Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna Valkusz x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az elmúlt évtizedek alatt jelentős mennyiségű adat gyűlt össze, amely azt bizonyítja, hogy a cukorbetegség metabolikus és endokrin eltérései befolyásolják a csont mennyiségét és minőségét, amelynek jelentősen fokozott csonttörési kockázat a következménye. 1-es típusú diabetes mellitusban a csonttömeg csökken, az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor-I hiánya, az adipokinek diszregulációja, a proinflammatorikus citokinek felszaporodása miatt könnyen törik a csont. 2-es típusú diabetes mellitusban az inzulinrezisztencia és a több inzulin miatt nagyobb a csonttömeg, de ennek minősége rossz a glikált kollagéntermékek jelenléte és a csökkenő corticalis vastagság miatt. Mindezekhez a neuropathia, retinopathia, a hypoglykaemiák és néha a kezelés során alkalmazott gyógyszerek miatt az elesésre való fokozott hajlam társul. A D-vitamin-hiány, illetve -ellátottság jelentősen befolyásolja a diabetes kialakulását és a szénhidrát-anyagcserét. A megfelelő gyermekkori D-vitamin-pótlás 80%-kal csökkenti az 1-es típusú diabetes előfordulását. A tiazolidindionok, a glukagon-like peptide-1-agonisták, valamint a metformin csont- és cardiovascularis hatásai új pontokon kapcsolják össze a csont-, a szénhidrát- és zsíranyagcserét. Orv. Hetil., 2011, 152, 1161–1166.

Restricted access

Különböző endokrin daganatok együttes jelentkezése esetén endokrintumor-szindrómák irányába történő szűrővizsgálatok szükségesek. A szerzők az indexbeteg kivizsgálása során multiplex endokrinneoplasia-szindróma 1-es típusát igazolták (mellékpajzsmirigy-adenoma, hypophysisadenoma, thymus neuroendokrin carcinoma, pancreas neuroendokrin tumor, mellékvese-adenoma). A betegség hátterében álló génmutáció igazolását követően a családtagok szűrését is elvégezték. Az indexbeteg fiában pancreas neuroendokrin tumort (insulinoma) és mellékpajzsmirigy-adenomát mutattak ki, két leánygyermeke közül az egyik klinikailag tünetmentes mutációhordozó volt. A szerzők áttekintést adnak a multiplex endokrin szindróma 1-es típusának genetikai hátteréről, a menin fehérje többrétű szerepéről és a mutációszűrés jelentőségéről. Orv. Hetil., 2013, 154(51), 2037–2042.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Valkusz, Miklós Tóth, Judit Boda, Endre Nagy, and János Julesz

A szerzők a korai diagnosztika és kezelés fontosságát hangsúlyozva tekintik át az acromegalia epidemiológiáját, jellegzetességeit, tünettanát és szövődményeit. Az acromegalia ritka és többnyire sporadikus betegség, melynek hátterében a növekedési hormon (GH) túlzott termelése áll. Jellegzetes külső morfológiai eltéréseket okoz (főként az arcon és a végtagokon), amelyekhez funkcionális szervkárosodások is csatlakoznak. Prevalenciája: 40–125 eset/1 millió lakos. Elsősorban középkorú felnőttek betegsége (átlagéletkor: 40 év, férfiak és nők egyaránt érintettek). Lassú kialakulása miatt az acromegalia kezdete és a diagnózis megállapítása között rendszerint 7–10 év telik el. Prognózisát a szív- és érrendszeri, reumatológiai, légzőszervi és anyagcsere-szövődményei határozzák meg. Az acromegalia mortalitása 2–4-szerese az átlagos népességhez viszonyítva, és kezelés nélkül a betegek élettartama átlagosan 10 évvel rövidül meg. Az elhalálozás leggyakoribb okai a szív- és érrendszeri események, a légzőszervi megbetegedések és a malignus társbetegségek. A hatékony terápia megkezdése előtt fennálló betegség időtartama a szövődményes halálozást jelentős mértékben növeli. A korai diagnózis és a hatékony kezelés mielőbbi megkezdése kiemelt fontosságú a betegség súlyos szövődményeinek megelőzése érdekében. Orv. Hetil., 2011, 152, 696–702.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Magony, Zsuzsanna Valkusz, Éva Csajbók, Krisztián Sepp, János Gardi, Mihály Szécsi, János Julesz, and Tibor Wittmann

A szerzők egy 27 éves férfi beteg esetét ismertetik. A beteg 2010-ben medencetörést szenvedett. A képalkotó vizsgálat többszörös litikus elváltozást írt le a medencecsonton, emiatt myeloma multiplex irányában indultak vizsgálatai. Később a bal mandibulából 37 mm-es tumornak imponáló képletet távolítottak el, aminek szövettani vizsgálata a csont óriássejtes tumorát igazolta, ezért daganatellenes kezelést terveztek. A kezelés előtt PET-CT vizsgálat történt, ami számos, csontban kórosan halmozó laesiót és a jobb pajzsmirigylebeny mögötti területnek megfelelően, a lágy részekben dúsulást írt le. Ezt követően vizsgálták a szerzők első alkalommal a beteget. A kivizsgálás során talált súlyos hypercalcaemia (szérumkalcium: 3,66 mmol/l) és magas parathormonszint (162,5 pmol/l) hátterében jobb oldali mellékpajzsmirigy-adenoma igazolódott. Az elváltozás műtéti eltávolítását követően a magas kalcium- és parathormonszint normalizálódott. A szövettani vizsgálat malignitást nem igazolt, a beteg tünet- és panaszmentessé vált. Az eset a szérumkalcium-mérés fontosságára és a primer hyperparathyreosis differenciáldiagnosztikai jelentőségére hívja fel a figyelmet. Orv. Hetil., 2013, 154, 351–355.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Renáta Bor, Klaudia Farkas, Anita Bálint, Tamás Molnár, Ferenc Nagy, Zsuzsanna Valkusz, Krisztián Sepp, László Tiszlavicz, Sándor Hamar, and Zoltán Szepes

Az endoszkópos ultrahangvizsgálat a legérzékenyebb képalkotó eljárás a pancreastumorok diagnosztikájában, a finomtű-injekciós technikának köszönhetően lehetőséget ad a palliatív kezelésre is. A pancreasinsulinomák terápiájának arany standardja a sebészi reszekció, gyógyszeres kezelés csak inoperábilis esetekben jön szóba. Az endoszkópos ultrahangvezérelt alkoholos ablatio eredményességéről több esettanulmányban számoltak be, de mind ez idáig erre Magyarországon nem került sor. A szerzők egy 83 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akinél a hypoglykaemiás rosszullétek hátterében a laboratóriumi eredmények (emelkedett inzulin és kromogranin A) és az endoszkópos ultrahangkép alapján pancreasinsulinomát igazoltak. A beteg életkorára és súlyos társbetegségeire tekintettel műtéti beavatkozás nem jött szóba. Endoszkópos ultrahangvezérelt alkoholos ablatio mellett döntöttek, amely során összesen 3 ml 96%-os etanolt injektáltak a tumorszövetbe. A beavatkozás után a diazoxidterápia elhagyása ellenére a hypoglykaemiás rosszullétek nem ismétlődtek. A bemutatott eset azt bizonyítja, hogy minimálisan invazív jellege miatt az endoszkópos ultrahangvezérelt alkoholos ablatio az inoperábilis vagy a magas műtéti kockázatú pancreas neuroendokrin tumorok kezelésében új alternatívát jelenthet. Orv. Hetil., 2014, 155(41), 1647–1651.

Restricted access

Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében

Hungarian consensus recommendation on the role of vitamin D in disease prevention and treatment

Orvosi Hetilap
Authors: István Takács, Magdolna Dank, Judit Majnik, György Nagy, András Szabó, Boglárka Szabó, Zoltán Szekanecz, István Sziller, Erzsébet Toldy, András Tislér, Zsuzsanna Valkusz, Szabolcs Várbíró, Norbert Wikonkál, and Péter Lakatos

Összefoglaló. Kilenc magyarországi orvostársaság közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normáltartományával, a D-vitamin-pótlás adagjával és az adagolás módjával kapcsolatban. Összefoglalták azokat a klinikai állapotokat, betegségeket, amelyek kialakulása összefüggésben lehet a D-vitamin-hiánnyal. Magyarországon a D-vitamin-hiány – főleg a tél végére – rendkívül gyakori. A javasolt normáltartomány alsó határa 75 nmol/l, annak ellenére, hogy a hiány klinikai jelentősége főleg 50 nmol/l alatti értékeknél nyilvánvaló, ám mivel a D-vitamin pótlása a javasolt dózisban biztonságos, mindenkinél érdemes csökkenteni a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos egészségügyi kockázatot. A D-vitamin-pótlás célja a hiány megszüntetése. A javasolt normáltartomány 75–125 nmol/l, az ezt meghaladó tartományban a D-vitamin adásának nincs további egyértelmű előnye. A normáltartomány fenntartásához felnőttekben napi 2000 NE bevitele javasolt az UV-B sugárzástól mentes időszakban. Gyermekeknek is javasolt a D-vitamin pótlása azokban az időszakokban és állapotokban, mint a felnőtteknek, de az adag korfüggő módon változik. D-vitamin-pótlásra D3-vitamin adása javasolt. Felnőttekben a D3-vitamin-pótlás napi, heti és havi gyakoriságú adagolással is egyformán hatásos és biztonságos. Súlyos hiányban javasolt telítő adagot alkalmazni, majd ezt követően fenntartó adagolással kell folytatni a pótlást. A D-vitamin-hiány jól ismert csontrendszeri, immunológiai és onkológiai hatásai mellett egyre több adat támasztja alá előnytelen nőgyógyászati és szülészeti hatásait is. A legerősebb érv a D-vitamin-hiány megszüntetése és a szükséges pótlás alkalmazása mellett a halálozási kockázat D-vitamin-hiányban észlelt növekedése. A konszenzus elkészítésének folyamata megfelelt a Delfi-irányelveknek. Orv Hetil. 2022; 163(15): 575–584.

Summary. Nine Hungarian medical societies have developed a consensus recommendation on the preferred normal range of vitamin D, the dose of vitamin D supplementation and the method of administration. They summarized the clinical conditions and diseases the development of which may be associated with vitamin D deficiency (VDD). VDD is extremely common in Hungary, especially in late winter. The lower limit of the recommended normal range is 75 nmol/l, although the clinical significance of deficiency is evident mainly at values below 50 nmol/l, but since vitamin D supplementation at the recommended dose is safe, it is worthwhile for everyone to reduce the health risk associated with VDD. The aim of vitamin D supplementation is to prevent deficiency. The recommended normal range is 75–125 nmol/l, above which there is no clear benefit of vitamin D supplementation. To maintain the normal range, a daily intake of 2000 IU in adults is recommended during the UV-B radiation-free period. Vitamin D supplementation is also recommended for children during the same periods and conditions as for adults, but the dose varies with age. In adults, vitamin D3 supplementation at daily, weekly and monthly intervals is equally effective and safe. In severe deficiency, a loading dose is recommended, followed by maintenance supplementation. In addition to the well-known skeletal, immunological and oncological effects of VDD, more and more data support unfavorable gynecological and obstetric effects. The process of building the consensus has met the requirements of the latest Delphi criteria. Orv Hetil. 2022; 163(15): 575–584.

Open access