Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna Putz x
Clear All Modify Search
Authors: Zsuzsanna Putz, Péter Kempler and György Jermendy

Széles körben elterjedt vélekedés szerint diabetesspecifikus (cukorbetegségre jellemző) idült szövődmények csak diabetesben alakulhatnak ki. Számos klinikai megfigyelés utal azonban arra, hogy diabeteses microangiopathiás szövődmények (retinopathia, nephropathia és neuropathia diabetica) praediabetesben, azaz a diabetes kórmegelőző stádiumában is kimutathatók. Praediabetesben [csökkent glükóztolerancia (IGT) stádiumában] végzett nem farmakológiai intervenció adatai igazolják, hogy életmód-terápiával nemcsak az újonnan kialakuló 2-es típusú diabetes incidenciája szorítható vissza, hanem ily módon a cardiovascularis kockázati tényezők számszerű értékei és a már detektálható, enyhe fokú microangiopathiás szövődmények jelei is csökkenthetők.

Open access
Authors: Viktor József Horváth, Gy. Ádám Tabák, Gergely Szabó, Zsuzsanna Putz, Csaba Géza Koós and Péter Lakatos

A nem szteroid gyulladásgátló készítmények jótékony hatásaik mellett számos, az alkalmazott gyógyszer típusától és dózisától is függő mellékhatással rendelkeznek. A leggyakoribb gastrointestinalis mellékhatások a terápia megkezdését követően már rövid időn belül jelentkezhetnek, de más nem kívánt hatások, mint a cardiovascularis események kockázatának fokozódása (amelyek a gastrointestinalis mellékhatásokhoz képest lényegesen ritkábbak) is előfordulhatnak a gyógyszerek alkalmazásának megkezdését követően, latenciaperiódus nélkül. Fontos megemlíteni, hogy fájdalomcsillapítás céljából nem szteroid gyulladásgátló kezelést leggyakrabban az idősebb, cardiovascularis szempontból fokozott kockázatú populáción alkalmazzák hosszabb ideig, ahol más gyógyszerek – például a kis dózisú acetilszalicilsav – kölcsönhatásba léphetnek az alkalmazott fájdalomcsillapító készítményekkel; ebben a tekintetben a diclofenac alkalmazása kevesebb kockázatot rejthet magában. Összefoglaló közleményükben a szerzők a nem szteroid gyulladásgátlók cardiovascularis mellékhatásainak előfordulását, azok kialakulását befolyásoló tényezőket és terápiás konzekvenciáit, valamint e készítmények acetilszalicilsavval történő interakcióit elemzik. Orv. Hetil., 2015, 156(13), 516–520.

Open access
Authors: Zsuzsanna Putz, Tímea Martos, Nóra Németh, Anna Erzsébet Körei, Márta Szabó, Orsolya Erzsébet Vági, Miklós Soma Kempler and Péter Kempler

A D-vitamin csontanyagcserén túlmutató hatása a tudományos figyelem középpontjába került az utóbbi években. A cukorbetegséggel és annak szövődményeivel kapcsolatos vizsgálatok pedig kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bírnak. Egyre több adat támasztja alá a D-vitamin-hiány és a cukorbetegség kapcsolatát, a diabeteses neuropathia és a D-vitamin kapcsolatáról azonban eddig kevés és ellentmondó adat áll rendelkezésre. A többségében 2-es típusú cukorbetegek körében végzett vizsgálatok alátámasztják a D-vitamin-hiány és a neuropathia előfordulása, illetve a neuropathia okozta tünetek súlyossága közötti kapcsolatot. A legújabb tanulmányok a talpi fekélyek kialakulásában is felvetik a D-vitamin-hiány kóroki szerepét. Orv. Hetil., 2013, 154(51), 2012–2015.

Open access
Authors: Judit Nádas, Zsuzsanna Putz, József Fövényi, Zsolt Gaál, András Gyimesi, Tibor Hídvégi, Nóra Hosszúfalusi, Gyula Neuwirth, Tamás Oroszlán, Pál Pánczél, Győző Vándorfi, Gábor Winkler, István Wittmann and György Jermendy

A kardiometabolikus kockázati tényezők csökkentésével visszaszoríthatók a cardiovascularis események. A kardiometabolikus kockázati tényezők befolyásolásának eredményességéről 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő felnőtt cukorbetegek körében csak kevés adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Diabetes-szakrendelésen ellenőrzés céljából megjelenő, 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő felnőtt (életkor ≥ 18 év) cukorbetegek körében adatokat gyűjtöttünk a kardiometabolikus kockázati tényezők előfordulásáról és kezelésük eredményességéről. Módszerek: Fél év alatt az ország 11 diabetescentrumában egymást követően megjelent 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők (n = 533; 256 férfi, 277 nő; életkor 35,6 ± 11,6 év; diabetestartam 18,0 ± 11,1 év; x ± SD) ellenőrzésekor, az előzményi adatok felvételén túl, antropometriai és laboratóriumi adatokat regisztráltunk. A kardiometabolikus kockázati tényezők kezelési célértékeként a III. Magyar Cardiovascularis Konszenzuskonferencia ajánlásában szereplő adatokat tekintettük mérvadónak. Eredmények: A testtömegindex célértékét (< 25 kg/m 2 ) a betegek 55,3%-a (férfi: 45,7%, nő: 64,3%) érte el. A haskörfogat nők körében megkívánt értékét (< 80 cm) a betegek 50,5%-a, a férfiak esetében mérvadó értéket (< 94 cm) 63,7% érte el. A HbA 1c értéke a betegek 8,4%-ában volt 6,5% alatt (20,5%-ban 7,0% alatt). Lipidcsökkentő kezelésben részesült 130 beteg (24,4%), e csoportban a betegek 53,1%-a érte el a triglicerid, 71,5% a HDL-koleszterin és 27,8% az LDL-koleszterin kezelési célértékét. A lipidek szintjére vonatkozó célérték együttes elérése a betegek 17,7%-ában volt sikeres. Hypertonia miatt kezelésben részesült 173 beteg (32,5%), e betegcsoportban a < 130 Hgmm-es szisztolés vérnyomást a betegek 29,5%-a, a diasztolés célértéket (< 80 Hgmm) pedig 34,7% érte el. A betegek 17,7%-a a vizsgálat időpontjában dohányzónak vallotta magát, 19,2% leszokott a dohányzásról, és 63,2% sohasem dohányzott. Következtetések: Felnőtt, 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedők körében a kardiometabolikus kockázati tényezők napjainkban ajánlott kezelési célértékeit a cukorbeteg-gondozás keretein belül nehéz elérni. További erőfeszítéseket kell tenni a cukorbetegek kardiometabolikus kockázati tényezőinek hatékonyabb csökkentése érdekében.

Restricted access