülvevő környezetnek számos definíciója létezik, melynek meghatározásával és vizsgálatával szinte mindegyik tudományterület foglalkozik. Az egészségkutatások szempontjából mérvadó a WHO 1991-es Sundsvall-i Nyilatkozatában elfogadott értelmezés. E szerint a környezet nem csupán fizikai hely, hanem szociális, gazdasági, politikai és kulturális médium is. Mindezen dimenziók mellett szükséges értelmezni az egészséget támogató környezeti feltételeket, lehetőségeket. Mind szűkebb (otthon, lakás), mind tágabb lakókörnyezetünk (lakóhely) fontos szerepet tölt be életünkben. Befolyásolja egészségünket, hatással van rizikó- és egészségmagatartásunk alakulására, valamint a különböző betegségek és pszichoszomatikus tünetek megjelenésére. A különböző környezeti elemek a szabadidős tevékenységek befolyásolásán keresztül meghatározóak az életkörülményekben és az életmódban is. Jelen tanulmányban legfőbb célunk egy rövid áttekintést adni a környezet és egészség kapcsolatának eddigi hazai és külföldi szakirodalmi előzményeiből, különös tekintettel a környezetnek a pszichoszociális egészségtünetek kialakulásában betöltött szerepére.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Zsuzsanna Pluhár, Marianna Kocsis, Anett Kuczmog, S. Csete, Hella Simkó, Szilvia Sárosi, P. Molnár, and Györgyi Horváth

Chemical and genetic differences of twenty taxa belonging to four Thymus species were studied in order to determine whether molecular characters and essential oil components could be used as taxonomic markers and to examine the correlation between them. Plant samples, representing different taxa and geographic regions, were collected from experimentally grown populations. Essential oil samples were analysed by GC/MS and cluster analysis of volatile composition resulted in segregation of thymol chemotypes from sesquiterpenic ones. Thymol was characteristic for all the populations of Thymus glabrescens and T. pannonicus as well as for certain taxa belonging to T. praecox and T. pulegioides. Sesquiterpenes occurred in only two taxa of T. glabrescens, in each sample of T. praecox and in three taxa of T. pulegioides. Plant samples were analysed by random amplified polymorphic DNA (RAPD). The obtained dendrogram revealed high gene diversity. The 13 primers resulted 114 polymorphic RAPD bands, and the average percentage of polymorphism was 80.8%. The RAPD dendogram showed separation neither at interspecific nor at interpopulational levels. Therefore, further specific molecular studies involving more taxa are suggested. Partial correlation have been found between molecular and chemical assessments.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Éva Németh-Zámbori, Zsuzsanna Pluhár, Krisztina Szabó, Mahmoud Malekzadeh, Péter Radácsi, Katalin Inotai, Bonifác Komáromi, and Katarzyna Seidler-Lozykowska

A pot experiment was carried out with lemon balm (Melissa officinalis L.) and thyme (Thymus vulgaris L.). Different water supply was applied: 25%, 40% and 70% saturation of soil water capacity (SWC). Morphological traits, biomass and phenolic type active ingredients were investigated.

Among the two species, main differences were registered in biomass and TPC. Lower SWC resulted in reduced biomass production of lemon balm, while the applied stress treatments did not effect the biomass of thyme. In lemon balm, highest TPC contents were measured in control plants both in shoots and roots but in thyme, the shoots showed a significantly increased TPC at the 25% SWC conditions. Neither the content of total flavonoids nor that of the rosmarinic acid was affected by the treatments. The antioxidant capacity proved to be in tight connection with the TPC in both species (r = 0.766–0.883). The rosmarinic acid content of lemon balm plants contributed to the antioxidant capacity, as well (r = 0.679–0.869).

Restricted access