Search Results

You are looking at 1 - 10 of 34 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna Varga x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

This article offers a complement to previous readings of Kertész's Nobel-Prize winning novel Fateless and his other significant fiction The Failure. While previous critics of these key texts often read Kertész's representation of the Holocaust experience in the context of twentieth century European history or that of his personal biography, and The Failure in the context of the author's own experience of authorship in Hungary in the 1970s and 1980s, this essay argues for his indebtedness to the classic nineteenth century topos and genre of the Bildungsroman and to the genre of Künstlerroman. While in Fateless, the structural elements of the plot redeploy the elements of the Bildungsroman, its fundamental indebtedness to the modernist concept of the contingency of plot, action and character, and the essentially postmodernist contention about the futility of knowledge display a degree of tension in the text. The Failure also explores the well-known late-nineteenth century topos of the Künstlerroman and the representation of literary authorship. Studies about Kertész's work, the article suggests, could be further expanded by exploring the relationship between Kertész's work and different Hungarian literary traditions.

Restricted access

A total of 146 Pasteurella multocida strains isolated from swine in Hungary in the last 20 years were examined. Biochemical characterisation and PCR-based techniques were used to determine species, subspecies, biovar, capsule type and presence of the toxA gene. Eighty-seven percent of the isolates belonged to P. multocida ssp. multocida , and 98% of these had biovar 3 or were trehalose-or lactose-fermenting or ornithine decarboxylase negative variants of that. Ten percent of the strains were P. multocida ssp. septica , and within this group 80% of the strains showed sorbitol-negative biovars (5, 6 and 7). The rest of the strains (20%) were lactose positive. Only 3% of the porcine isolates were P. multocida ssp. gallicida and 3 out of the 4 strains belonged to the dulcitol-fermenting biovar 8. Using a capsule-specific multiplex PCR, 60% of the strains belonged to capsule type D, 38% to capsule type A, and only 1 isolate had capsule type F. In contrast with data published in the literature, only 3% of capsule type D isolates carried the toxA gene, while this ratio was 41% for the type A strains. A remarkable regional distribution of toxA gene positive strains was observed. All but two isolates were found in swine herds located in the Transdanubian region, separated from other parts of Hungary by the river Danube.

Restricted access

Koraszülöttek nyelvi fejlődésének jellemzőI, rizikótényezőI és a korrigált életkor


Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Varga Zsuzsanna, Szabó Miklós, and Csépe Valéria

A kognitív fejlődéspszichológiai és pszicholingvisztikai kutatások egyöntetű következtetése, hogy a koraszü- löttség nagy fokban növeli az atipikus nyelvi fejlődés rizikóját, mivel a koraszülötteket gyakran már csecsemőkoruktól kezdve sajátos nyelvi fejlődés jellemzi. A témában 1999 és 2018 között publikált kutatási eredmények alapján levonható az az egyértelmű következtetés, hogy a koraszülöttek atipikus nyelvi fejlődése a nyelvi feldolgozási szintek (fonológiai, morfoszintaktikai, szemantikai, szintaktikai) mindegyikét érintheti. Az óvodáskori nyelvi zavarok – számos tanulmány szerint – már a csecsemőkorban előrejelezhetők a viselkedésesnél érzékenyebb módszerekkel (pl. eseményhez kötött agyi potenciál).

Az atipikus nyelvi fejlődés hátterében viselkedéses és idegtudományi módszerekkel számos potenciális okot azonosítottak. Ilyen például az intrauterin (harmadik trimeszter) nyelvi tapasztalat hiánya, az éretlenség az agyi struktúrák sajátos vagy megzavart fejlődése.

Tény viszont, hogy a koraszülöttek nyelvi fejlődésének pontos megismerését számos olyan módszertani nehézség hátráltatja, mint a vizsgált populáció heterogenitása, a nyelvi mérőeljárások alacsony megbízhatósága, a korrigált és/vagy kronológiai kor alkalmazása. Mindez a mai napig nyitott kérdéseket vet fel mind a klinikai gyakorlat, mind a kutatások szempontjából.

A koraszülött-ellátás fejlődésének köszönhetően nő azoknak a kutatásoknak a jelentősége, amelyek a koraszülöttek nyelvi zavarainak a ma ismertnél mélyebb és megbízhatóbb feltárására irányulnak. A releváns tanulmányokban közölt eredmények várható hatása a klinikai gyakorlatra új lehetőséget ígér a nyelvi zavarok minél korábbi azonosításában, valamint a korai, prevenciós célú, a korai nyelvi fejlődést facilitáló programok kialakításában.

The unanimous conclusion of developmental-psychological and the psycholinguistical research is that pre- term birth enhances the risk of atypical language development, as preterm infants often undergo a special language development from infancy on.

With reference to the results of scientific investigations published between 1999 and 2018, unambiguous inference can be made: the atypical language development of preterm infants can be manifested at all levels of language processing (phonology, morphosyntax, semantics, syntax). According to the vast majority of studies the developmental language disorders prior to the school start are predictable already in infancy. These can be predicted for example by the event related brain potentials which proved to be more sensitive method compared to the behavioral ones.

A significant number of potential factors contributing to atypical language development were identified by the application of various behavioral and brain imaging methods. For example the absence of intrauterine (third trimester) language experience, the biological immaturity, as well as the specific or disturbed development of brain structures.

However, the exact disclosing of the preterm infants' language development is set back by several methodological problems such as the population heterogeneity, the applied linguistic measures of low reliability and the ambiguity in general use of adjusted and/or chronological age. These unsolved issues still produce highly-debated questions both from the point of the clinical practice and research.

Due to the continuous development of preterm infants' medical care the importance of those studies are increasing which put larger emphasis on more qualitative examinations oflanguage disorders compared to what is known nowadays.

The expected effects of all the results of relevant studies could produce a remarkable influence on clinical practice and provide new opportunity for the earlier identification of developmental language disorders. Furthermore, they could contribute to the development of effective, early facilitation of language development in preventive programs.

Open access


The clay mineralogical and chemical compositions of Upper Carboniferous siliciclastic rocks from the western flank of the Villány Mountains (Téseny Sandstone Formation) have been investigated to determine paleoweathering conditions, as well as to appraise the influence of the post-depositional processes upon source rock signature. The clay-mineral assemblage of the samples consists predominantly of illite±muscovite, suggesting a potassium metasomatism in the Téseny clastics. Therefore the use of the Chemical Index of Alteration (CIA), which provides a consistent quantitative framework for examining weathering, leads to erroneous conclusions without correction for K-metasomatism. When considered in Al2O3-CaO* + Na2O-K2O (A-CN-K) compositional space, orthogneiss and igneous rock clasts selected from the Téseny conglomerate reflect two different weathering trends; one (including orthogneiss, quartz diorite, and andesite samples) shows an ideal trend observed for granodioritic rocks, and the other (including aplite, rhyodacite, and rhyolite samples) follows a trend from a slightly more K-feldspar-rich fresh rock composition than that of average granite. Intermediate to intense chemical weathering of the source areas is indicated by premetasomatized CIA values of 77–84 for the samples from borehole Siklósbodony-1, suggesting that these rocks have gained about 6–7% K2O (in A-CN-K space) during metasomatism.

Restricted access

Sixty-one avian strains of Pasteurella multocida were characterised and compared by biochemical tests, capsular PCR typing and ERIC-PCR. The strains were recovered from various avian species (goose, duck, Muscovy duck, turkey, chicken and pheasant) and represented different geographic locations in Hungary. Forty-two strains (69%) were identified as P. multocida subsp. multocida and 19 strains (31%) as P. multocida subsp. septica . The strains were grouped into 7 different biovars (1, 2, 3, 4, 5, 6 and 7). The most prevalent biovars were 1 (25%), 3 (21%) and 6 (21%). Most of the duck isolates (90%) belonged to biovar 1 or 6. The most frequent capsular type was A (93.5%). Type F represented only a small number (6.5%) of the strains. Other capsular types were not identified. From the 61 isolates 24 different fingerprint patterns were generated by ERIC-PCR assay. Based on cluster analysis the strains could be grouped into four larger and four mini-clusters that showed considerable correlation with the geographical origin and the host species. The results indicate that ERIC-PCR may be a suitable technique for studying the host adaptation of P. multocida and the epidemiology of fowl cholera.

Restricted access


Crystallization kinetics of β-nucleated isotactic polypropylene (β-iPP) under isothermal conditions were investigated by differential scanning calorimetry. iPP was nucleated by a trisamide derivative, namely tris-2,3-dimethyl-hexylamide of trimesic acid (TATA). In the presence of TATA possessing dual nucleating ability, the formation of the α- and β-form occurs simultaneously. An isothermal stepwise crystallization method is suggested in this study, which can separate the crystallization process of β- and α-iPP and consequently their crystallization kinetics can be evaluated separately. The results indicated that the mechanism of crystallization changes in temperature especially in the vicinity of the upper critical temperature of the formation of the β-phase. In addition, it was found that the ratio of the growth rates of β- and α-modification determines the characteristics of crystallization and influences the apparent rate constant of crystallization of both polymorphs.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Varga, Zsuzsanna Lelovics, Viktor Soós, and Tibor Oláh


Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években húsznál több új sürgősségi osztályt adtak át. A betegforgalmi adatok, betegségek, indikátorok ismeretének hiánya számtalan logisztikai, szervezési problémát vethet fel. Célkitűzés: A sürgősségi betegellátás adatainak elemzése és rendelkezésre bocsátása a hatékony működtetés elősegítésére. Módszer: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház multidiszciplináris Sürgősségi Betegellátó Centrumának hároméves betegforgalmi (n = 106 203), epidemiológiai, triázs és a betegségek nemzetközi klasszifikációjának adatait elemeztük. Eredmények: A betegek 73%-a 24 órán belül otthonába bocsátható volt. Hospitalizációt (21%) döntően belgyógyászati, gyermekgyógyászati, valamint idegrendszeri betegségek indikáltak. A kritikus állapotú betegek aránya kicsi (<2%). Jellegzetes napszaki, heti és szezonális ingadozások figyelhetők meg. A betegforgalom domináns részét a sérülések, mérgezések adták (40%). Az állapotstabilizálás eredményességét igazolja a kis (0,3%) halálozási ráta. Következtetések: A szerzők eredményei megerősítik, hogy a vizsgált sürgősségi ellátás betegbiztonsági értéke nagy és mentesítheti a kórházi osztályokat az indokolatlan betegfelvétel alól. Orv Hetil. 2017; 158(21): 811–822.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Zoltán Varga-Haszonits, Zoltán Varga, Zsuzsanna Lantos, Erzsébet Enzsölné Gerencsér, and Gábor Milics

A növények életfeltételeit és termesztési lehetőségeit adott helyen alapvetően befolyásolják a meteorológiai viszonyok. Ezek között kiemelt jelentőséggel bírnak az egymással is sokrétű kölcsönhatásban álló energia- és vízellátottsági viszonyok. E tanulmányban a nagyobb változékonyságot mutató nedvességi viszonyok alakulásában megnyilvánuló törvényszerűségeket elemeztük a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Matematika, Fizika és Informatikai Intézetének Meteorológiai Csoportja által létrehozott agroklimatológiai adatbank 1951 és 2000 közötti napi meteorológiai adatai és az adott növény tenyészidőszakára vonatkozó növényi adatok segítségével.Hazánkban a növénytermesztés a termőterület több mint 80%-án természetes csapadékviszonyok mellett történik. Az elmúlt 50 év adatai alapján végzett agroklimatológiai elemzéssel azt vizsgáltuk, hogy ilyen körülmények között hogyan alakul a növények vízigénye. A növényeknek a vízzel kapcsolatos igénye kétféle formában jut kifejezésre, igényelnek egy statikai vízigénynek nevezhető talajnedvesség-mennyiséget és egy dinamikai vízigényként definiálható, párolgást kiszolgáló mennyiséget.A relatív talajnedvesség adatai lehetőséget adnak arra, hogy az évet a talajnedvesség szempontjából különböző szakaszokra osszuk. A legmagasabb talajnedvesség értékekkel a téli hónapok rendelkeznek. Ekkor hull ugyan a legkevesebb csapadék hazánkban, azonban a párolgás olyan kevés, hogy a csapadék szinte teljes egészében felhalmozódik a talajban. Ha a csapadék fagyott talajra esik, vagy hó formájában hull, akkor a télvégi olvadás során kerül a talajba, ezért február hónapban a legmagasabb a talaj nedvességtartalma. A tavaszi hónapokban fokozatosan növekszik a lehullott csapadék mennyisége egészen a júniusi csapadékmaximumig, azonban fokozottabb mértékben nő a párolgás, ezért a talaj nedvességtartalma lassan csökken. Július, augusztus és szeptember hónapokban a legalacsonyabb a talaj nedvességtartalma. Ekkor a csapadék jelentős része nyári záporok formájában hull le, amelyet a meleg miatt erőteljes párolgás követ, amelyben már a kifejlett levélfelülettel rendelkező növényzet is jelentős részt vállal. Ezért ebben az időszakban a legkevesebb a talajban a nedvesség. Október és november hónapokban a fokozatos lehűlés által lecsökkentett párolgás miatt és a csapadék másod-maximuma következtében ismét megkezdődik a talajban a nedvesség lassú felhalmozódása.Hazánkban tehát a vegetációs időszakban a tavaszi hónapok vízellátása látszik kedvezőnek, a július–szeptemberi időszak pedig kedvezőtlennek a növényi életfolyamatok szempontjából.A területi különbségeket elemezve azt találtuk, hogy míg az Alföld jelentős részén a kritikusnak tekinthető 50% alá süllyed egy átlagos év legszárazabb időszakában a talajnedvesség, addig a legnedvesebb nyugat-dunántúli térségben m__

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Kinyó, Anna Lakatos, Anita Varga, Roland Gyulai, Erika Varga, Zsuzsanna Bata-Csörgő, and Lajos Kemény

Az allopurinol hatékony húgysavszintcsökkentő gyógyszer, amely az esetek többségében nem okoz mellékhatásokat, azonban a betegek 2%-ában szedése során bőrtünetek jelentkezhetnek és súlyos, allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindróma alakulhat ki. Célkitűzés: A szerzők azzal a céllal foglalják össze a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindrómás eseteket, hogy felhívják a figyelmet a tünetegyüttessel kapcsolatos tapasztalatokra. Módszer: Az esetek retrospektív áttekintése. Eredmények: Az utóbbi négy évben 11, allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindrómában szenvedő beteget kezeltek. A betegek átlagéletkora 70,3 év volt. Az allopurinol bevezetése előtt négy beteg esetében (36%) volt ismert valamilyen mértékű vesekárosodás, nyolc beteg (72%) szedett tiazid diuretikumot. A bőrtünetek az esetek többségében generalizált erythemás, maculopapulosus tünetek voltak (kilenc beteg, 82%), két betegnél (18%) erythema multiforméra jellemző bőrtüneteket észleltek. Az allopurinolkezelés indikációja minden beteg esetében tünetmentes hyperurikaemia volt. Következtetések: Az allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindróma súlyos, akár életet veszélyeztető tünetegyüttes, amelynek kiváltója gyakran tünetmentes hyperurikaemia miatti allopurinolkezelés. Az allopurinolkezelés a tartósan fennálló, diétára és életmód-változtatásra nem javuló hyperurikaemia esetében javasolt. Bevezetése körültekintéssel, a vesefunkcióhoz korrigált dózisban, a beteg életkorát, valamint tiazid diuretikum együttes adását is figyelembe véve történjen. Orv. Hetil., 2012, 153, 586–591.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Ilona Dóczi, Erika Dósa, J. Varga, Zsuzsanna Antal, L. Kredics, and Elizabeth Nagy

The purpose of this study was to evaluate the Etest as an in vitro antifungal susceptibility test method for different moulds originating from human samples and from the environment. A total of 50 isolates (1 Acremonium, 18 Aspergillus, 2 Cladosporium, 1 Epicoccum, 15 Penicillium, 2 Scopulariopsis and 11 Trichoderma strains) were tested by the Etest. Forty-six of the tested moulds (92%) were resistant to fluconazole with minimal inhibitory concentrations (MICs) ³ 256 µg ml-1. There were strains resistant to ketoconazole among Aspergillus niger, A. ochraceus and Cladosporium spp. with MICs ? 32 µg ml-1. For fluconazole, no differences were observed using two different inocula, while for itraconazole, ketoconazole and amphotericin B, a 1 or less step 2-fold dilution difference in MIC was seen for the most of 10 selected strains. The MICs of fluconazole and amphotericin B obtained for Trichoderma strains by the Etest and the agar dilution method were also compared. MICs for fluconazole were in agreement, while MICs for amphotericin B were higher with 1 or 2 steps of 2-fold dilutions for most of Trichoderma strains in the case of the agar dilution method.

Restricted access