Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna Varga x
Clear All Modify Search

This article offers a complement to previous readings of Kertész's Nobel-Prize winning novel Fateless and his other significant fiction The Failure. While previous critics of these key texts often read Kertész's representation of the Holocaust experience in the context of twentieth century European history or that of his personal biography, and The Failure in the context of the author's own experience of authorship in Hungary in the 1970s and 1980s, this essay argues for his indebtedness to the classic nineteenth century topos and genre of the Bildungsroman and to the genre of Künstlerroman. While in Fateless, the structural elements of the plot redeploy the elements of the Bildungsroman, its fundamental indebtedness to the modernist concept of the contingency of plot, action and character, and the essentially postmodernist contention about the futility of knowledge display a degree of tension in the text. The Failure also explores the well-known late-nineteenth century topos of the Künstlerroman and the representation of literary authorship. Studies about Kertész's work, the article suggests, could be further expanded by exploring the relationship between Kertész's work and different Hungarian literary traditions.

Restricted access

A total of 146 Pasteurella multocida strains isolated from swine in Hungary in the last 20 years were examined. Biochemical characterisation and PCR-based techniques were used to determine species, subspecies, biovar, capsule type and presence of the toxA gene. Eighty-seven percent of the isolates belonged to P. multocida ssp. multocida , and 98% of these had biovar 3 or were trehalose-or lactose-fermenting or ornithine decarboxylase negative variants of that. Ten percent of the strains were P. multocida ssp. septica , and within this group 80% of the strains showed sorbitol-negative biovars (5, 6 and 7). The rest of the strains (20%) were lactose positive. Only 3% of the porcine isolates were P. multocida ssp. gallicida and 3 out of the 4 strains belonged to the dulcitol-fermenting biovar 8. Using a capsule-specific multiplex PCR, 60% of the strains belonged to capsule type D, 38% to capsule type A, and only 1 isolate had capsule type F. In contrast with data published in the literature, only 3% of capsule type D isolates carried the toxA gene, while this ratio was 41% for the type A strains. A remarkable regional distribution of toxA gene positive strains was observed. All but two isolates were found in swine herds located in the Transdanubian region, separated from other parts of Hungary by the river Danube.

Restricted access

Sixty-one avian strains of Pasteurella multocida were characterised and compared by biochemical tests, capsular PCR typing and ERIC-PCR. The strains were recovered from various avian species (goose, duck, Muscovy duck, turkey, chicken and pheasant) and represented different geographic locations in Hungary. Forty-two strains (69%) were identified as P. multocida subsp. multocida and 19 strains (31%) as P. multocida subsp. septica . The strains were grouped into 7 different biovars (1, 2, 3, 4, 5, 6 and 7). The most prevalent biovars were 1 (25%), 3 (21%) and 6 (21%). Most of the duck isolates (90%) belonged to biovar 1 or 6. The most frequent capsular type was A (93.5%). Type F represented only a small number (6.5%) of the strains. Other capsular types were not identified. From the 61 isolates 24 different fingerprint patterns were generated by ERIC-PCR assay. Based on cluster analysis the strains could be grouped into four larger and four mini-clusters that showed considerable correlation with the geographical origin and the host species. The results indicate that ERIC-PCR may be a suitable technique for studying the host adaptation of P. multocida and the epidemiology of fowl cholera.

Restricted access

Abstract

Crystallization kinetics of β-nucleated isotactic polypropylene (β-iPP) under isothermal conditions were investigated by differential scanning calorimetry. iPP was nucleated by a trisamide derivative, namely tris-2,3-dimethyl-hexylamide of trimesic acid (TATA). In the presence of TATA possessing dual nucleating ability, the formation of the α- and β-form occurs simultaneously. An isothermal stepwise crystallization method is suggested in this study, which can separate the crystallization process of β- and α-iPP and consequently their crystallization kinetics can be evaluated separately. The results indicated that the mechanism of crystallization changes in temperature especially in the vicinity of the upper critical temperature of the formation of the β-phase. In addition, it was found that the ratio of the growth rates of β- and α-modification determines the characteristics of crystallization and influences the apparent rate constant of crystallization of both polymorphs.

Restricted access
Authors: Csaba Varga, Zsuzsanna Lelovics, Viktor Soós and Tibor Oláh

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években húsznál több új sürgősségi osztályt adtak át. A betegforgalmi adatok, betegségek, indikátorok ismeretének hiánya számtalan logisztikai, szervezési problémát vethet fel. Célkitűzés: A sürgősségi betegellátás adatainak elemzése és rendelkezésre bocsátása a hatékony működtetés elősegítésére. Módszer: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház multidiszciplináris Sürgősségi Betegellátó Centrumának hároméves betegforgalmi (n = 106 203), epidemiológiai, triázs és a betegségek nemzetközi klasszifikációjának adatait elemeztük. Eredmények: A betegek 73%-a 24 órán belül otthonába bocsátható volt. Hospitalizációt (21%) döntően belgyógyászati, gyermekgyógyászati, valamint idegrendszeri betegségek indikáltak. A kritikus állapotú betegek aránya kicsi (<2%). Jellegzetes napszaki, heti és szezonális ingadozások figyelhetők meg. A betegforgalom domináns részét a sérülések, mérgezések adták (40%). Az állapotstabilizálás eredményességét igazolja a kis (0,3%) halálozási ráta. Következtetések: A szerzők eredményei megerősítik, hogy a vizsgált sürgősségi ellátás betegbiztonsági értéke nagy és mentesítheti a kórházi osztályokat az indokolatlan betegfelvétel alól. Orv Hetil. 2017; 158(21): 811–822.

Restricted access
Authors: Andrea Varga, Béla Raucsik, Zsuzsanna Hartyáni and György Szakmány

Abstract

The clay mineralogical and chemical compositions of Upper Carboniferous siliciclastic rocks from the western flank of the Villány Mountains (Téseny Sandstone Formation) have been investigated to determine paleoweathering conditions, as well as to appraise the influence of the post-depositional processes upon source rock signature. The clay-mineral assemblage of the samples consists predominantly of illite±muscovite, suggesting a potassium metasomatism in the Téseny clastics. Therefore the use of the Chemical Index of Alteration (CIA), which provides a consistent quantitative framework for examining weathering, leads to erroneous conclusions without correction for K-metasomatism. When considered in Al2O3-CaO* + Na2O-K2O (A-CN-K) compositional space, orthogneiss and igneous rock clasts selected from the Téseny conglomerate reflect two different weathering trends; one (including orthogneiss, quartz diorite, and andesite samples) shows an ideal trend observed for granodioritic rocks, and the other (including aplite, rhyodacite, and rhyolite samples) follows a trend from a slightly more K-feldspar-rich fresh rock composition than that of average granite. Intermediate to intense chemical weathering of the source areas is indicated by premetasomatized CIA values of 77–84 for the samples from borehole Siklósbodony-1, suggesting that these rocks have gained about 6–7% K2O (in A-CN-K space) during metasomatism.

Restricted access
Authors: Zoltán Varga-Haszonits, Zoltán Varga, Zsuzsanna Lantos, Erzsébet Enzsölné Gerencsér and Gábor Milics

A növények életfeltételeit és termesztési lehetőségeit adott helyen alapvetően befolyásolják a meteorológiai viszonyok. Ezek között kiemelt jelentőséggel bírnak az egymással is sokrétű kölcsönhatásban álló energia- és vízellátottsági viszonyok. E tanulmányban a nagyobb változékonyságot mutató nedvességi viszonyok alakulásában megnyilvánuló törvényszerűségeket elemeztük a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Matematika, Fizika és Informatikai Intézetének Meteorológiai Csoportja által létrehozott agroklimatológiai adatbank 1951 és 2000 közötti napi meteorológiai adatai és az adott növény tenyészidőszakára vonatkozó növényi adatok segítségével.Hazánkban a növénytermesztés a termőterület több mint 80%-án természetes csapadékviszonyok mellett történik. Az elmúlt 50 év adatai alapján végzett agroklimatológiai elemzéssel azt vizsgáltuk, hogy ilyen körülmények között hogyan alakul a növények vízigénye. A növényeknek a vízzel kapcsolatos igénye kétféle formában jut kifejezésre, igényelnek egy statikai vízigénynek nevezhető talajnedvesség-mennyiséget és egy dinamikai vízigényként definiálható, párolgást kiszolgáló mennyiséget.A relatív talajnedvesség adatai lehetőséget adnak arra, hogy az évet a talajnedvesség szempontjából különböző szakaszokra osszuk. A legmagasabb talajnedvesség értékekkel a téli hónapok rendelkeznek. Ekkor hull ugyan a legkevesebb csapadék hazánkban, azonban a párolgás olyan kevés, hogy a csapadék szinte teljes egészében felhalmozódik a talajban. Ha a csapadék fagyott talajra esik, vagy hó formájában hull, akkor a télvégi olvadás során kerül a talajba, ezért február hónapban a legmagasabb a talaj nedvességtartalma. A tavaszi hónapokban fokozatosan növekszik a lehullott csapadék mennyisége egészen a júniusi csapadékmaximumig, azonban fokozottabb mértékben nő a párolgás, ezért a talaj nedvességtartalma lassan csökken. Július, augusztus és szeptember hónapokban a legalacsonyabb a talaj nedvességtartalma. Ekkor a csapadék jelentős része nyári záporok formájában hull le, amelyet a meleg miatt erőteljes párolgás követ, amelyben már a kifejlett levélfelülettel rendelkező növényzet is jelentős részt vállal. Ezért ebben az időszakban a legkevesebb a talajban a nedvesség. Október és november hónapokban a fokozatos lehűlés által lecsökkentett párolgás miatt és a csapadék másod-maximuma következtében ismét megkezdődik a talajban a nedvesség lassú felhalmozódása.Hazánkban tehát a vegetációs időszakban a tavaszi hónapok vízellátása látszik kedvezőnek, a július–szeptemberi időszak pedig kedvezőtlennek a növényi életfolyamatok szempontjából.A területi különbségeket elemezve azt találtuk, hogy míg az Alföld jelentős részén a kritikusnak tekinthető 50% alá süllyed egy átlagos év legszárazabb időszakában a talajnedvesség, addig a legnedvesebb nyugat-dunántúli térségben m__

Restricted access
Authors: Ágnes Kinyó, Anna Lakatos, Anita Varga, Roland Gyulai, Erika Varga, Zsuzsanna Bata-Csörgő and Lajos Kemény

Az allopurinol hatékony húgysavszintcsökkentő gyógyszer, amely az esetek többségében nem okoz mellékhatásokat, azonban a betegek 2%-ában szedése során bőrtünetek jelentkezhetnek és súlyos, allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindróma alakulhat ki. Célkitűzés: A szerzők azzal a céllal foglalják össze a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindrómás eseteket, hogy felhívják a figyelmet a tünetegyüttessel kapcsolatos tapasztalatokra. Módszer: Az esetek retrospektív áttekintése. Eredmények: Az utóbbi négy évben 11, allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindrómában szenvedő beteget kezeltek. A betegek átlagéletkora 70,3 év volt. Az allopurinol bevezetése előtt négy beteg esetében (36%) volt ismert valamilyen mértékű vesekárosodás, nyolc beteg (72%) szedett tiazid diuretikumot. A bőrtünetek az esetek többségében generalizált erythemás, maculopapulosus tünetek voltak (kilenc beteg, 82%), két betegnél (18%) erythema multiforméra jellemző bőrtüneteket észleltek. Az allopurinolkezelés indikációja minden beteg esetében tünetmentes hyperurikaemia volt. Következtetések: Az allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindróma súlyos, akár életet veszélyeztető tünetegyüttes, amelynek kiváltója gyakran tünetmentes hyperurikaemia miatti allopurinolkezelés. Az allopurinolkezelés a tartósan fennálló, diétára és életmód-változtatásra nem javuló hyperurikaemia esetében javasolt. Bevezetése körültekintéssel, a vesefunkcióhoz korrigált dózisban, a beteg életkorát, valamint tiazid diuretikum együttes adását is figyelembe véve történjen. Orv. Hetil., 2012, 153, 586–591.

Restricted access
Authors: Boglárka Sellyei, Zsuzsanna Varga, Katalin Szentesi-Samu, Éva Kaszanyitzky and Tibor Magyar

Pasteurella multocida causes infectious diseases in a wide range of animal species. Antimicrobial therapy is still an effective tool for treatment. Generally, P. multocida isolates are susceptible to most of the widely used commercial antimicrobial agents but their excessive and unjustified use accelerates the emergence of resistant strains. We defined the antimicrobial sensitivity pattern of 56 P. multocida strains isolated from poultry (20) and swine [16 P. multocida toxin (PMT) positive and 20 PMT negative] to 16 widely applied antibiotics (apramycin, cefquinome, chloramphenicol, colistin, doxycycline, enrofloxacin, erythromycin, florfenicol, flumequine, neomycin, oxolinic acid, penicillin, trimethoprim potentiated sulphamethoxazole, sulphonamide compounds, tetracycline, tulathromycin) by the disk diffusion method. The majority of the strains was susceptible to most of the antimicrobial agents tested. However, the resistance to sulphonamides, tetracyclines, first-generation quinolones and aminoglycosides was remarkable, and thus the use of these compounds for the treatment of infection caused by P. multocida is not recommended. On the other hand, the antimicrobial activity of the classical penicillin, the newer macrolide (tulathromycin), the third-generation fluoroquinolone (enrofloxacin) and the fourth-generation cephalosporin (cefquinome) proved to be satisfactory against this bacterium.

Restricted access
Authors: Tamás Csíki, Katalin Juhász, Zsuzsanna Máté, Judit Farkas, Anikó Báti, Laura Iancu, Orsolya Kovács and Sándor Varga
Restricted access