Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna Vajda x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A tanulmány az erkölcsi fejlődés területspecifikus elméletével kapcsolatos vitákat, a kutatás újabb irányait, valamint a szerző saját kutatásait mutatja be. A területspecifikus megközelítés a bírálók szerint nem oldotta meg az erkölcsi szabályszegés definíciós problémáit. Továbbra is tisztázatlan az erkölcs metafizikai háttere, illetve a racionális megfontolásnak az erkölcsi döntésben játszott szerepe, bár e kérdések Turiel, Nucci és munkatársai 1990-es években végzett kutatásaiban is nagy súllyal szerepelnek. Saját kutatásaim két szakaszra tagolhatók: az első szakaszban elvégeztem a területspecifikus elmélet standard kísérleteit a kutatók által eredetileg is alkalmazott módszerekkel, gyerekek körében. A kutatásban alkalmazott módszer gyengesége, hogy az ítélet erkölcsi jellege és a súlyosság mértéke szétválaszthatatlanul egybeolvad. A másik probléma, hogy a kutatás előfeltevése nem tartalmazza a sok évszázados kulturális tapasztalatot, amelynek megfelelően valódi erkölcsi döntés csak a komplex racionális mérlegelésre képes felnőttektől várható. A kutatás második szakaszában felnőttek ítéleteit vizsgáltam, verbális dilemmák segítségével, a területspecifkus megközelítés módszertani elvei alapján. A dilemmák különböző formájú expozíciója alapján adott válaszok segítségével sikerült részlegesen különválasztani a súlyosság és az erkölcsi jelleg megítélését. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a gyerekek és a felnőttek erkölcsi döntései valóban különböznek. A gyerekek élettapasztalata és gyengébb formállogikai képességei nem teszik lehetővé a szabályszegések komplex értékelését, ezért az elvont értéktartalmat tekintik alapnak, míg a felnőttek tekintetbe veszik a cselekvő szándékát és a szabályszegés következményeit is.

Restricted access

Az iskola évszázada után

After the Century of Schooling

Educatio
Author: Zsuzsanna Vajda
Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Tamás Bereczkei and Zsuzsanna Vajda
Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dániel Ferencz, Ildikó Kuritárné Szabó, and Zsuzsanna Vajda
Restricted access

A cikk legfontosabb állítása, hogy az intézményes oktatás elválaszthatatlan a mérhető intelligenciától. Az iskolai képzés alakítja ki az értelmesség uniformizált standardjait, amelyek mérhetővé teszik az értelmi teljesítményt, eközben közvetít is az egyéni tulajdonságok és a társadalmi elvárások között.

Az iskolarendszer létrehozása és működtetése a társadalompolitika része, és a társadalmi változásoknak megfelelően változik. Az intelligencia természetének és környezeti meghatározóinak megértése akkor válik lehetségessé, ha e történeti változásokat is tekintetbe vesszük.

Mindez nem jelenti azt, hogy ne volna az intelligenciának organikus és öröklött bázisa. Az értelmesség minden eddigi antropológia szerint ugyanakkor szubsztanciális emberi tulajdonság, létrejöttében szerepet játszik az ember különleges alkalmazkodása a különleges emberi környezethez.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A COVID–19 kórlefolyásában újabban több szerző felvetette a D-dimer-pozitivitás és a D-dimer-emelkedés prediktív értékét a betegség súlyosbodásában, illetve az eseti halálozásban. Célkitűzés: Magyar betegek értékeinek összehasonlítása a nemzetközi adatokkal, ennek részeként a D-dimer prediktív értéke a 2 héten belüli eseti halálozásra. Módszerek: A szerzők 51, RT-PCR-rel igazolt SARS-CoV-2-fertőzött beteg D-dimer-eredményeit dolgozták fel retrospektív módon. Megvizsgáltuk, hogy ha a D-dimer eléri vagy meghaladja a vágóérték 4-szeresét, akkor ez milyen kockázatot (odds ratio) jelent a halálozásra. Logisztikus regresszióval meghatároztuk, hogy a 2 héten belüli halálozás esélyhányadosa a konvencionális vágóérték hányszorosa mellett lesz szignifikáns. Eredmények: Az 51 betegből 13 halt meg a kórházba kerülést követően 2 héten belül. Megállapítottuk, hogy a tradicionális, 0,5 µg/ml FEU vágóérték mellett meghatározott D-dimer-pozitivitásnak alacsony a prediktív értéke a halálozásra. Ha azt vizsgáltuk, hogy a D-dimer eléri vagy meghaladja a vágóérték 4-szeresét, és ez milyen kockázatot jelent a halálozás szempontjából, akkor a logisztikus regresszió paraméterei 1,64-szeres emelkedést mutattak (p = 0,00183), és az esélyhányados (odds ratio) értéke 5,17 (CI 95% = 1,32–20,22) volt. A D-dimer prediktív értéke a halálozásra az életkor függvényében változik. A 13 elhunyt közül 12 idősebb volt 80 évesnél, így a 80 év feletti életkor a magas D-dimer-szintnél nagyobb kockázatot jelentett a halálozásra, odds ratio: 20,7 (CI 95% = 2,41–175,5). Következtetés: A több mint négyszeres vágóértékre emelkedett D-dimer-szint az életkor mellett COVID–19-ben előre jelezheti a 2 héten belüli halálozást. Orv Hetil. 2020; 161(41): 1739–1743.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Perjés, Attila Krajcsi, Liza Lukács, Vera Zoé Szamarasz, and Zsuzsanna Vajda

Jerome Bruner: Az oktatás kultúrája (Perjés István) Pléh Csaba és Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába (Krajcsi Attila) Forgács Attila: Az evés lélektana (Lukács Liza) Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe (Simon Eszter - Szamarasz Vera Zoé) Peter Fónagy - Mary Target: Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében (Vajda Zsuzsanna)

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Soós, Tímea Varga, Péter Vadinszky, Péter Hajós, Katalin Vajda, Sándor Kiss, and Gábor Winkler

A Buschke–Löwenstein-tumor (verrucosus carcinoma, óriáscondyloma) az analis régió nem metasztatizáló lokálisan invazív daganata. Ritka elváltozás, annak ellenére, hogy az egyéb típusú analis carcinomák és a condylomák gyakorisága nő. A szerzők 63 éves nőbetegük esetét ismertetik, akinél perianalis elhelyezkedésű, nagy kiterjedésű, utóbb csaknem az egész kismedencét infiltráló és kétoldali vese-üregrendszeri tágulatot okozó Buschke–Löwenstein-tumort, azaz verrucosus analis carcinomát kórisméztek. Az analis carcinomák alul- vagy túldiagnosztizálása nem megfelelő kezelést eredményez, ezért fontos a megfelelő mintavétel. A szerzők felhívják a figyelmet a korrekt, mélyben történő szövettani mintavétel jelentőségére, mert a biopszia felszínes vagy a széli részeket érintő kivitelezése tévútra viheti a kórismézést. Orv. Hetil., 2011, 152, 344–348.

Restricted access